Keress egy réspiacot, és próbálj meg azon a legjobb lenni – Európa-szerte ez a közepes méretű családi vállalkozások fejlesztésének egyik jó receptje, amit általában tipikus német vagy osztrák példákon szoktak bemutatni. A H1 Systems Kft. azonban pont egy olyan magyar társaság, amely 30 évvel ezelőtti megalakulása óta ugyanezt példázza: jól alkalmazkodik a változó környezethez, új utakat keres, új réspiacokra megy be, és azokon próbál vezető szereplővé válni.
A céget Csere András Persecutor Kft. néven alapította 1993-ban, és kezdetben főleg ablakokon használt biztonságtechnikai és hőszigetelő fóliák magyarországi értékesítője volt. Az Alkotmány utcai, udvarra néző lakásban berendezkedő társaság lépésről-lépésre, organikusan fejlődött. A Parlament közelsége egyszer problémát okozott, az egyik akkori alkalmazottat ugyanis egy fedett nyomozó Antall József miniszterelnök temetésének napján a földre teperte, mert gyanúsnak találta, hogy a vállára vetett fóliatekerccsel ment az utcán.
A fólia üzletág ugyan a mai napig megmaradt a társaságnál, de hogy mennyire megváltozott a portfólió, azt jól jelzi, hogy a 2022-es 9,47 milliárd forintos árbevételből mindössze 250 millió forintot képviselt, a közel 140 alkalmazott közül pedig kettő foglalkozott ezzel a termékcsoporttal.
A Persecutor pár év alatt kinőtte magát, 1994-95-re az amerikai 3M viszonteladója lett, és már nagyobb megrendeléseket is elnyert. Ezekre alapozva kezdték bővíteni a termékpalettát, a Honeywellel szövetkezve komplex biztonságtechnikai felszereléseket és berendezéseket (kamerákat, beléptető rendszereket és hasonlókat) is forgalmazni és integrálni kezdtek.
1997-ben megint összekapcsolódott a Persecutor története egy országos hírű sajnálatos eseménnyel: a cég épp azon a napon tartott egy lőtéren biztonságvédelmi robbantásos bemutatót az üvegfóliák életvédelmi funkciójáról, amikor a pesti belvárosban, az Aranykéz utcai robbantásos merénylet történt. Az állófogadás már nagyban zajlott, amikor megcsörrentek a telefonok, és szinte mindegyik meghívott azonnal távozott.
A nagy lökést üzleti értelemben viszont pont ez a rendezvény adta a társaságnak, mert 1999-től kötelezővé vált a középületek üvegfóliázása. Emellett az akkor még új üzletágának számító biztonságtechnikában is elnyertek egy nagy állami megrendelést, az adóhivatal országos integrált rendszerét építették ki.
Ahogy Németh Mihály ügyvezető (és ma már kisebbségi tulajdonos) meséli, a Persecutor a biztonsági piac más területein is megjelent ebben az időszakban, a saját őrszolgálati tevékenységet azonban külső tényezők hatására néhány év után megszüntették.
Mindig abban volt a cég egyik nagy ereje, hogy el tudta engedni azt, ami nem megy, és olyan új területeket tudott keresni, amelyek jól illettek a kultúrájába
– mondja az ügyvezető-résztulajdonos.
Az alapító Csere András sosem engedett abból, hogy a Persecutornál lehetőség szerint nagy szabadságot kapjon minden munkavállaló. A cégnél sosem volt blokkoló óra, és igyekeznek egyénileg, rugalmasan kezelni a dolgozók ügyeit, de ezt egy élőerős szolgáltatásnál nem lehetett volna megvalósítani, ezért hagytak fel az őrszolgálattal. Az a szakma egyszerűen más működési modellt követel meg.
A NAV (akkori nevén APEH) országos projektje és egy nagy biztonságú adatközpont megépítése során viszont olyan tudás halmozódott fel, amelynek segítségével kialakították azt a két szolgáltatási területet, amelyre a cég tevékenysége ma is épül. Az épületeknél alkalmazott biztonságtechnika mellé felépült az adatközpontok kiépítése.
Az adatközpontról általában (helyesen) egy nagy terem jut az emberek eszébe, amelyben polcos elrendezésben egy halom számítógép üzemel. A társaság azonban egyelőre nem foglalkozik a számítógépekkel.
Mi elsősorban az épület fala és a szerverek közötti területen dolgozunk, ott viszont minden munkát elvégzünk
– mondja Németh Mihály.
Ez az a rés, amit a társaság megtalált: ők csinálják a hűtéstechnológiától kezdve az áramellátás biztosításán keresztül az oltási lehetőségekig mindazt, ami egy adatközpont biztonságos működéséhez szükséges.
Az új útra talált Persecutor 2012-ben óriásit lépett előre, amikor a Wigner Fizikai Kutatóközpont tenderén nemzetközi versenyben elnyerte a CERN (az európai részecskegyorsító) csillebérci adatközpontjának kiépítési lehetőségét. Ennek hatására az árbevétel az előző évi 1,7 milliárd forintról hirtelen 4,3 milliárdra ugrott, az üzemi szintű nyereség pedig egyetlen év alatt 59-ről 625 millióra nőtt. A CERN-projekt még 2013-ben is nagy bevételt hozott, akkor a cég összességében 4 milliárd forinttal zárt, de ahogy ez kifutott, a számok visszaestek a korábbi szintre: a 2014-es bevétel már csak 1,45 milliárd forint lett.
A CERN-ugrás, de főleg az utána következő útkeresés lett a Persecutor történetének legnagyobb mérföldköve. A céget új alapokra kellett helyezni ahhoz, hogy ismét organikus növekedési pályára álljon. Ehhez részben fel kellett adni a kkv-szektorra jellemző vállalatirányítási módszereket, vagyis nagyvállalati irányba kellett tolni a működést.
Csere András visszalépett a mindennapos vállalatvezetéstől, amelyet többtagú igazgatóság vett át. Ezzel összefüggésben az adatközponti üzletág vezetője, Balogh Tamás résztulajdonos lett a cégben. A Persecutor minden évben növekedett, de egyelőre még a 2 milliárd forintos árbevételszint közelében maradt.
Amikor elkezdődött a külföldi terjeszkedés előkészítése, kiderült, hogy nevet kell váltaniuk, a persecutornak ugyanis bizonyos nemzetközi kontextusban pejoratív jelentése van. Ekkor lett a cég neve H1 Systems Kft., a H1 a fehér bástya jele a sakkban, azaz a stabilitás jelképe. Emellett a Hungary-1-re, azaz Budapestre is asszociálhatnak róla a külföldi partnerek.
Balogh Tamás 2017-ben családi okok miatt Szingapúrba költözött, és bár nem feltétlenül ebbe az irányba képzelte el a cég az első külföldi iroda nyitását, ennek következtében azóta a délkelet-ázsiai régióban sikerült megvetniük a lábukat. Nagy tanulság, hogy a biztonságtechnikával csak erős helyi jelenlét mellett lehet külföldiként elindulni, de akkor is csak lassan. Az ilyen projektek döntő többsége ugyanis annyira bizalmi alapú, hogy mindenhol szeretnek helyi kivitelezőkkel dolgoztatni. Ezzel szemben az adatközpont-tervezés és -minősítés nagyon is működhet távolról, amire jó példa a nemrég átadott vietnámi szerverközpont.
Míg a régiós európai megjelenésre készülnek, az itthoni tevékenység optimalizálásával haladnak előre, erre a feladatra érkezett a céghez 2018-ban Németh Mihály, aki egyben kisebbségi résztulajdonos is lett. Ő hozza be a pénzügyi és nagyvállalati tapasztalatot, ami ahhoz kell, hogy a H1 Systems arra koncentráljon, ami a növekedést hozza.
Néhány dolgot el kellett engednünk, például az autófóliázást vagy az energia audit tevékenységet, ezekben nem láttunk növekedést, és lefoglalták a kapacitásainkat. A működést optimalizáltuk, csak arra koncentrálunk, amiben jó lehetőségeket látunk, és nem csak a nagy projektekre célzunk, hanem elvégzünk minden elérhető feladatot, akár alvállalkozóként is
– mondja az ügyvezető.
2019-re a cég – továbbra is nemzetközi terjeszkedés nélkül – átlépett a 6 milliárdos lépcsőn, 2022-re pedig árbevétele 9,47 milliárd forintra nőtt. Ezen belül körülbelül 50-50 százalék a két fő üzletág, az épülettechnológia és az adatközpont részesedése, az alkalmazotti létszám 140 fő.
Az elmúlt évek felfutása elsősorban az adatközpont területre épült, ez húzta magával az épülettechnológiai üzletágat. A cég azt mondja, nagyon fontos szempont, hogy a közvetlenül (közület, intézmény) vagy közvetetten (állami tulajdonú cég) állami, illetve a piaci ügyfelektől érkező árbevétel arányát állandóan mérjék, és minél egészségesebb egyensúlyt alakíthassanak ki a két megrendelői típus között.
Az állami szektorból származó bevétel inkább az épülettechnológia és a biztonságtechnika területein jelentős, az adatközpontokkal kapcsolatos tervezői, kivitelezői vagy üzemeltetési projekteknél pedig a versenypiaci megrendelők dominálnak. Egy-egy kiemelt beruházás néha eltolja az arányokat, ilyenek jellemzően csak ritkábban jelennek meg az üzleti lehetőségek között, igaz, akkor több üzleti évre is átnyúlhatnak.
A CERN projekt utáni bevételnövekedésben 70 százalék volt az állami és 30 a piaci megrendelések aránya, tavalyi ez 60-40-re módosult, a jelenlegi, beruházási stoppal terhelt időszakban pedig tovább tolódik a versenypiac felé
– mondják.
A tervek szerint a H1 Systems a fenntarthatóság felé nyit, H1 Eco néven új üzletágat indítanak, amely segít a vállalatoknak racionalizálni az energiafelhasználást. Nyilvánvaló, hogy ez ma egy keresett szolgáltatás, és az utóbbi időben a cégnél felépült az a tudás, amit ebben az üzletágban hasznosítani lehet. A külföldi megjelenést középtávra tervezik, most úgy látják, hogy ez 2025-től lehet reális célkitűzés a régióban.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
