A növekvő megélhetési költségek mellett a klímaszorongás is felgyorsítja a fenntarthatóbb fogyasztói szokások terjedését. A két globális trend eredőjéből induló rekereskedelem 900 milliárd eurós piac lehet 2030-ra Európában szakértői várakozások szerint.

Jelenleg a lineáris „megveszem-használom-eldobom” gazdasági modellben évente globálisan előállított 100 milliárd tonnányi alapanyag mindössze 8,6 százaléka kerül vissza a világgazdaság körforgásába a 2021-es, sorrendben a második Circularity Gap report szerint^*A jelentést a Circle Economy nevű amszterdami székhelyű nonprofit szervezet adja ki, céljuk a körforgásos gazdaság arányának a jelenlegi duplájára, 17 százalékra növelése 2032-re.. Ez önmagában is nagyon kevés, ahogy rossz hír az is, hogy a trend romlik: egy évvel korábban, 2018-ben még 9,1 százalék volt ez az arány.

Globális anyagtúltengés

Ha sikerülne visszafogni az anyagszükségletet, a felhasznált anyagokat pedig minél tovább benn tartani a körforgásban, akkor lényegesen, a számításaik szerint csaknem 40 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kerülne a légkörbe. Ezzel akár a párizsi klímacsúcs célját – a globális felmelegedésnek az iparosodás előtti időkhöz képest 2 Celsius-fok alatt tartását –  is kipipálhatnánk.

Sokan gondolják, hogy Európa éllovas az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, de így is meglepően anyagpazarlóan működik az Ellen MacArthur Alapítvány korábbi tanulmánya szerint. A fő gondot az jelenti, hogy túl rövidek az egyes termékek felhasználási ciklusai. Egy átlagos európai autó például idejének 92 százalékában parkol valahol, az élelmiszerek 31 százaléka pedig nem jut el a tányérokig sem, hulladékká válik.

A legújabb hívószó

Az okos megoldások a kereskedelemben is egyre inkább teret nyernek. Az angol recommerce-ből fordított rekereskedelem az új vagy használt termékek vagy szolgáltatások alacsonyabb áron való értékesítését jelenti és nagyrészt a használtcikkek – ruhák, bútorok, elektronikai eszközök – újraértékesítését takarja, de nem kizárólag. Ide tartozik a kölcsönzés, az újratöltési szolgáltatás, a javítás, a termékek visszavétele és az újraelosztás is^* angolul a „6R”: resale, rental, repair, refill, return és redistribute. A vásárlók pedig egyre inkább keresik az alternatívákat, elvárják ezeket a szolgáltatásokat a hagyományos kereskedőktől is.

A rekereskedelem nemcsak a fogyasztói trendeket szorosan követő nagyvállalatok asztala lehet, hanem a kis- és középvállalatok is komoly szeletet hasíthatnak ki a növekvő tortából. Ez a torta pedig 2030-ra a 900 milliárd eurót is elérheti Európában. Összehasonlításképp, a magyar GDP 154 milliárd euró volt 2021-ben.

A gyorsan reagáló kkv-k már most is jól járnak. A Visa felmérése szerint a rekereskedelmi szolgáltatást is nyújtó kkv-k árbevétele az elmúlt két évben 22 százalékkal nőtt átlagosan, míg az átlagos európai kkv növekedése 8 százalék körüli. Ebben a fogyasztói elvárásoknak döntő szerepe van. A fizetési szolgáltató tavaly év végi felmérésében tízből hét vásárló nyilatkozott úgy, hogy inkább hajlandó megvenni egy terméket vagy szolgáltatást, ha azzal hozzájárulhat a körforgásos gazdaság részeként a rekereskedelemhez, míg tízből kilencen már vásároltak legalább egy alkalommal használt terméket vagy szolgáltatást.

A legnépszerűbb rekereskedelmi szolgáltatások az újratöltés, az újraelosztás és az újraértékesítés, míg a javítási-felújítási szolgáltatások iránt leginkább Olaszországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban érdeklődnek a fogyasztók.

Az eladói oldalon az európai kkv-k részéről az újraértékesítés a legelterjedtebb megoldás, negyedük nyújt már most is ilyen szolgáltatást, és csaknem felük tervezi a jövőben elindítani.

Ehhez pedig minden segítség jól jön. A gazdaság gerincét adó mikro- és kkv-tulajdonosok és a női vállalkozók gazdasági megerősítése a célja a Visa idén március végéin Magyarországon is elindított, She’s Next nevű pályázatának. A vállalat világszerte több mint 2,8 millió dollárt fordított több mint 260 női vállalkozónak nyújtott támogatásra és mentorálásra a program keretében 2020 óta, többek között az Egyesült Államokban, Kanadában, Írországban és Lengyelországban. A hazai pályázatról további információkat a www.visa.hu oldalon lehet találni.

Fenntarthatóbb élményekre vágyunk

A fogyasztók háromnegyede a vállalatoktól várja, hogy törjék az utat a fenntarthatóbb gazdaság felé, annyira, hogy csaknem felük pedig bünteti is őket, ha nem elég zöldek: a válaszadók 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy környezeti vagy társadalmi hatásuk miatt nem vásárolja már meg bizonyos márkák vagy vállalatok termékeit.

A jövőben a fenntarthatóság is a fizetési élmény része lesz a Visa szakértői szerint. A felmérésből kiderült, hogy tízből négy európai gyakrabban használná a kártyáját, ha környezettudatosnak számító kiadásai után jutalmat kapna a bankjától. Ezáltal gyorsabban terjedhetnek a fenntartható fogyasztási szokások a vásárlók körében, ami visszahat a vállalatokra és az egész gazdaságot környezettudatosabb pályára állíthatja. Ezért a Visa az ecolitiq-kal együtt azon dolgozik, hogy a Sustainability-as-a-Service (azaz a Fenntarthatóság, mint Szolgáltatás) megoldás segítségével minden Visa kártyatulajdonos valós időben, egyénileg kiszámíthassa bármely pénzügyi tranzakciója ökológiai lábnyomát. Emellett a megoldás hasznos, a fenntartható életmóddal és fogyasztással kapcsolatos tanácsokkal látja el az ügyfeleket, amelyek segítenek ökológiai lábnyomukat csökkenteni.

A cikk megjelenését a Visa támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Vállalat Olvasson tovább a kategóriában