Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a nyugati országok szankciók sorát léptették életbe az agresszorral szemben, sok más nyugati vállalathoz hasonlóan a Michelin is – március közepén – felfüggesztette a termelést orosz gyárában. Kedden pedig már arról számolt be a francia abroncsgyártó, hogy „technikailag lehetetlen” a gyártás folytatása, részben az ellátási gondok miatt, az „általános bizonytalanság” közepette.
A közlemény szerint ez arra kényszeríti a csoportot, hogy megtervezze az oroszországi tevékenységek átadását a helyi menedzsment számára, illetve megfontolja, hogy ezt végre is hajtsa az év végével. A kissé nyakatekert megfogalmazás minden bizonnyal azt jelenti, hogy egyelőre nyitva hagyják a lehetőséget a maradásra, de ha tovább folytatódik a háború, és maradnak a szankciók, akkor év végén megválnak az oroszországi érdekeltségektől – nemcsak a gyártól, hanem a kereskedelmi részlegtől is.
A Michelin Oroszországban nagyjából ezer embert foglalkoztat, közülük 750-et a Moszkvától mintegy száz kilométerre lévő davidovói gyárban, amelynek éves kapacitása 1,5-2 millió gumiabroncs, főként személyautók számára. Összehasonlításként, a vállalat nyíregyházi gyárában egy 2019-es cikk szerint évi mintegy 2,5 millió abroncs készül.
Az orosz üzem egy százalékkal részesedett a Michelin globális gyártási mennyiségéből, míg az oroszországi eladások két százalékot tettek ki. Az utóbbiban a repülőgép-abroncsok is szerepeltek, amelyek oroszországi értékesítését szintén le kellett állítani az uniós szankciók miatt. Az oroszországi tevékenység leírása mintegy 250 millió euróval rontja majd a Michelin mérlegét, ha valóban bekövetkezik a kivonulás.
Az Oroszországban termelő nyugati abroncsgyártó cégek eddig eléggé eltérően reagáltak a háborúra. A finn Nokian Tyres nemrég jelentette be kivonulását, pedig orosz gyára volt a legnagyobb, így a lépés miatt nagyjából 300 millió eurót kell leírnia. A Pirelli és a Continental viszont egyelőre marad, az előbbi csak csökkentette orosz üzemei kibocsátását, míg az utóbbi áprilisban indította újra a termelését az országban.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
