Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. május 21. 18:24 Világ

Kína végre felhagy az állami születéskorlátozással, de így is baj lesz

Idén végleg felhagy az állami születésszabályozás minden formájával a világ legnépesebb országa, Kína, értesült a Bloomberg. A családonként egy gyermekes születéskorlátozást már 2016 elejétől eltörölték az 1,4 milliárdos országban, kettőre emelték a vállalható gyermekek számát. Idén év végétől viszont már nem lesz semmiféle állami korlátozás, áttérnek a “független termékenység” politikájára, azaz a nők maguk dönthetik el, hány gyerekük lesz.

Bármennyire forradalminak is is tűnik a kínai állam döntése, hogy a közeljövőben végre kivonul állampolgárainak hálószobáiból, valószínűleg kicsit későn jött az elszánás: elkerülhetetlen, hogy a legkülönbözőbb gazdasági és társadalmi problémákat okozza az eddigi kínai népesedési politika.

Persze az évtizedeken át brutálisan szigorú kínai születésszabályozás sem a semmiből jött. A II. világháború és a kínai polgárháború vége után robbanásszerűen nőtt a születésszám, miközben ugyanilyen gyorsan visszaesett a gyermekhalandóság. A gyorsan növekvő lakosság miatt élelmiszerhiány alakult ki és lakhatási válság is volt, a Mao Ce-Tung utáni kommunista pártvezetés pedig úgy érezte, nem tudja uralni a helyzetet. Ezért a hatvanas évektől kezdve egyre szigorúbb családtervezést vezettek be, egy évtizeddel később pedig az országot a külföldi piacok előtt megnyitó Teng Hsziao-ping alatt családonként egy gyermekben korlátozták az engedélyezett gyerekek számát. A hatóság eszközei nagyon kemények voltak: pénzbüntetés mellett kényszerabortusz és kényszersterilizáció.

Az eredmény az lett, hogy a hetvenes években 450 millió környékén jutott a csúcsra a 19 év alatti kínaiak száma, aztán a kétezres évek elejétől zuhanni kezdett, jelenleg már csak 327 millióan vannak az ENSZ becslései szerint. Ha minden így megy tovább, 2050-re már csak 255 millióan lesznek a kínai kiskorúak. Eközben a 65 évnél öregebb kínaiak száma a mostani 135 millióról 360 millióra nőhet 2050-re.

 

A kínai gazdaság közben ugrásszerűen fejlődött, és az utóbbi években fajult a helyzet odáig, hogy elfogyott a korábban kimeríthetetlennek hitt vidéki munkaerőtartalék. Ennek egy kedvező mellékhatása, hogy a bérek is emelkedésnek indultak, közben viszont Kína nemzetközi versenyképessége romlott a folyamat miatt, ráadásul a hosszú távon tervező pártvezetés az eltartott korosztály arányának gyors növekedése miatt is aggódhat.

De nem is a munkaerőhiány volt a legpusztítóbb hatása a kínai egykepolitikának, ez ugyanis ráerősített a már korábban is létező tömeges lánycsecsemő-gyilkosságra. A kínai családok ha választhattak, kulturális okokból inkább fiú gyermeket szerettek volna. Az pedig a statisztikákon is látszik, hogy az államilag kényszerített egykézés sokkal jobban visszavetette a lányszületéseket, mint a fiúszületéseket.

 

Jelenleg száz nőre 106 férfi jut az egész országban (a globális átlag 102), azaz 30 millióval kevesebb nő van az országban, mint férfi. De a 18 alatti korosztályban már 115 a száz nőre jutó férfiak száma, és, ahogyan a lenti grafikonon látszik, éppen a nyolcvanas évektől, tehát az egy gyerekes korlátozás bevezetésétől kezdve szállt el a nemi arány. Ez azt is jelenti, hogy rengeteg férfinak egyszerűen nem jut nő, ami kutatók szerint hatalmas társadalmi feszültséget fog okozni a következő évtizedekben.

Ráadásul egyelőre az sem látszik az adatokból, hogy az egy gyermekes korlátozás 2016-os feloldása a női termékenység emelkedéséhez vezetett volna. Ennek szakértők szerint a leginkább az lehet az oka, hogy a városokban hirtelen sokat nőttek a megélhetési költségek, és a családok gondolkodásában erős gyökeret eresztett az elképzelés, hogy csak egy gyereket lehet felnevelni. Ebből is látszik, hogy a szigorú állami politika emlékét hosszú évek vagy évtizedek alatt fogják tudni csak elfeledtetni. Pedig a kínai munkaerő- és nőhiány hatásai akkor is nagy gondokat fognak okozni a következő két évtizedben, ha hirtelen újra emelkedésnek indulna a kínai születésszám.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ demográfia egyke élveszületés Kína népesedés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.