Megismétlődött a tavalyi forgatókönyv az ISD Dunaferr Zrt. állami részesedésének értékesítésén. A kedden kezdődő, szűk háromnapos licitáláson csütörtök este 20 óra 25 percig összesen három ajánlat érkezett, és az árverés mindössze 15 ezer forinttal állt a 117 ezer forintos kikiáltási ár fölött. Az utolsó bő háromnegyed órában azonban egymásnak esett két licitáló, és átlagosan három másodpercenként srófolták feljebb és feljebb az árat.
Ahogy korábban írtuk, a mostani árverésnek már a kihirdetése is kissé meglepő volt, ugyanis az állam tavaly egyszer már nekifutott az eladásnak, és az elérhető adatok alapján úgy tűnt, sikerrel is zárult az aukció. A nemzeti vagyonkezelő 2021 augusztusában hirdette meg először minimális, 0,0004 százalékos részesedését a vállalatban. Akkor 12 ezer forint volt a kikiáltási ár, és a hatnapos licitidőszak alatt sokáig nem is mozdult el erről a szintről. Az utolsó bő fél órában azonban felpörögtek az események: 32 perc alatt több mint kétezerszer változott az ár, és a licitnapló szerint volt olyan, hogy egy percen belül több mint 180 ajánlat érkezett, azaz másodpercenként háromszor licitáltak egymásra a vevőjelöltek.
Ezzel véget is érhetett volna a történet, ám a gyilkos licit ellenére az új tulajdonost azóta sem jegyezték be az ISD Dunaferr Zrt. könyveibe. Mint néhány hete kiderült azért, mert valami miatt végül mégis meghiúsult a tranzakció.
Ezért kínálhatta fel eladásra újra 103 darab részvényét az állam. A mostani aukció menete pedig nagyon hasonló lett az előzőhöz, azzal a különbséggel, hogy a verseny alapból magasabb árról indult, és a licitlépcső is az ötszöröse volt a tavalyinak, így a nyertes ár is jóval magasabb lett.
Ezúttal kicsit lassabban pörögtek az ajánlatok: a licitnapló szerint 48 perc alatt 1084 ajánlatot adott le a két licitáló, ez átlagosan három másodpercenként egyet jelent. A győztes ár végül 5,55 millió forint lett, azaz nagyjából két és félszer magasabb, mint tavaly.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
