Kedves Olvasónk, az alábbi 30 másodperces videóval hadd mutassuk be Pistát:
Pista egy kollaboratív, vagyis emberekkel közvetlenül is együtt dolgozni képes robot, egyébként épp azok keresztelték el Pistának, akikkel nap mint nap együtt dolgozik. Pista a Procter & Gamble gyöngyösi gyárának egyik csomagoló gyártósorán van, leszedi a dobozokat, és meghatározott kötésben-rendben raklapokra helyezi őket, az egyes rétegek közé pedig még papírlapot is illeszt.
Ezt a munkát korábban egy (emberi) alkalmazott végezte, de mivel a termelés éjjel-nappal megy, a fáradhatatlan Pista a munkájával három műszakban összesen három dolgozót váltott ki. Mi lett velük? – kérdeztük, amikor ott jártunk. A munkásokat természetesen nem bocsátották el, hiszen általános munkaerőhiány van, Gyöngyösön is naponta tucatszámra interjúztatják az új dolgozókat.
Ez a régió legnagyobb szájápolási termékeket gyártó üzeme, és mivel a piac globálisan nő – mert a fogmosást és szájápolást egyre fontosabbnak tartják a fogyasztók – a gyár ütemesen tud bővülni, a méretét és létszámát az elmúlt másfél évben megháromszorozta.
Az a gyártósor, ahol Pista dolgozik, teljesen automatizált. Ami ebben az esetben azt jelenti, hogy műszakonként négy, azaz összesen 12 dolgozó kell hozzá. Ez csak látszólagos ellentmondás, mert ahogy magyarázták nekünk, a gépsort nem lehet ember nélkül hagyni (ha technikai probléma adódik, azt meg kell oldani, de a csomagolóanyag adagolását sem éri meg egyelőre robottal kiváltani). Egy ember azonban sosem elég, mert ha neki valami gondja akad (rosszul lesz, ki kell mennie és hasonlók), akkor is kell lennie valakinek a sor mellett.
Két ember viszont azért nem elég, mert mi lesz, ha valaki épp kiveszi a szabadságát? És ha valaki betegállományba kerül? És ha egy ember betegállományban van, a másik pedig épp szabadságra menne? Akkor is kell még maradnia két embernek a sor mellett, így jön ki a műszakonkénti minimális négy fő.
Egy dunántúli nagy ipari üzemben ugyanezt a mintát láttuk nemrég. Amennyire csak lehet, a gyártást ott is automatizálták,
de a felszabaduló munkaerőt felszippantotta a folyamatos bővülés következtében állandósult munkaerőhiány.
Harmadik példánk is hasonló ehhez. Amikor a Nestlé büki állateledelgyárában évekkel ezelőtt egy új csomagolósort terveztek, akkor még emberi munkaerőben gondolkodtak, de az egyre komolyabbá váló általános munkaerőhiány következtében a második sort már automatákkal építették fel. Az ezt követően megvalósított gyártósorok már teljesen automatizáltak lettek, a manuális csomagolósoron dolgozó munkatársak pedig olyan feladatot kaptak, amit (egyelőre biztosan) emberekkel kell elvégeztetni: kisebb mennyiségben gyártott termékválogatásokat raknak össze.
A 2018 óta megvalósított gyáregységekben gyakorlatilag emberi kéz érintése nélkül állítunk elő állateledelt, ennek ellenére a folyamatos beruházásoknak köszönhetően a létszámunk nő
– mondja Tompa Gábor, a Nestlé Hungária vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója.
A fenti példák jól mutatják, hogy Magyarországon az ipari automatizálás, a hatékonyságnövelés, a munkaerőhiány és a létszámnövelés néha látszólag ellentétes folyamatai a valóságban kéz a kézben járnak, egymást egyáltalán nem zárják ki, inkább egymás okozói.
Elmaradt a robotapokalipszis a munkahelyeken
Általánosan nézve a témát, a versenytársak ösztönzik a vállalatokat arra, hogy automatizálják a folyamataikat, azonban Magyarországon körülbelül a 2010-es évek közepe óta az egyre jelentősebb munkaerőhiány is egyre inkább ebbe az irányba hat. Egy cég ugyanis nemcsak a versenyképességét növelheti más cégekhez képest, ha a termékeit hatékonyabban állítja elő, hanem munkaerőhiányos helyzetben a munkaerőkeresletét is csökkentheti, ha a munkaerőt gépekkel és automatizációval helyettesíti.
Bár a sajtóban gyakran jelentek meg az elmúlt években hangzatos előrejelzések arra vonatkozóan, hogy a robotok hány millió munkahelyet szüntetnek majd meg, az új technológiák összességében nem eredményeztek kevesebb munkahelyet.
Ehelyett átalakították az állásokat, vagy újakat hoztak létre a régiek helyett.
Ez a folyamat hosszabb távon is jellemző lehet, még akkor is, amikor egy gazdaságban jelentősebb munkanélküliség van. De még inkább így van munkaerőhiányos helyzetben. A G7-en több, az Egyesült Államokkal és Európával foglalkozó kutatást is bemutattunk az elmúlt években, amelyek bizonyították, hogy az automatizáció nem okozott tömeges munkanélküliséget, és hogy a munkaerőhiány kikényszeríti az automatizációt. Hasonló eredményekre jutott egy 2022-es, az automatizáció hatásait a magyar gépjármű-, és alkatrészgyártás, valamint a fémipar területén vizsgáló tanulmány is.
E tanulmány írásának idején itthon az ipari fejlesztések és innovációk célja elsősorban az üres álláshelyek, tehát nem a meglévő pozíciók helyettesítése volt. Ez azért is fontos, mert ahogy arra egy másik, 2018-as tanulmány is emlékeztet, Magyarország az Európai Unióban az egyik legnagyobb automatizálási potenciállal rendelkező országok egyike. Az automatizáció munka minőségére vonatkozó hazai kutatások szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy egy automatizáció miatt újonnan létrejövő munkahely a munkavállaló szempontjából érdekesebb, változatosabb lesz. Mindez nagyban függ az adott cég menedzsmentjének döntéseitől és a munkaerő képzettségétől is.
Az új pozíciókban jóval magasabb szintű képzettséget várunk el a kollégáinktól, ezt duális szakképzéssel és meglévő kollégáink továbbképzésével magunk is igyekszünk támogatni – mondja Tompa Gábor.
Egy másik gyárban járva külön hangsúlyozták is nekünk, hogy a betanított munkások közül igyekeznek feljebb pozicionálni mindenkit, akiben látnak erre hajlandóságot.
Egyik munkásunk, aki korábban fodrász volt, egy idő után jelezte, hogy szeretne nálunk maradni, de továbbképzésre menne. Rögtön el is küldtük egy tanfolyamra, és ma már gyártósori vezetőként alkalmazzuk, egy műszakban, magasabb fizetésért
– mesélték.
A képzettség azért fontos, mert a cégek a munka átszervezésével olyan irányba vihetik el az új pozíciókat, amelyek összetettebbek, és a korábbiaknál nem kevesebb, hanem több tudást igényelnek.
Az oktatás fejlesztése nélkül marad az olcsó munkaerő
Ám ahogy erre Bogó Rozália és Vakhal Péter említett tanulmánya is emlékeztet, a helyzet egyáltalán nem egyszerű, mert a magyar munkavállalók körülbelül 20 százaléka alacsonyan képzett, de még a szakképzettek körében is vannak problémák olyan alapvető képességekkel, mint az írás, olvasás vagy számolás. Ezeket a dolgozókat az automatizációtól ma még a munkaerőhiány „védi meg”, de ha enyhülni fog, az már azzal járhat, hogy a vállalatok átértékelik az ő alkalmazásukat.
Ez azért is fontos, mert a tanulmányban megkérdezett munkavállalók és vállalatok beszámolói szerint a magyar jármű- és gépiparban a munkaerőhiányon kívül a kutatás idején nem volt nagyon jelentős nyomás a vállalatokon, hogy modernizáljanak. „Fejlesztési kényszert csupán az amortizációs folyamatok, valamint a megrendelők által (ritkán) támasztott elvárások jelentenek” – írták erről a kutatók, akik arról is beszámoltak, hogy a megkérdezettek nem számítottak arra, hogy a komolyabb automatizációval járó, Ipar 4.0 jellegű fejlesztések miatt teljes munkafolyamatok szűnnek majd meg.
Az ilyen fejlesztések pedig egyre szélesebb körben fognak megjelenni a magyar gazdaságban, amire jó példa, hogy az elektromos járművekhez gyártásához jóval kevesebb alkatrészre van szükség, mint a hagyományos robbanómotoros modellekéhez. A kutatók szerint ráadásul ennek a munkaerőpiacon is túlmutató tétjei vannak.
Az alapok helyes oktatása, valamint a modern technológiák (például programozás) bevezetése az alapoktatásba elengedhetetlen egy olyan szemlélet kialakításához, amelyet az Ipar 4.0 megkövetel, és amely néhány éven belül Magyarországon is jelen lesz. Mindezek hiányában versenyelőnyünk továbbra is olcsó munkaerőn fog alapulni, amely egy nem fenntartható pályán konzerválja a magyar gazdaságot
– írják erről.
Enyhülő munkaerőhiány mellett sincs változás
Annak a jeleit, hogy a munkaerőhiány már ne védené az automatizációtól a kevésbé képzett dolgozókat, Magyarországon egyelőre tömegesen biztosan nem látni, pedig jelentősen csökkent a munkaerőpiac feszessége. A meghirdetett üres álláshelyek száma a versenyszférában 2022 második negyedéve óta idén júniusig több mint harmadával esett vissza a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
Abban, hogy ennek ellenére nincsenek nagy leépítések, valószínűleg szerepet játszik az a magyar cégekre jellemző HR-stratégia, amely a magyar munkaerőpiacon az elmúlt években egyre jelentősebbé vált. Mivel itthon évente körülbelül 40-50 ezer fővel csökken a munkavállalási korú népesség, a vendégmunkások számának növekedése pedig ezt nem követi le, a cégek inkább „felhalmozzák” a munkaerőt, mert arra számítanak, hogy a munkaerőhiány fennmarad. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy az aktuális gazdasági teljesítményhez szükségesnél több munkaerőt tartanak állományban, mert úgy ítélik meg, hogy az elbocsátások és az újratoborzás költsége meghaladná a bérköltségek átmeneti csökkenéséből származó hasznot.
Tavasz óta az Európai Bizottság a cégek megkérdezése alapján közöl egy indikátort, amely a jelenséget méri, és ez alapján már azt is tudni lehet, hogy ez egyes EU-tagállamokban mennyire elterjedt ez a gyakorlat.
A legfrissebb, szeptemberi adatok szerint az egész EU-ban Magyarországon volt a legelterjedtebb ez a jelenség.
Ahogy a fenti ábrán látszik, Magyarországon az elmúlt bő két és fél évtizedben a gazdasági visszaesések idején ugrott meg azoknak a cégeknek az aránya, amelyek annak ellenére tervezték tartani (vagy egyenesen bővíteni) a létszámot, hogy a kereslet csökkenésére számítottak.
A tavalyi év közepétől mostanáig tartó időszak pedig kivételesnek számít, mert bár a gazdaság már kijött a recesszióból, még mindig nagy azoknak a cégeknek az aránya, amelyek annak ellenére sem bocsátanak el, hogy rosszabbodnak a kilátások. Ezt azonban nem lehet a végtelenségig csinálni.
Ahogy erre például az Unicredit október eleji makrogazdasági előrejelzése is figyelmeztet, mindez oda vezethet, hogy az exportpiacokon jelentkező pozitív fordulat hiányában a vállalatok itthon leépítésekbe kezdhetnek. Mindez persze csak egy forgatókönyv a sok közül: a jegybank szeptemberi Inflációs jelentése például a foglalkoztatás növekedését és a munkanélküliség csökkenését prognosztizálja 2025-re is.
Élet
A kormány szerint sokat drágultak a lakások, ezért intézkedik, hogy még többet dráguljanak
Lakásprogramot hirdet a fiataloknak a kormány, de félő, hogy ez ugyanúgy hozzájárul az ingatlanok drágulásához, mint korábban a csok és a babaváró.
Nagyon látványosan felülteljesít a magyar futballválogatott
A keret értékéhez képest rendkívül jó eredményeket ér el a magyar csapat, így sok erősebbnek tartott válogatottat előz meg a világranglistán.
Kijött a szám arról, hogy mennyire állt földbe a magyar napelemes piac
Még csak ezerhez közelít idén a támogatással telepített háztartási napelemek száma, a piac beszűkült, döntően a még korábbról átnyúló megrendelésekből él.
Fontos
Újabb álomhatárt tört át az arany, örülhet a nemrég bevásárló magyar jegybank
Idén már több mint 31 százalékkal drágult a nemesfém, és könnyen lehet, hogy még nincs vége az emelkedésnek.
Orbán azoktól várja a világrendszerváltást, akiknek ez nem áll érdekében
A feltörekvő országok üzleti elitje a gazdasági világrend leváltása helyett annak fenntartásán munkálkodik, és igazából így tesz a magyar kormány is.
Nem lesz olcsóbb a repülés a reptéri adó eltörlésétől
Környezetvédelmi lett az extraprofitként indult adó 2022-ben, jövőre viszont kivezetik az egészet. Leginkább a diszkont légitársaságok járhatnak ezzel jól.
