Árverésre bocsátja az állami felszámoló a hírhedt csornai fantomnapelemgyárat. Az üzem kikiáltási ára több mint 8,3 milliárd forint, ám ha sikerülne is eladni ennyiért, az állam akkor is milliárdokat bukna rajta.

• Korábbi szakértői vélemények alapján a meghatározott ár nem teljesen irreális, de elég nehéz elképzelni, hogy az üzemet egyben megvegye valaki.

Előzmények: a csornai napelemgyár története még hazai mértékkel is döbbenetes. Az üzem alapkövét, 2014-ben tette le a csornai születésű Áder János, akkori köztársasági elnök, és az egység az ígéret szerint 2015 második felében kezdett volna termelni. 

• A gyárat fejlesztő társaság, az EcoSolifer Heterojunction Kft. (EH), illetve a körülötte lévő zavaros cégháló két tulajdonosa előbb jogi trükközéssel próbált meg állami forráshoz jutni, majd összevesztek, és az ügyükben többféle per is indult.
• Egy ponton a cégháló egyik vállalatát fantomizálni is megpróbálták, úgy, hogy egy walesi vállalaton keresztül egy beregszászi idénymunkásra íratják. A terv azonban egy elővásárlási jog miatt meghiúsult.
• A beruházás öt évet csúszott, ám a vállalathoz így is folyamatosan tízmilliárdos nagyságrendben érkeztek az állami és uniós források. Utóbbi miatt egy idő után az Európai Csalás Elleni Hivatal is vizsgálódni kezdett.

Számokban: az EH az Európai Unótól 1,9 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott, míg egyedi kormánydöntéssel 1 milliárd forintot kapott (pdf). Emellett az állami Exim, majd később a szintén állami MFB is milliárdokkal hitelezte meg a társaságot^*Az állami hitelek, illetve hitelkeretek euróalapúak voltak. Az MFB például a 2018-as választások előtt egy 80 millió eurós hitelkeretet nyitott meg a cégnek..

• A beruházó vállalatnak 2022 végén több mint 14 milliárd forintnyi tartozása volt az MFB felé, amiből ráadásul 3 milliárdot egy éven belül ki kellett volna fizetnie. Azóta nem tudjuk, hogyan változott ez. A cég 2023-ban leadott kiegészítő melléklete ugyanis mindössze kilenc karakterből áll^*Annyi szerepel a fejlécben, hogy „kieg mell”..

• A társaság mindenesetre az indulás éve, tehát 2020 és 2023 között közel 10 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. Így nem meglepő módon elég hamar a bérek kifizetése is nehézséget okozott. Végül a cég fizetésképtelenné vált, és tavaly tavasszal a felszámolását is elrendelte a cégbíróság.
• Az eljárást a kormány szinte azonnal stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette, aminek eredményeként a vállalat az állami felszámolóhoz került. Ám utóbbi sincs könnyű helyzetben: korábbi becslések szerint a gyár jobb esetben 8 milliárd forintot érhet, amiből nehéz lenne visszafizetni a 14 milliárdos állami hitelt.

Felülnézet: bár ebből a történetből nehezen sülhetett volna ki bármi jó, valójában a napelemgyár üzletileg sem volt túl jó elképzelés. Ezen a piacon ugyanis az államilag megtámogatott kínai konkurensekkel nem tud egy magyarországi gyártó versenyezni.

• Ez még akkor is így van, ha a kivitelező a világon egyedülálló beruházást ígért, „amelynek innovativitása abban rejlik, hogy körülbelül 30 százalékos hatásfok növekedést eredményez, s emellett további 30 százalékkal nagyobb elektromos áramtermelést tud produkálni éves szinten.”

Mi várható? A most meghirdetett árverés egyetlen esélye épp – az eredetileg svájci – technológia. Erről a Telex tavaly azt írta, hogy még akkor is érdekes lehet egyes globális szereplőknek, ha az idő némileg meghaladta már a csornai gyárat.

• A gyár avulása egyébként a legnagyobb kockázat: egy nagyon gyorsan fejlődő iparágról van szó, így az idő múlása egyre csökkenti annak az esélyét, hogy bárkinek értéket jelentsen az üzem vagy annak technológiája.
• Ebből a szempontból érdekes kérdés, hogy nem kecsegtetne-e több sikerrel, ha részenként próbálnák meg értékesíteni az egységet. Mindenesetre most egyben adna el mindent a felszámoló: az ingatlant, a gyártósort a hozzá tartozó know-how-val és az alapanyagokat is (pdf).

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat áder jános Csorna Ecosolifer fantomgyár napelem napelemgyár Olvasson tovább a kategóriában