Szakály Attila, a székesfehérvári M7 Bistrót üzemeltető cég tulajdonosa a járvány első hullámának tavaszán 26 alkalmazottjából 15-öt tudott megtartani. Habár több mint két évvel később a létszám az étteremben már magasabb, de még mindig messze van a járvány előtti szinttől.

Idén emiatt náluk két kritikus időszak is volt. A januári Covid-hullám alatt az állomány fele beteg volt, és habár a járvány a forgalmukat is csökkentette, a szolgáltatási körük szűkítése mellett is alig tudtak üzemelni. Ebben az időszakban előfordult, hogy a tulajdonos-ügyvezető vette át az árut, vagy ha arra volt szükség, ő főzte a kávét a vendégeknek.

A másik nehéz időszak a nyár elejére esett.

Tavaly nyáron két pék-cukrászunk és öt szakácsunk volt. Az idei nyárnak úgy futottunk neki, hogy szakácsból három maradt a cégnél, a két pék-cukrász közül az egyik szülési szabadságra ment, a másik pedig kilépett

– mesélte Szakály, hozzátéve, hogy végül úgy sikerült új pék-cukrászt találniuk, hogy kiderült, hogy az étterem napelemes fejlesztésén dolgozó egyik hegesztő munkás testvére nagyjából tíz éve hagyta el a pályát, de éppen nyitott volt rá, hogy újra pékként helyezkedjen el.

De azt is megjegyezte, hogy mosogatót is kifejezetten nehezen talál, sok az alkalmatlan jelentkező, de az alkalmasak között is gyakran fordul elő, hogy a megegyezés után, de még kezdés előtt eltűnnek.

„Most nagyjából megvagyunk, de azért eléggé ki van centizve a működés. Összességében azt mondanám, hogy egy árnyalattal könnyebb embert találni, mint tavaly, de azért még mindig nem könnyű a helyzet” – mondta.

Egy kicsit enyhült a munkaerőhiány

Szakály tapasztalatait az adatok és más iparági beszámolók is alátámasztják. A járvány első hulláma előtt, 2020 januárjában 191 ezren dolgoztak a szálláshely-szolgáltatási iparágban és a vendéglátásban, 2022 januárjában viszont már csak 175 ezren.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke tavaly a G7-nek 30-35 ezer főre becsülte az ágazatokból hiányzó emberek számát. Megkeresésünkre most azt mondta,

ez a szám 20-25 ezer körül lehet, ami tehát a hiány mérsékelt enyhülését jelenti.

A hiány enyhüléséhez az is hozzájárul, hogy az iparági kínálat is messze elmarad a járvány előtti szinttől. A KSH adatai szerint 2021 nyarán például nagyjából 890 szálloda működött az országban közel 53 ezer szobával, ami 200-al, illetve 9 ezer szobával kevesebb, mint a 2017-es csúcskapacitás. De a közösségi szálláshelyek kategóriájában például még ennél is nagyobb volt a visszaesés. Az éttermek ehhez képest jobban bírták a járványt a statisztikák szerint, a visszaesés ebben a kategóriában csak hatszázalékos volt 2015-höz képest, így tavaly csaknem 24 ezer étterem működött országosan.

A különféle szálláshelyek kapacitásának változására vonatkozó statisztikákat ábrázolva is az látszik, hogy habár 2021-ben már egy kicsit javult a helyzet 2020-hoz képest, a kapacitások még messze a járvány előtti szint alatt maradtak.

Ha megnézzük az alábbi ábrát, jól látszik, hogy a 25 – 2019-es árbevétel alapján – legnagyobbnak tekinthető magyar szállodaüzemeltető cég állománya a tavaly áprilisi mélyponthoz képest csaknem ötödével bővült, viszont még így is csaknem 25 százalékkal alatta van a 2020. februári szintnek.

Amíg viszont tavaly nyáron még csak a vidéki szállodákat fenntartó társaságok bővüléséről lehetett beszámolni, a budapesti turizmus felfutásával összefüggésben a fővárosi szállodák létszáma is bővülni kezdett, ami az ábrán a láncokat és kifejezetten csak budapesti szállodákat jelölő oszlop magasságán is nyomon követhető.

Ahogy arról korábban részletesebben is írtunk, a járvány a hazai szálláshelyek egy részének forgalmára még jó hatással is volt, hiszen a külföldi desztinációk helyett gyakran inkább hazaiakat választott a lakosság nyaralása helyszínéül. Budapest nem tartozott a népszerű belföldi utazási célok közé, a külföldi turisták kiesése miatt így itt nem is a munkaerőhiány jelentette a problémát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyitnak a magyar szálláshelyek, de a turizmus egy része csak 2025-re térhet magáhozA belföldi turizmus már beindulhat, de Budapesten 2022 tavasza lehet az, ami már hasonlít 2019-re. A bizonytalanság ellenére a szállásadók inkább optimisták a hosszabb távú kilátásokkal kapcsolatban.

Ez Turbucz Ádám, a budapesti szállodákat üzemeltető Mellow Mood Hotels general managere szerint tavaly ősszel kezdett megváltozni, amikor az utazási korlátozok kifutásával a külföldi turisták is megindultak a főváros felé. Turbucz szerint most a toborzás a kötelező HR-feladat a fővárosi hotelek körében is, de „legalább ugyanennyi erőfeszítés kell fordítani” a meglévő munkatársak megtartása is. 

Baldauf Csaba szerint az alacsonyabb kapacitások ellenére a munkaerőhiány problémája az egész országban, régiótól függetlenül jelen van, bár a mértékében lehetnek eltérések. „Nyugat-Magyarországon a helyzet nehezebb az osztrák munkaerőpiacon elérhető magasabb bérek miatt, és egy kicsit enyhült a hiány azokban a vendéglátó- és szálláshelyeken, ahol a vendégkör jelentős részét adták ki az orosz turisták. Ezeknél a vállalkozásoknál akár a forgalom 30-35 százaléka is kiesik, ami arra elég, hogy a meglévő dolgozói állománnyal kiszolgálják a vendégeket” – fogalmazott.

Nem jönnek vissza a járvány alatt lelépett tömegek

Varga Csaba, a budapesti és vidéki szállodákat is üzemeltető Danubius Hotels üzemeltetési és HR-igazgatója is az egész szektorra kiterjedő munkaerőhiányról számolt be.

A koronavírus miatti kényszerbezárások során az elmúlt két évben sokan elhagyták az ágazatot, viszont Varga egyelőre azt tapasztalja, hogy mérsékelt a visszatérési kedv az iparágba, pedig az év elejétől június végéig már több mint 500 új munkavállalót sikerült felvenniük. Turbucz Ádám ezzel szemben éppen arról számolt be, hogy kifejezetten jó arányban sikerült visszacsábítaniuk a járvány alatt elvesztett munkavállalóikat.

„A budapesti turizmus élénkülése, ezen keresztül a budapesti munkaerő-kereslet érzékelhető növekedése és a vidéki helyzet között viszont nincs közvetlen összefüggés, mivel a magyar munkavállalók földrajzi mobilitásra vonatkozó hajlama nagyon alacsony szintű. A fővárosban és a vidéki településeken is elsősorban a helyi munkapiacról kell tudnunk megoldani a munkaerő-szükségletünk kielégítését” – mondta.

A járvány alatt pályát váltó kollégák visszatérése tehát a beszélgetésink alapján nem példa nélküli, ugyanakkor tömeges visszatérésről egyelőre biztosan nem lehet beszélni. A helyzetet talán Erdős Ákos, a budapesti Larus Étterem és Rendezvényközpont tulajdonosa írta le a legjobban, aki arról számolt be, hogy

tértek vissza olyan kollégák, akik a járvány alatt mentek el, viszont olyan is volt már közöttük, aki azóta már el is ment.

Abban a városban ugyanis, ahol a szülei élnek, hasonló fizetést ajánlottak neki, mint amennyit Budapesten kapott. Összességében tehát egyértelmű trendek nem, inkább a kiszámíthatatlanság jellemzi a szektort most ilyen szempontból is.

Év közben is emelni kell a béreket, de komoly akadályok vannak

A toborzás és a meglévő munkaerő megtartása szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a vállalatok milyen mértékben tudják emelni a béreket, különösen egy olyan időszakban, amikor az infláció megugrása miatt a bérek vásárlóereje akár hónapok alatt jelentősen csökkenhet.

Idén az iparágban átlagosan 12-13 százalék volt a béremelések nagysága, értelemszerűen ennél a szintnél kisebb és nagyobb emelésekről is hallottunk, de a beszámolók szerint az idei év elején jóval nagyobb emelések voltak, mint tavaly ilyenkor. Ha ezt a szintet a vállalatok nem érték el, Baldauf szerint a munkaerő elvesztését kockáztatták. Amikor májusban egyértelművé vált, hogy magas lesz idén az infláció, sok helyen jelentettek be 5-6 százalékos pótlólagos béremelést. A Baldauf által vezetett alsópáhoki Kolping Hotelben ez például nyári, szezonális prémium bevezetését jelentette, de a hotel vezérigazgatója szerint szerint a nyár végén is meg fogják vizsgálni, hogy milyen mértékben tudnak még béreket emelni.

Hasonló megoldásban gondolkodnak a Mellow Mood Hotels szállodáiban, ahol jelenleg átlagosan 30 százalékkal kevesebb ember dolgozik, mint a járvány előtt. Turbucz Ádám elmondása alapján év elején egy nagyobb emelés után ígértek be egy nyári emelést, amit teljesítettek is. A jelenlegi inflációs helyzetben Turbucz szerint az egyszeri emelések helyett célszerűbb „egy bérpálya felrajzolására” fókuszálni: kommunikálják a munkavállalók felé, hogy számíthatnak rá, hogy a bérek tartani fogják a lépést az árak emelkedésével.

Ahhoz ugyanakkor, hogy a munkavállalói létszám megközelítse a járvány előtti szintet, nemcsak a reálértéket tartó, hanem más iparágak bérnövekedését is meghaladó emelésekre lenne szükség, ami különösen nehéz helyzetbe hozza az érintett ágazatokat. A KSH adatai szerint 2020. januárhoz képest a szálláshely-szolgáltatási iparágban és a vendéglátásban nőttek a legkevésbé a bérek azokhoz az iparágakhoz képest, amikbe iparági információk alapján elvándoroltak a dolgozók (sokan mentek például sofőrnek logisztikai cégekhez vagy bolti eladónak, de az építőipar is sokakat szívott fel).

Ahogy a fenti ábrán is látszik, a turizmus és a vendéglátás béremelések szintjében jelentős lemaradást hozott össze a járvány kezdete óta, és a bemutatott iparágak között még akkor is csak a középmezőnyben van bérnövekedés szempontjából, ha csak tavaly ősztől idén áprilisig nézzük a bérek alakulását.

Arra a felvetésre, hogy a KSH-adatok alapján sok más iparágban nagyobb volt a járvány óta a bérnövekedés, Baldauf azt mondta, a béremelések csak részben tudják kezelni a munkaerőhiány problémáját, ugyanis „nincs is mindig kinek bért emelni”. Ennek ellenére a bérnyomás egyértelműen probléma, és itt az lesz a fő kérdés, hogy a forgalomnövekedés mennyire teszi majd lehetővé ennek a kezelését. Illetve ezen belül az, hogy milyen szintű áremelések férnek majd bele a forgalom csökkenésének kockázata nélkül.

Turbucz Ádám ezzel kapcsolatban azt mondta,

az áremelések egyelőre nem tudják kompenzálják a bérek emelkedésének ütemét.

„Ha viszont nem emelünk bért, akkor nem lesz kolléga, akinek a segítségével üzemelni tudunk” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte egyelőre az iparágban is keresik, hogy meddig lehet emelni az árakat, de egyelőre a cél az üzemi veszteség elkerülése.

A fenti ábrán a másik érdekesség, hogy az iparágban elterjedt szürkefoglalkoztatás miatt a valóságban magasabb bérekről lehet szó (bár a trendek bemutatására így is alkalmas ez az adat). A bérek növekedése mellett így adja magát, hogy a munkakörülmények javulása, a fehéredés jelenthetne még megoldást az iparág problémáira, amit a potenciálisan visszatérő munkavállalók akár más iparágakban tapasztalnak meg.

Arra a felvetésünkre, hogy ez magától bekövetkezhet-e, Baldauf Csaba azt mondta, ő pesszimista, szerinte ugyanis csak a munkaügyi ellenőrzések számának jelentős növelése lenne a megoldás a turizmusban és a vendéglátásban is jelen lévő szürke- és feketefoglalkoztatás visszaszorítására, ami a tisztességes munkaadóknak is érdekében állna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA munkaerőhiány új szintjét tapasztalják a kivéreztetett éttermek, csődhullám jöhetSokan csalódtak a vendéglátásban a járvány hullámaival együtt mozgó leépítési hullámok miatt. A rosszabb munkakörülmények, a szürkefoglalkoztatás hosszabb távon hátrány más szektorokhoz képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEsze ágában sincs visszamenni dolgozni a turizmusba azoknak, akik a járvány miatt elmentekAlsó hangon 35 ezer alkalmazott hiányzik az ágazatból. A cégek versenyeznek az alkalmazottakért, ami nagyon komoly béremelkedést hozhat már rövidtávon is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat bérek covid étterem munkaerőhiány szálloda turizmus vendéglátás Olvasson tovább a kategóriában