Donald Trump nem igazán szereti azokat az egyezségeket, amiket elődje, Barack Obama kötött. Így volt ez a párizsi klímamegállapodással, amiből simán kilépett tavaly nyáron, és így van ez az iráni atommegállapodással is, amiről most szombatig kell döntést hoznia.
Ha az USA felrúgja a nagy nehezen megkötött nemzetközi egyezséget, és újra szankciókat vezet be Teheránnal szemben, az nem csak az olajpiacon hozna nagy változásokat, hanem a Közel-Keleten is politikai feszültségeket okozhat.
A 2015-ben megkötött atommegállapodás lényege, hogy az atomprogramjának leépítéséért cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szembeni szankciókat. A még Obama idején megkötött egyezséget azonban Trump a mindenkori legrosszabb megállapodásnak nevezte, és október óta annak felrúgásával fenyegetőzik.
Trump most januárban még meghosszabbította a megállapodás hatályát, ám akkor azt mondta, legközelebb csak akkor tartja fenn az egyezséget, ha az európai szövetségesei kijavítják az alku szörnyű hibáit, és érdemben szigorítanak egyezség feltételein. A hosszabbítás május 12-én lejár, így ha eddig nem sikerül megegyezni az európai partnerekkel, az USA újra bevezetheti a szankciókat Irán ellen – írja a CNBC.
Az olajárak alapján a befektetők a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak, az amerikai WTI olaj hordónkénti ára 2014 novembere óta ma először kapaszkodott 70 dollár fölé. Az Iránnal szembeni gazdasági szankciók ismételt bevezetése esetén napi 800 ezer hordó olajtól eshet el a világpiac, ami tartósan felnyomhatja az olajárakat.
Azonban nem csak az olajpiacra lenne hatással, ha Trump felrúgná az egyezséget, hanem a geopolitikára is. Irán ugyanis, ami egyre nagyobb befolyással bír a közel-keleti régióban, és aminek a szíriai és a jemeni polgárháborúban is fontos szerepe van, nem tudni hogyan reagálna az USA lépésére. Az mindenesetre nem kecsegtet sok jóval, hogy Hassan Rouhani iráni elnök figyelmeztette az USA-t, nagyon megbánja, ha felrúgja az atommegállapodást.
Irán és az általa pénzelt fegyveres csoportok Irakban és Szíriában is aktívan harcolnak. Az egyik ilyen iráni kötődésű félkatonai szervezet a Hezbollah, ami éppen most vasárnap többséget szerzett a libanoni parlamenti választáson, ezzel is növelve Teherán befolyását a régióban.
Világ
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Még a vámháborúnál is súlyosabb felfordulást hozhat, ha Trump megadóztatja a kínai hajókat
Trump csapata nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a hajógyártás felélesztését, de iparági szereplők szerint csak káosz várható a hajók megsarcolásától.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Fontos
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
