Az Abonett egyike azon kevés, még a szocializmusból ismert, szinte köznevesült magyar márkáknak, amelyek a mai napig sikeresek. Hiába leselkedett számos buktató az Abonyban készített extrudált kenyérre a harmincöt éves története során: a rendszerváltás után számos hasonló termék is elérhetővé vált, a szövetkezeti keretek között működő cégből családi vállalkozás lett, ami ráadásul egy generációváltást is átélt már.
A fogyókúrázók, illetve az egészséges táplálkozásra odafigyelő fogyasztók körében legalábbis jól ismert Abonett hosszú évekig stabilan hozta a nyereséget az Újvilág Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetkezetnek, majd 2014-et követően a Szebeni család tulajdonában álló Abonett Kft.-nek. Miután 2018-ban lezajlott a generációváltás Szebeni Ákos és Zoltán, a kft. jelenlegi vezetői tavaly az alapoktól kezdték újragondolni a vállalat működését.
Számos tényezőre nem gondoltunk korábban, mégis nyereséges volt a cég. Tavaly és idén viszont, ha nem változtattunk volna sok mindenen, nem lennénk ilyen jó helyzetben.
– fogalmazott Szebeni Zoltán. A korábbi kisvállalati szemléletű működés következményei ugyanis 2018-ban és 2019-ben jócskán meglátszottak a cég pénzügyi mutatóin, amikor az addig stabilan magas adózott eredmény visszaesett.
Ezt az apjuktól a céget akkor még csak két éve átvevő testvérpár komoly csapásként élte meg, és Szebeniék felismerték, hogy a helyzet új irányítási stílust kíván. A piaci körülmények változása, illetve az árbevétel folyamatos növekedése egyre nagyobb komplexitást hozott a napi működésbe, ezért a korábbi módszerekkel már nem lehetett hatékonyan működtetni a céget.
Mindez új vezetői pozíciók létrejöttével járt, továbbá az éves beszámolókhoz kapcsolódó elemzéseket felváltották a havi kimutatások, így sokkal precízebben követheti a menedzsment az üzleti helyzet alakulását, és szükség esetén a tényszerű adatok alapján gyorsan avatkozhat be. Az Abonett és elődje mindenesetre bizonyos szerencsés körülményeknek köszönhetően már korábban is szép eredményeket ért el:
A rendszerváltáskor nagyon jól időzítve indult az Abonett, ekkor még nem volt ezen a téren választék, így kialakult az erős márkaismertség. Aztán a kulcs a 2010-es évek elején az volt, hogy a gluténmentes verzió jó ütemben került a piacra több ízzel. Éveken át 10-15 százalékos növekedés volt ennek köszönhetően.
– emlékezett vissza Szebeni Zoltán.
A termelés is sokat változott a közelmúltban, a vállalat mostanra kizárólag az extrudált élelmiszerek gyártására koncentrál, az Abonettnél óvakodnak attól, hogy túl sok termékkel szétaprózzák a kapacitásaikat. Ennek a törekvésnek esett áldozatául a – többek között a Négercsókról is ismert – édesipari üzletág, bár a reformélelmiszerek mellett az eleve nehezen fért meg a cég portfóliójában. A gyártást is újraszervezték a cégnél, amivel kifejezetten nagyobb, hazai és multinacionális élelmiszeripari vállalatoknál tapasztalatot szerző termelésvezetőt bíztak meg.
A testvérpár most már csodálkozva nézi, amikor náluk ötször, vagy akár tízszer nagyobb cégekről derül ki, hogy nincs integrált vállalatirányítási rendszerük, legfeljebb Excel-táblázatokban vezetik a működésükkel kapcsolatos adatokat. Az Abonettnél normák szerint zajlik a gyártás, figyelik a napi kihozatalt, a gépsorok sebességét, a gépek állásidejét, a műszaki problémák és a selejtek okait Az optimalizált gyártásszervezés egyik kulcsa a viszonylag kevés terméktípus – sokkal nehezebb dolguk van azoknak a cégeknek, ahol kénytelenek egy műszakon belül többször átállni, például egy keksz csokoládés típusáról az ízesítés nélkülire.
A mai napig Abonyban működő vállalat is megérzi a munkaerőpiaci feszültségeket, a fizikai dolgozók fluktuációja mostanra égető mértékű problémává vált. Ezekkel a nehézségekkel a térségbeli nemzetközi hátterű foglalkoztatók is szembesülnek, az Abonett hiába kínál a ceglédi és szolnoki multinacionális cégekhez hasonlítva is versenyképes jövedelmeket és munkafeltételeket, nehezen tudja csak megtalálni és megtartani a gyártást végző munkatársakat.
Mindeközben az új kollégák érkezése kivételes figyelmet igényel, a betanítást most már a szenior munkatársak végzik, de az első hónapok így is kritikusak. A vezetőket és a termelésben dolgozó kulcsembereket viszont nem érinti a fluktuáció, erre a nagyjából tizenöt főre régóta stabilan támaszkodnak a tulajdonosok. Hosszabb távon a munkaerővel kapcsolatos gondok megoldása az automatizálás lehetne, amire komoly pályázati lehetőségek is vannak. Bizonyos kétkezi feladatokat viszont máig nem lehet robotokra bízni, nagyon munkaigényes például a csomagolás, a címkézés – Szebeni Zoltán szerint egyelőre inkább a gépiparban és az autóiparban térülhet meg a robotok alkalmazása.
Az elmúlt egy-két évben a fenti változások már meghozták az üzleti sikereket, azoknak köszönhetően jelentős termelékenység-növekedést ért el az Abonett Kft., ami a pénzügyi mutatókon is jól látszik. A számokból azonban kevéssé tűnik ki, hogy a vállalat elkezdte felépíteni az exportpiacait is az utóbbi két évben.
2019-ig elenyésző volt az export, leginkább a környező országok magyarlakta területein forgalmazták a termékeket. Aztán tudatosan elkezdtek megjelenni a nagyobb élelmiszeripari vásárokon és az online láthatóságukon is erősítettek. Olyan export-marketingstratégiát kezdtek el kialakítani, ami láthatóvá tette őket a külföldieknek az interneten is.
Az áttörés idén jött, 2021-ben 80 millió forintos exportbevételt vár a cég a korábbi évi 10-20 millió helyett. Az Abonett elkezdett Izraelbe szállítani, ahol egy pékség saját márkájaként jelennek meg a kóser piacon, és egy francia cég olasz leányvállalatának is bedolgozik hasonló formában. Olaszországban mindemellett hamarosan megjelenik az Abonett márka is, a cég ráadásul már az első körben egy viszonylag nagy szállítmányt exportál az egyébként igényes és a hazai termékeket előnyben részesítő piacra.
Szebeniék tapasztalatai szerint most már az állami szervezetek*A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, az Agrármarketing Centrum, a külgazdasági attasék és a konzulok. tevékenysége is segítséget jelent a külpiacokra törekvő cégek számára, tőlük a vásárokon és szakmai eseményeken történő megjelenéstől kezdve a külföldi partnerekkel való tárgyalások lebonyolításáig érdemi támogatást kapnak. Erre szükség is van, az Abonettnek külföldön ugyanis sokkal keményebb versenyben kell helytállnia, mint a termékeit már hagyományosan jól ismerő magyar piacon.
Lengyel és cseh cégek is sokkal sikeresebbek nálunk az exportpiacokon, mert szélesebb a portfóliójuk és több kiszerelésben gyártanak. Ha egyszerű szinten tartod a gyártást, és folyamatosan magas szinten tudsz valamit gyártani, azzal nehéz alkalmazkodni a külföldi piacokhoz, szétaprózott gyártással viszont nehéz fenntartani a profitot. Szóval nem könnyű megtalálni az egyensúlyt a külföldi piacokhoz való alkalmazkodáshoz.
Hosszabb távon Szebeniék a kóser élelmiszerek piacában látják az exportlehetőségeket, mivel ezek iránt világszerte sok országban jelentős a kereslet.
A magyar piacon mostanra az összes hazai és nemzetközi áruházláncban elérhetők az Abonett termékek. A hazai üzletláncok biztosítják, hogy kiterjedt hálózatukkal a legkisebb településeken is kaphatók az extrudált termékek, a nemzetközi kereskedők segítségével pedig adott esetben a külföldi terjeszkedés is elkezdhető.
Középtávon Szebeni Ákos és Zoltán két területen látja a további növekedés lehetőséget. Egyrészt a hazai piacon olyan termékfejlesztések bevezetésében, amelyek tápértékben valamilyen kiemelt hozzáadott értéket jelentenek. Ilyen például a lencse és borsó alapú extrudált kenyér piacra vitele. Másrészt az exportpiacok fejlesztése a siker másik kulcsa, a külkapcsolatok felépítése viszont nagyon lassú és kockázatos, ámde kemény és szívós munkát igénylő folyamat.
Ha elindítunk egy terméket, másfél év alatt akár száz milliós forgalma is lehet belföldön. Külföldön nincs ilyen növekedési ütem, nagyon sokat kell az exportba tenni az elején, fel kell venni szakembereket, sok millió forintot költeni vásári megjelenésekre, és nem garantált, hogy a nemzetközi versenyben megmaradunk.
Vállalat
Fontos