Friedrich Merz beiktatás előtt álló német kancellár és Ursula Von der Leyen európai bizottsági elnök bejelentései nagyot löktek az európai védelmi ipari vállalatok egyébként is jó ideje felfelé tendáló részvényárfolyamán. A Rheinmetall, a Thales, a Leonardo, a Dassault és a Safran is az idei év legjobb befektetései között van.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke papíron 800 milliárd eurós, ReArm Europe névre hallgató programot jelentett be Európa felfegyverzésére, ám a szépen csengő összeg a valóságban egyelőre nem létezik.

Ebből az Európai Unió égisze alatt folyósítandó, 150 milliárd eurós rész egy kötvényprogramot takar, amelynek keretében az EU közösen bocsátana ki adósságot, azt pedig hitel formájában bocsátaná a tagállamok rendelkezésére. Ez a konstrukció a kamatok lenyomására jó lehet, de a valóságban nem közvetlen uniós támogatás.

A maradék 650 milliárd abból származik, hogy a tagállamok felmentést kapnának az uniós államháztartási szabályok alól a védelmi költés GDP-arányosan 1,5 százalékpontos emelésére. Ez a gyakorlatban szintén azt jelenti, hogy a tagállamok saját, illetve piaci forrásokból, a költségvetés terhére növelhetnék kiadásaikat, ám ez természetesen kötvénypiaci akadályokkal néz szembe.

A védelmi tervek további finanszírozását illetően asztalon van az Európai Beruházási Bank aktivizálása, a kohéziós alapok átcsatornázása, illetve a tőkepiaci unió megvalósítása mentén a hadiipari magánbefektetések növelése.

Ugyanakkor az ezekkel a mechanizmusokkal kapcsolatos viták, valamint a francia protekcionizmus továbbra is súrlódásokat szül: Párizs szerint európai pénzből csak európai fegyverre szabad költeni, míg mások bevonnák a keretből fedezhető beszerzések körébe az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Svájcot vagy Törökországot is. Azt mindenesetre Von der Leyen is leszögezte, hogy amerikai fegyvereket nem finanszíroznak a pénzből, bár Hollandia az amerikai licenc alapján Európában gyártott fegyvereket szeretné kivonni a tilalom alól.

Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő ezzel párhuzamosan egy új, 20–40 milliárd eurós támogatási alapot akar létrehozni Ukrajna számára, amely a köröztetett tervek alapján önkéntes alapon működne a magyar vétó megkerülése végett.

Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellárjelölt hoszas egyeztetések után egyezségre jutott a szociáldemokratákkal és a zöldekkel, így a GDP egy százalékát meghaladó védelmi költést kivonhatják az alkotmányos adósságfék hatálya alól, és egy további, 500 milliárd eurós, költségvetésen kívüli infrastruktúra-fejlesztési alapot is létrehoznak, amiből 100 milliárd euró klímavédelemre mehet majd, a zöldek nyomására.

A védelmi iparágon végigfutó tőzsdei raliból kijutott az Eutelsatnak is, amely a remények szerint az Elon Musk-féle Starlink műholdas internetszolgáltatás európai konkurenciájává válhat. Nő az érdeklődés az EU Iris nevű műholdas programja, illetve egy saját európai kémműhold-rendszer és hírszerzési szövetség kialakítása iránt is.

Ezzel szemben az amerikai Lockheed Martin által (bár jelentős európai beszállítói részvétel mellett) gyártott F–35-ös iránti lelkesedés megcsappant, Portugália és Kanada is felülvizsgálja megrendeléseit, míg egyes német politikusok és konkurensek azt pedzegették, hogy az Egyesült Államok képes lehet a távolból megbénítani a gépeket elektronikai rendszereik leállításával. Ezt a belga és svájci légierő ugyanakkor cáfolta.

A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) mértékadó éves fegyverkereskedelmi jelentése szerint 2020 és 2024 között Franciaország vált a világ második legnagyobb fegyverexportőrévé, Oroszországot megelőzve. A franciák globális piaci részesedése azonban így is csupán 9,6 százalék, szemben az Egyesült Államok 43 százalékos értékével. Az orosz hadiipar részesedése az előző ötéves periódushoz képest 21-ről 7,8 százalékra esett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ fegyver fegyvergyártás friedrich merz ReArm Europe Ursula von der Leyen védelmi ipar Olvasson tovább a kategóriában