A munkavállalók 2,3 százalékának volt bizonytalan munkája az EU-ban 2016-ban, ami azt jelenti, hogy három hónapnál nem hosszabb távú munkaszerződéssel rendelkeztek. Az ilyen rövid távú munkaszerződéseket jellemzően a mezőgazdaságban, az erdészetben és a halászatban kötik, ahol a dolgozók 8,1 százalékát alkalmazzák ilyen formában.

Magyarországon az alkalmazottak 2,2 százaléka rendelkezett 2016-ban ilyen rövid távú munkaszerződéssel, tehát egy kicsivel az EU-átlag alatt vagyunk. A tagországok közül messze Horvátországban bizonytalan a legnagyobb arányban az emberek munkája, 8,4 százalékukat alkalmazták így. Franciaországban, Spanyolországban, sőt Lengyelországban és Szlovéniában is gyakoriak a legfeljebb három hónapos munkaszerződések, ezekben az országokban öt százalékhoz közelít az arányuk. Arányaiban a legkevesebb bizonytalan munkahellyel a román, a brit, a cseh és a német dolgozók rendelkeztek.

Több uniós országban egyébként sokkal gyakoribbak a határozott idejű munkaszerződések, mint nálunk. 2016-ban az egész EU-ban a munkavállalók 14,2 százaléka rendelkezett véges munkamegbízással, míg Magyarországon csak 9,7 százalék. Nálunk ez utóbbiban minden bizonnyal a közfoglalkoztatottak is benne vannak, tehát a nyílt munkaerőpiacon valószínűleg ennél is kisebb a határozott szerződések aránya. Az ilyen munkamegállapodások Lengyelországban, Spanyolországban, Portugáliában, Horvátországban és Hollandiában a leggyakoribbak, ezekben az országokban 20 százalék felett van az arányuk.

Ugyan ennek nem mindenhol az a fő oka, hogy nincs másfajta munkalehetőség, de Cipruson, Spanyolországban, Portugáliában, Magyarországon, Horvátországban, Csehországban, Belgiumban és Romániában a határozott munkaszerződéssel rendelkezők több mint háromnegyedét azért foglalkoztatják így, mert nem találtak határozatlan idejű állást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ bizonytalan munka munka munkaerőpiac munkaszerződés Olvasson tovább a kategóriában