Egy a közelmúltban életbe lépett szabály szerint minden olyan nyugati vállalatnak, amely el akarja adni oroszországi érdekeltségét, be kell fizetnie a tranzakció értékének tíz százalékát az orosz költségvetésbe – írta meg a Financial Times.

Eddig a cégek választhattak, hogy önkéntesen befizetik az ügylet értékének tizedét a büdzsébe, vagy elfogadják, hogy az egész összeghez akár csak évekkel később jutnak hozzá. A bizonytalanság miatt számos vállalat választotta az előbbi verziót, még azzal a reputációs kockázattal együtt is, hogy rájuk lehetett fogni: önkéntesen finanszírozzák az Ukrajna ellen hadat viselő orosz államot.

Az új szabály értelmében a választási lehetőség megszűnik: mindenképpen be kell fizetni az eladásból befolyt bevétel tizedét, amit egy a lapnak nyilatkozó tanácsadó kisajátításnak minősített.

A döntés több száz olyan nyugati vállalatot érint, amely a kivonulást fontolgatja Oroszországból, de még nem tette ezt meg. Egy a lap által idézett felmérés szerint a háború kitörésekor 1400 külföldi tulajdonú vállalatnak volt legalább 5 millió dollár bevétele Oroszországban, és ezek közül csak 206 adta el ottani érdekeltségét.

A többiek egy része nem is akar kivonulni, de akadnak olyanok is, amelyek szeretnének, de nem tudnak keresztülvergődni ennek a bürokratikus folyamatán. A Financial Times névtelen forrása szerint körülbelül kétezer vállalat vár az orosz állam jóváhagyására a kivonulásához, ám az ezzel foglalkozó bizottság mindössze

havi háromszor ülésezik, és egyszerre mindössze hét ügyet tekint át.

Az első, a tíz százalékos szabály alá eső kivonuló a norvég Wenaas volt – legalábbis ez az eset került elsőként nyilvánosságra -, amely az orosz Sistemának adta el a szállodáit. A vállalat februári bejelentése szerint az ügylet értéke 203 millió euró lehet, „beleértve az Orosz Föderáció költségvetését illető hozzájárulást”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjra tömött sorokban hagyják el Oroszországot a nagy nyugati cégekAz oroszországi tevékenység felfüggesztésének vagy feladásának első nagy hulláma közvetlenül Ukrajna lerohanása után következett be, de mostanra több olyan szereplőnek is elfogyott a türelme, amely eddig kivárt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapjánDrónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDől az állami pénz az orosz vállalatokba, hogy ki tudják váltani a külföldi termékeketBeruházásokkal menekült előre az orosz gazdaság a szankciók következményei elől.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ adó befektetők külföldi befektetők orosz-ukrán háború Oroszország Olvasson tovább a kategóriában