FRISSÍTÉS (2022. 06.24. 13:57): Cikkünk megjelenése után jelezte egy olvasónk, hogy a cikkben idézett tanulmány nem létezik. Elérhető linkek hiányában erre mi is gyanakodtunk a cikk írása közben, de sajnos az Economist presztizsének végül jobban hittünk, mint a józan eszünknek, amiért az olvasók elnézését kérjük.
Egy fehérgalléros dolgozó 45 év munka során átlagosan fél évet tölt el elütések javítgatásával, és szintén csaknem fél éve megy el azzal, hogy különféle felhasználói fiókokba jelentkezik be – többek között ez derült ki a Maryland és a Delaware Enterprise University kutatóinak közös tanulmányából, amiben nagyjából 5000 amerikai és brit irodai dolgozó napi rutinját figyelték meg hosszabb ideig.
A kutatásban a szerzők a megbeszéléseket nem tekintik automatikusan haszontalan időtöltésnek. Bár elismerik, hogy sokszor ezek sem túl hatékonyak, de az így eltöltött időt nem adják hozzá a “teljes súlyozott haszontalanság” névre hallgató mutatóhoz (ez angolul frappánsan weighted total futility, vagyis WTF), ami arra ad becslést, hogy egy teljes karriernyi munkaidő mekkora része telik el feleslegesnek mondható időtöltéssel.
A tanulmány szerint az elütések javítása átlagosan 20 percet tesz ki egy fehérgalléros dolgozó munkanapjában, ez 45 év alatt 180 napot, tehát egy fél évet tesz ki, amiből a leggyakoribb elütések, például a “köszönöm”, “a”, “te”, és “emlékezni” angol megfelelőinek javításával önmagukban napok telnek el.
Kicsit kevesebb idő, de szintén csaknem fél év (145 nap) megy el a kutatás szerint átlagosan különféle felhasználói fiókokba való regisztrációval, bejelentkezéssel, a jelszavak elrontásával és megváltoztatásával.
A különféle felugró ablakok bezárása, aktuális rendszerfrissítési kérelmek visszautasítása, automatikusan elinduló videók leállítása és hasonló feladatok önmagukban négy hónapig kötik le a dolgozót a karrierje során átlagosan.
Csak e-mailek törlésével pedig hat hét megy el, és ebbe a kategóriába bele sem számolták azt az időt, amikor az irodisták olyan levelezéseket olvasnak végig, amikben nincs számukra releváns információ. Ezek mellett szinte már eltörpülnek az elvesztegetett időt tekintve az olyan tételek, mint a végül lemondott megbeszélésekre való felkészülés (1 hónap), a végül el nem küldött e-mailek megírása (két nap), vagy a nyomtatni nem akaró nyomtatókkal való szöszölés (egy nap).
A tanulmányról beszámoló Economist szerzője megjegyzi, hogy az elvesztegetett idő nagy részét technológiai problémák okozzák, és ez azt is jelenti, hogy jelentős potenciál van hatékonyabb technológiák használatában. Elég például arra gondolni, hogy az okostelefonokon már eléggé elterjedt ujjlenyomatos azonosítás irodai használata, vagy az elütéseket hatékonyabban javító szövegszerkesztő programok használata önmagában csaknem egy évnyi munkaidőt spórolna meg egy dolgozónak a karrierje során.
Mindez persze csak egy része a hatékonyabb munkavégzés felé való elmozdulásnak, az elvesztegetett munkaórák másik jelentős részét inkább hatékonyabb munkaszervezéssel lehetne csökkenteni.
