A magyar állam tulajdonában lévő Hiventures Zrt.-t Kelet-Európa egyik legaktívabb és legjelentősebb kockázatitőke-befektetőjeként tartják számon (ezek azok a befektetések, amelyek jellemzően induló, vagy korai fázisban lévő, de nagy potenciált ígérő cégekbe áramlanak, és bár nagy részük nem jön be, amelyik mégis, annak üzleti sikere ellensúlyozhatja a sok veszteséget).

A Vestbee régiós startup oldal, de a bécsi szerkesztésű European Capital Report adatai szerint is a Hiventures volt 2020-ban a régió legaktívabb befektetője, összesen 200 megállapodással, ami négyszer több, mint a második legtöbb befektetést felmutatni képes zágrábi Fil Rouge Capital eredménye. A talán legrészletesebb startup adatbázis, a Dealroom úgy számol, hogy az állami cég 175 befektetést hajtott végre 2020 novemberéig, a Crunchbase adatbázisban pedig 583 befektetésről lehet olvasni, (a számítások módszertana eltér egymástól, ha például ugyanannak a cégnek többször is adtak pénzt, akkor az több befektetésként is szerepelhet).

A Hiventures a honlapján fel is sorolja, hogy mely társaságok tartoznak a portfóliójába, de azt nem látni, hogy egy-egy cégnek mekkora befektetést adott. Cikkünk írásakor a honlapon 240 céget lehetett találni, ebből 140 úgynevezett inkubációs, 57 magvető, 43 pedig növekedési befektetés volt (ezek jelentése a csillagra^*Az inkubációs fázis, amikor még nincs kialakult cégstruktúra. Pre-seed néven ismerik angolul, ilyen kor még csak egy 1-2 fős projektről lehet beszélni, aminek sokszor nehezen megfogható egyáltalán, hogy van-e értéke – ilyen projektekbe leginkább a barátok, család és a valamiért a projektért irracionálisan elkötelezett befektetők hajlandók csak beszállni – vagy az állam. A Hiventures esetében ugyanis nagyjából egy ötletre is lehet akár 15 millió forintot kapni, persze azért meggyőzően be is kell ezt mutatni.
A magvető vagy seed fázis amikor már meg van a csapat, a terv és a piac, és egy prototípus elkészítése a cél, maximum 1-2 év alatt. Ilyen kezdő cégekbe már üzleti angyalok és olyan kockázati tőkések is be szoktak fektetni, akiknek a portfoliójához jól csatlakozik egy ötlet, ezért ismereteikkel, kapcsolatrendszereikkel nagyobb eséllyel tudják őket működési pályára állítani.
A korai és a növekedési szakaszban már van piaci árbevétele a cégeknek, de a gyorsabb fejlődéshez, fejlesztéshez, marketinghez van szükség a külső forrásra. Jellemzően ezek már 10 fő feletti vállalkozások, a piaci validáción átesett termékkel, és ez a kockázati tőke klasszikus terepe, Magyarországon is több száz millió forintos befektetésekkel. Ezeknél 2-3, de maximum 4-5 éven belül megtérülést kellene produkálni.
kattintva kinyíló jegyzetben olvasható).

A Hiventures-höz tartozó alapok befektetéseinek értékéről és eredményéről keveset lehet nyilvánosan tudni, 2021 márciusában a Magyar Tudomány folyóiratban ugyan megjelent egy írás a témában, de ebből végső soron nem derült ki, hogy mekkora volt a befektetések értéke.

Egyáltalán miért befektető az állam?

Nem magától értetődő, hogy az államnak befektetőként bármi keresnivalója van a startupok környékén. Magyarországon a 2010-es évek közepéig általában nézve is alig volt kockázatitőke-befektetés, ebben Európában az utolsók között kullogtunk. 2009 és 2013 között azonban összesen 131 milliárd forintot kezelő kockázati tőkealapok indultak, és ebből 90 milliárd állami és uniós támogatásból érkezett. Ez a korszak sok szempontból problémás volt, a lényeg röviden az, hogy az alapok jelentős része visszaoszthatta a pénzt maga felé a startupokból, vagy direkt formában, vagy például a finanszírozó céghálójának érdekkörébe tartozó cégeknek adott megrendelésekkel. Ez lehetett az egyik fő oka annak, hogy az állam idővel inkább magához vette ezeket a programokat.

A Hiventures 2017-től indult el az alapjaival, és közvetítők nélkül kezdett jelentős befektetésekbe. Az uniós forrást is használó alapoknál legkésőbb 2023 végéig kell kihelyeznie 45 milliárdnyi befektetést, de összesen 155,4 milliárd forintot kezel a vállalat (ebből 143,8 milliárd a kihelyezhető forrás és 11,6 milliárd mehet működési költségekre).

A Hiventures Zrt. ebből a 143 milliárd forint kihelyezhető forrásból 2021 augusztusáig 50,5 milliárdot helyezett ki.

Ez azt jelenti, hogy eddig még csak az összes forrás 35 százalékát kötötték le. A nem uniós alapok adják a nagyobb részt, ezek 2030-ig költhetők el, és jelenleg 24 százalékos aránynál járnak, az alapvetően uniós támogatásból finanszírozott programoknál viszont sokkal jobb, 68 százalékos az arány. Így jó eséllyel sikerül a hátralévő időben a maradék forrásokat kihelyezni.

Az unió egyre több visszatérítendő támogatást szeretne látni, az elképzelés ugyanis az, hogy ha jól fektetik be ezeket a forrásokat, akkor a sikeressé váló cégek értékesítésből befolyó pénzeket ismét be lehet fektetni.

Kezdetben egyébként az volt a terv, hogy a Hiventures csak a startupokat finanszírozza, de ez időközben módosult, és kkv-k, illetve hazai vállalatok finanszírozása is a feladata lett.

Az adatok alapján a szerződések sok esetben co-investmentek voltak, azaz egy másik, jellemzően piaci kockázati tőkealappal közösen szálltak be egy cégbe. Ez azt mutatja, hogy üzleti alapon is ígéretesek ezek a vállalkozások. A startupok átlagosan 125, az egyéb vállalkozások pedig 683 millió forinthoz jutottak. 

Éveket kell várni az eredményhirdetésre

Annak ellenére, hogy az adófizetők pénzével gazdálkodnak, az alapok nem teszik közzé az éves beszámolóikat, és a befektetések aktuális értékét nem közlik. Arról sem lehet sokat tudni, hogy mi alapján döntöttek egy-egy alap életre hívásáról. Miért pont az adott iparágba kíván befektetni az állam? Egy példa erre a Divat & Design tőkealap, amelyről az MNB közzétételi rendszerében egyetlen dokumentum lelhető fel: ami létrehozza. De abból is minden ki van takarva. 

Startup körökben Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányához, Orbán Ráhelhez kötik az alap ötletét, és ezt a tippet erősíti az is, hogy hozzá kapcsolódik a kísértetiesen hasonló nevű Divat & Design Ügynökség is.

A Hiventures cégei összességében pozitív képet mutatnak: a befektetéshez jutott társaságok árbevétele növekszik, ami azért jó eredmény, hiszen kezdő vállalkozásokról van szó, amelyekbe sokszor még az alapítás és a prototípus-gyártás fázisában szállnak be. Jól néz ki az is, hogy folyamatosan növekedett az export árbevétel, míg 2017-ben ez a cégek bevételének 29 százalékát adta, 2020-ban már a 36 százalékát. Ez igen magas arány, hiszen a hazai kkv-knál csupán 20 százalék az export árbevétel aránya, és csupán a cégek 5,9 százaléka exportál.

A Hiventures érdekeltségei 2020 végén összesen 2856 főt foglalkoztattak, az addig kifizetett 33,8 milliárd forintra vetítve pedig ez azt jeleni, hogy

egy-egy új startup munkahely átlagosan 11,8 millió forintba kerülhetett.

A járulékok és az szja már önmagában is néhány év alatt visszahozhatja az államnak a beruházások költségét, és itt valóban kezdő cégekről van szó, amelyek nem léteztek korábban (persze a cégek egy része vélhetően támogatás nélkül is létrejött volna). 

Mindenesetre a jellemzően külföldi tulajdonú multik támogatására kitalált egyedi kormánydöntésekhez képest ez még mindig nagyon olcsó munkahelyteremtés, hiszen a nagyvállalatoknál nem ritkán 30-60 millió forint támogatás áramlik egyetlen új munkahelyre, és azt általában még vissza sem kell téríteni. A hazai startupok viszont befektetésként kapják a forrásokat, azzal a reménnyel, hogy az állami üzletrészeket idővel nyereséggel lehet értékesíteni.

Kevés, de nagyon ütős siker kellene

A Hiventures által felsorolt 376 befektetésből 226-ot találtunk meg a D&B PartnerControl céges adatbázisában (azokat a vállalatokat nem látjuk, amelyekbe például közvetett módon, vagy opciós, illetve szindikátusi szerződésekkel szálltak be). A 226 befektetésből 22 már nem működő vállalkozás, 16 ellen bírósági, 17 ellen jogi eljárás volt folyamatban, de ez nem feltétlenül baj, hiszen ebben az iparágban általánosságban minden harmadik befektetés csőddel végződik, és ha csak a cégek néhány százaléka hoz 20-50 szoros megtérülést, akkor is nyerhet a befektető.

A 226 cég úgynevezett D&B Failure Score indexét is megkerestük, az a mutató azt tudja legalább 90 százalékos pontossággal megmondani, hogy mekkora eséllyel válik fizetésképtelenné egy cég. A Hiventures befektetéseinek 20 százaléka kapott piros lámpát (azaz velük nem ajánlatos együtt dolgozni), 46 százaléknál magas a rizikó, biztonságos minősítést pedig a cégek 35 százaléka kapott.

Drágán dolgozó alapkezelő

Ha azonban a megtérülést nézzük, akkor nemcsak a befektetett összegeket és azok kamatait kellene kitermelni, hanem a Hiventures Zrt. működési költségeit is: 2017 és 2020 között 7,8 milliárd forint alapkezelői díjat számlázott ki a befektető, ami azt jelenti, hogy

a Hiventures négy év alatt működésre és alapkezelésre elköltötte a startupoknak adott befektetések ötödét.

A költségek emelkedésében persze szerepe lehetett annak, hogy a kkv-k és nagyvállalatok finanszírozásához már 2020-tól bővíteni kellett a szervezetet,  pedig a kihelyezések ezen a területen csak tavaly indultak el. A 84 fős cégnél a bérköltségek 2020-ban 1,4 milliárd forintot tettek ki, ami a teljes 3 milliárd forintos alapkezelői és sikerdíj fele volt. Az átlagos havi bruttó bér így 1,1 millió forint volt a cégnél, ami egyébként megegyezik az MFB ide vonatkozó adataival.

Egyelőre tehát világraszóló startup ötletet nem sikerült még felkarolni állami forrásokkal, de a cégek túlnyomó többsége még korai szakaszban van, és növekszik. A program sikerét majd a 2020-as évtized végén várható záráskor lehet majd jól megítélni, ha addig sikerül a működő cégekben meglévő részesedéseket értékesíteni.

Ez a legsikeresebb néhány vállalatnál valószínűleg nem lesz nehézség, de a kkv státuszban megmaradó, nagy növekedésre már nem képes cégeknél korántsem lesz egyszerű.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat állami támogatás hiventures kockázati tőke startup uniós támogatás Olvasson tovább a kategóriában