A kormány a mai naptól 480 forintban maximalizálja az üzemanyagok nagykereskedelmi árát is, hozzájárulva ezzel a kiskereskedelmi benzinkutak versenyképesebb működéséhez.
Ezzel az erősen cinikus mondattal vezette fel újabb üzemanyagpiaci változásokról szóló közleményét az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A versenyképesebb működéshez való hozzájárulás ugyanis jelen esetben azt jelenti, hogy a benzinkutaknak épp annyit kell fizetniük az üzemanyagért, mint amennyiért eladhatják. Az egyéb költségeiket pedig gazdálkodják ki úgy, ahogy akarják.
A lépéssel annyit tett a kormány, hogy az eddig teljes egészében a kutak által fedezett árstop terhét részben a nagykereskedőkre, elsősorban a Molra tolta. Majd egy másik intézkedéssel a veszteség egy részét magára vállalta.
Az elmúlt hetekben több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a 480 forintban maximált üzemanyagár a jelenlegi környezetben miért fenntarthatatlan. A benzinkutak a gázolajért már hetek óta többet fizettek, mint amennyiért eladhatják, egy ideje pedig a benzin esetében is ez volt a helyzet. Persze ezekből az árakból a kiskereskedők kaphattak kedvezményeket, ágazati szereplők és szakértők szerint azonban a dízelen már így is jó ideje mindenki bukott, és a benzinen is legfeljebb minimális árrésük lehetett. Utóbbi pedig nemhogy az egyéb költségek – például a bérek, a kút fenntartása, vagy éppen az adók – finanszírozására nem volt elég, de még a gázolajon elvesztett pénzt sem lehetett vele fedezni. Különösen, hogy utóbbiból mindig több fogy.
Ez a helyzet vezetett oda, hogy először a kisebb – úgynevezett fehér – kutak kezdték el korlátozni az egyszerre tankolható üzemanyag mennyiségét, majd a nagy hálózatok (azaz színes kutak) közül a Shell is megtette ugyanezt néhány töltőállomásán. Közben a kisebb hálózatok már a bezárást fontolgatták, vagy meg is lépték.
Utóbbi csak azért nem vált tömegessé, mert egy ilyen döntésnek rengeteg költsége és negatív következménye van. Így egyrészt mindenképp érdemes a végletekig kivárni, másrészt előfordulhat, hogy megéri egy darabig inkább veszteségesen működni, mint borítani az asztalt, és akár végleg feladni az üzletet.
Az elmúlt hetekben sok kútnál már ez volt a logika: csak azért működtek, mert bíztak benne, hogy a kormány könnyít a helyzetükön.
A nagykereskedelmi ár – tehát a veszteségeik – további emelése azonban valószínűleg már dominóhatást indított volna el, és sorra zártak volna be a kutak. Ezért írtuk múlt hét elején, még a háború kirobbanása előtt, hogy Putyin harciassága miatt az árstop bedöntheti a magyar üzemanyag-kereskedelmet. Hiszen az olaj ára már arra a hírre megugrott, hogy az orosz elnök aláírta a kelet-ukrajnai szakadár területek elismeréséről szóló rendeletet.
Akkor viszonylag hamar jött egy korrekció, nem maradt tartósan magas szinten az olaj jegyzése, így a Mol sem múlt szerdán, sem most hétfőn nem jelentett be további nagykereskedelmi áremelést. Ez azonban forrásaink szerint minden bizonnyal már most szerdán változott volna. A hétvégén hozott Oroszország elleni szankciók hatására ugyanis hétfőn ismét megugrott az olaj világpiaci ára, ráadásul a forint is történelmi mélypont közelébe gyengült a dollárhoz képest, így két fontos tényező is a masszív áremelés irányába hatott.
Ha pedig a Mol emel, valószínűleg elkezdenek dőlni a dominók. Ennek ment elébe a kormány azzal, hogy a kiskereskedelmi ár után 480 forintban maximálta a nagykereskedelmi árat is. Múlt héten a lapunknak nyilatkozó szakértők egyébként egyáltalán nem ezt a verziót tartották a legvalószínűbb forgatókönyvnek. A nagykerárakba belenyúlni ugyanis az uniós előírások miatt elég macerás, ennél még az adócsökkentés is egyszerűbb, így inkább ez utóbbit várták.
A kiskereskedők szempontjából ez most egész biztosan kedvezőbb helyzet, mint az eddigi, de az ideálistól így is nagyon messze van. Tulajdonképpen
azt sikerült biztosítani számukra, hogy legalább ne bukjanak minden egyes liter eladott üzemanyagon.
Ugyanakkor nem is nyernek rajta. Azaz az alkalmazottak bérét, a műszaki költségeket, az egyéb elvonásokat valami másból kell kigazdálkodni, például a kúton lévő bolt értékesítéséből. Már persze ha van ilyen, de a fehér kutaknál nagyon gyakran nincs, vagy ha van, a forgalma akkor sem elegendő ehhez.
Nálunk két terméken, a benzinen és a gázolajon kellene megtermelni minden más kiadást, így nincs fedezete az egyéb költségeinknek
– fogalmazta meg a problémát lapunknak egy kisebb hálózat vezetője.
A nagykerár csökkentésének azonban annyi hatása így is van, hogy a benzinkutasok visszatérhetnek a kiváró pozícióba. Bár továbbra is lesznek veszteségeik, talán már nem olyan mértékűek, hogy feltétlenül le kelljen húzniuk a rolót. A többség valószínűleg megpróbálja kihúzni május közepéig, tehát az árstop végéig. Különösen, hogy a kormányzat múlt héten a kisebb kutak egyéb költségeit már csökkentette: egyebek mellett hitelmoratóriumot vezetett be, illetve a szociális hozzájárulási adót is elengedte ideiglenesen.
Aki eddig a bezárást fontolgatta, az valószínűleg most felülbírálja ezt – mondta lapunknak egy ágazati szereplő.
A kisebb kutaknak tehát ha nem is lett rózsás a helyzetük, nyertek a hétfői döntéssel, amelynek viszont egy nagy vesztese is van, méghozzá a Mol. Míg ugyanis eddig az árstop terhét kizárólag a kiskereskedők viselték, most annak egy jelentős részét a nagykereskedelemre tolta az állam. Márpedig utóbbi szegmensben a magyar cég a legmeghatározóbb szereplő, így a cégnek kell viselnie a veszteség legnagyobb részét.
Az adóhatóság adatai szerint januárban 146 millió liter benzint és 331 millió liter gázolajat értékesítettek Magyarországon (a kutakon és azokon kívül). Eddig előbbit literenként négy, utóbbit 13 forinttal adta drágábban a 480-as hatósági árnál a Mol. Így a januári mennyiséggel számolva
havi 4-5 milliárdos bevételkiesést is okozhat a nagykereskedőknek a kormányzat hétfői döntése.
Egészen pontosan csak okozhatna, most ugyanis, hogy az árstop miatti kiesés jelentős hányada a Molt terheli, a veszteség egy részét már átvállalja az állam. A készletezési díjat már múlt héten eltörölték, ez literenként 3-4 forint könnyítést jelent, hétfőn pedig a jövedéki adó 5 forintos csökkentéséről is döntöttek. Így a benzinen valószínűleg egyelőre nem buknak a nagykereskedők, és a gázolajon is legfeljebb havi 1-2 milliárdot veszítenek.
Kérdés persze, hogy meddig tart ki ez a megoldás. A kiskereskedők elégedetlenkedését valószínűleg sikerült nagyrészt letörni, a nagykereskedelmi árrés csökkentése azonban még mindig masszív kockázatokat rejt.
Ha ugyanis elhúzódik az ukrán-orosz háború, és tartósak lesznek a gazdasági következmények – amire a lapunknak nyilatkozó szakértők közül többen is komoly esélyt látnak – akkor az olajár tovább emelkedhet, és egy pont után már túl nagy terhet róhat a Molra is. Ez esetben könnyen lehet, hogy a kormány kénytelen lesz nagyobb terhet magára vállalni, és tovább csökkenteni az üzemanyagokat terhelő adókat.
Vállalat
Fontos