A kis hal most valóban megeheti a nagy halat. A kormányközeli 4iG a tervek szerint 232 milliárd forintért átveszi a Digit, előbbi 2020-as 57 milliárd forintos árbevétele jóval kisebb, mint a hazai Digi cégek 70 milliárdos mutatója. Miből lesz erre fedezete a nem is kimagaslóan jövedelmező tőzsdei csodacégnek?

A 4iG egyszer már megégette magát, amikor jóval nagyobb vetélytársat akart maga alá gyűrni: 2019-ben már szinte készpénznek vette a magyar sajtó és a távközlési szakma, hogy a Deutsche Telekom hazai leánycégét, az informatikai fejlesztésekben és üzemeltetési üzletekben utazó T-Systems-et megveszi a NER feltörekvő informatikai vállalata, ám az ügylet végül a 4iG visszalépése miatt meghiúsult.

Akkoriban éppen összekülönbözhetett a céget vezető Jászai Gellért és az akkori NER-tulajdonos Mészáros Lőrinc. Ma már azonban ez a cég a NER-en belül már Jászaihoz tartozik, a több hónapos egyeztetések lezárultak, és megveszik a Digit. 

A 4iG mögött most már példátlan potenciális tőke áll: a német Rheinmetall AG ugyanis egy 120 milliárd forintos tőkeemelés egyik résztvevőjeként beszáll a NER zászlóshajójába.^*Eredetileg azt írtuk, hogy a Rheinmetall 120 milliárdos tőkeemeléssel száll be, de mint a 4iG felhívta rá a figyelmünket, a Rheinmetall csak az egyik résztvevője ennek a tőkeemelésnek Jászai Gellért magántőkealapja, valamint az Alpac Capital mellett. A pontatlanságért elnézést kérünk. (Ezt a mondatot a megjelenés után pontosítottuk, részletek a csillagra kattintva.) A német hadiipari céggel emellett még egy 51-49 százalékos megoszlású, kisebbségi 4iG tulajdonú új informatikai vállalat alapításáról is előzetes megállapodást kötöttek. Adódik a kérdés, hogy miért?

Kétrészes cikksorozatunk első részében bemutatjuk:

1. Miért tűnhet visszásnak a Rheinmetall beszállása a NER zászlóshajó cégébe.
2. Pénzügyi mutatói alapján miért nem tűnik alátámasztottnak, hogy a 4iG ilyen gyorsan növekszik.
3. A közbeszerzések segítségével hogyan tört a cég a magyar informatikai piac élére.

Német fegyvergyártók, portugál barátok

Egészen innovatív megoldásnak tűnik a német hadiipari beszállító tőkeemelése a 4iG-ben. Eddig is bevett gyakorlat volt, hogy hadiipari megállapodásokért cserébe ellentételezésként az adott ország gazdaságába kell befektetni a szállító cégeknek – ennek egyik példája, hogy Zalaegerszegen épít páncélosgyárat a Rheinmetall. Az azonban nemzetközileg is párját ritkítja, hogy az ellentételezésbe a kormány gazdasági holdudvarát ilyen közvetlenül és nyíltan, ráadásul ilyen óriási összeggel vonják be.

Frissítés – a cikk megjelenése után ezzel kapcsolatban a 4iG ezt írta: határozottan cáfoljuk, hogy a Rheinmetall és a 4iG együttműködésének köze volna magyar állam és a német vállalat között létrejött beszállítói együttműködéshez. A 4iG és a Rheinmetall partnersége nem „ellentételezésként” jött létre a magyar állam hadiipari megrendeléseiért cserébe.

A Rheinmetall tőzsdei vállalatként sosem jelezte, hogy komolyan érdeklődne az informatika iránt, még saját IT részlege is van, amely globálisan kiszolgálja az igényeit. Nehezen érthető, miért pont Magyarországon lett hirtelen szüksége egy közös informatikai szolgáltató létrehozására. Frissítés – ezzel kapcsolatban a 4iG fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a Rheinmetall informatikai igényeit nem (csak) a társaság saját IT részlege biztosítja, hanem piaci szolgáltatóktól vásárolja ezeket az IT szolgáltatásokat a világ 52 országában.

Azért is pikáns az ügylet, mert abba egy vitatott, offshore ügyekkel és visszaélésgyanús esetekkel terhelt portugál politikusokhoz köthető cégcsoportot is bevonnának, erről a Telex számolt be részletesen. Röviden: a portugál Mario David jobboldali politikus fiához köthető Bartolomeu Investments Kft. a 4iG-ben 5 százalékos részesedéssel rendelkezik, David pedig Orbán Viktor (és Angela Merkel éppen leköszönő német kancellár) régi szövetségese (volt) az európai politikában, a portugál hadiipari beszerzésekben még a német fél számára elkövetett korrupcióval is megvádolták.

Kiegészítés/pontosítás – A tőkeemelésben nem a Bartolomeu Investments vesz részt, hanem az Alpac Capital, amelyet az előző bekezdésben említett Pedro Vargas Santos David (Mario David fia) vezet. A 4iG pedig arra hívta fel a figyelmünket a belinkelt portugál cikkel kapcsolatban, hogy az abban szereplő vádak azóta sem nyertek bizonyítást.

A közel 350 millió eurós befektetés nem csak magyar, de nemzetközi mércével is nagy, de Magyarország ennél jóval nagyobb összeget költ el a Rheinmetallnál: 2019-ben 300 millió euróért 44 Leopard 2 tankot és 24 darab PzH 2000 tarackágyút, 2020-ban pedig 218 darab Lynx harckocsit vettünk tőlük 2 milliárd euróért. Ez nem csak forintra átszámolva bődületes összeg, de még a Rheinmetallnak is gigaüzlet. 

Csak ez a két magyar megrendelés a Rheinmetall 2020-as, 5,9 milliárd eurós árbevételének a 39 százalékát tette ki.

A németeknek van miért jóban lenni a NER-rel, hiszen két további milliárd eurós nagyságrendű megrendelés is kinéz nekik: drónok elleni légvédelmi eszközöket szereznénk be tőlük, és a BTR-80-as páncélozott szállítók lecserélése is hamarosan esedékessé válik. Talán ebből a szempontból érthető, hogy miért is tűnik olyan kiváló befektetési lehetőségnek német szemszögből a közbeszerzéseken hizlalt, eddig a nemzetközi piacokon nem vitézkedő, Jászai Gellért által vezetett és 59 százalékban az ő tulajdonában lévő tőzsdei cég.

Miben jó a 4iG?

A 120 milliárd forintos tőkeemelés azért elképesztően jelentős, mert idén nyáron még csak 65 milliárd forint volt a cég tőzsdei kapitalizációja. Magyarul a németek, a portugálok és Jászai Gellért magántőkealapja kétszer annyi pénzzel akarnak beszállni a 4iG-be, mint amennyit a tőzsdei ára alapján a nyáron ért. (Ezt a mondatot a megjelenés után módosítottuk, ugyanúgy, ahogyan azt a cikk negyedik bekezdésében jeleztük.)

Igaz, ősszel felszökött az árfolyam, így a kapitalizáció is már 90 milliárd forint felé ért. Ha a 2020-as utolsó lezárt pénzügyi év adatait nézzük, akkor 91 milliárdos árbevétel mellett 4 milliárdos üzemi nyereséget tud felmutatni a cég, ez nem kiugró eredményességi szint, különösen nem az informatikában.^*A cikk megjelenése után a 4iG más pénzügyi mutatókra hívta fel a figyelmünket: 2020-ban a 4iG IFRS szerinti konszolidált értékesítési árbevétele 57,3 milliárd forint volt, a vállalatcsoport EBITDA-ja 5,047 milliárd forintra emelkedett, amely az iparági átlagnak megfelelő 8%-10%-os közötti EBITDA marzsnak megfelelő eredmény.

A nemzetközi elemzők sem ájulnak el a cég teljesítményétől: az MNB Növekedési Kötvényprogramja számára a Scope Ratings BB- minősítéssel illette a 4iG-t. A vállalat azonban borzasztó ütemben növekszik, 2019 és 2020 között 39 százalék volt a növekedése, és az idei első fél évben is 59 százalékkal nőtt az árbevétele.

A fenti grafikonon nem csak a 4iG, hanem a vállalatcsoport konszolidált adatai láthatók. A legjelentősebb leányvállalatokat, a 2007 óta a cégcsoporthoz tartozó Humansoft Kft.-t,, az Axis Rendszerház Kft.-t és a Mensor3D Kft.-t 2019. január 31-vel beolvasztották a 4iG Nyrt.-be. Emellett 2020-ban is vásároltak hét további társaságot.

A Humansoft önmagában is óriási szereplő volt, hiszen 10-15 milliárd forint árbevételt érte el az elmúlt évtizedben. Ez a cég a közbeszerzések királya volt, alapvetően állami beszerzésekből élt, és 2012-ig 2,4 milliárd forint uniós fejlesztést is kapott.

A Humansoftot még 2007-ben vette meg a 4iG jogelődje, a Freesoft Nyrt. amely 2004 óta volt jelen a Budapesti Értéktőzsdén – ezt vásárolta fel végül Jászai Gellért. A Freesoft 2013-as, 1,3 milliárdos árbevétele 2014-re 592 millióra csökkent, adózott eredménye pedig 133 millióról 7-re olvadt. Ezt követte azonban a NER-rakétákkal begyújtott rali, és kezdett a cég óriási növekedésbe, különösen 2019-től.

Nincsen azonban elképesztő innováció, technológiai ugrás, nemzetközi terjeszkedés a növekedés mögött:

a 4iG nem a piacról, a közbeszerzésekből nőtt 4 év alatt 17 milliárdos árbevételű cégből 57 milliárdos piacvezetővé.

Nem könnyű egy vállalatnál az elnyert (de még inkább a kifizetett) közbeszerzések értékét kitalálni, ezért csak becsülni tudunk. Az állami informatikai beszerzések évek óta nagyon nehezen átláthatóak, mert általában több konzorciummal kötnek keretmegállapodást. Egy közbeszerzés után így azt sem lehet tudni, hogy végül mekkora összeget fognak elkölteni, melyik cégnél – hiszen ezt a nyertesek közül az állami szervek és hivatalok szabadon választhatják ki. 

Ha kiválasztják a konzorciumot, akkor viszont azt nem tudjuk, hogy ezek tagjai hogyan osztják el a pénzt. Így végső soron egy-egy eredményhirdetés után semmiben sem lehetünk biztosak. Árnyalja a képet, hogy évek, de lassan évtizedek óta ugyanazok a cégek nyerik el a nagy állami informatikai beszerzéseket. 

A transzparencia tehát nem adott, és ezen igen könnyen lehetne javítani, ha az állam a közbeszerzés keretében ténylegesen kifizetett összegeket is közzétenné – cégenként. Az informatikai fejlesztéseknél ugyanis ésszerű, hogy nem tudnak előre pontos időpontokat és összegeket megjelölni, de a mostani közbeszerzési rendszer csak arra jó, hogy csökkentse a versenyt és felverje az árakat, mert láthatóan nem tudnak piaci szereplők a piacon megjelenni.

Az alábbi ábrán az látható, hogy a 4iG és jogelődjei milyen közbeszerzéseket nyertek el önállóan, illetve konzorciumban. Az utóbbiak esetében esélyünk sincs tudni, hogy ebből végül mennyi jutott a cégnek.

Ha azt feltételeztük, hogy ilyen esetekben a szerződés összegének a felét nyerték el, akkor 2016 és 2021 novembere között a 4iG és jogelődjei:

• önállóan 25,4 milliárd forint közbeszerzést nyertek el
• konzorciumban pedig 272 milliárd forintnyi beszerzésben hirdették ki őket győztesnek.

Akad két olyan bődületes, összesen 720 milliárd forintos eljárás, amit másképp kellett figyelembe venni. Ezek a következők:

• egy 520 milliárdos keretszerződés – a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. tendere egy keretmegállapodás két feladatra^*MS.NET és MS Business Intelligence fejlesztési szolgáltatások,
  Java vagy Business Intelligence fejlesztési szolgáltatások., amivel 5-5 nyertest bíznak meg. A 4iG mindkét részben nyert, de hogy a következő évek alatt ebből mennyit hívnak le az állami szervek, ma még nem lehet tudni. A szerződés időtartam is hosszú, 4 év.
• egy 200 milliárdos keretszerződés – ezt is a DKT írta ki, itt is közel 4 év a szerződéses határidő, és itt is 5-5 konzorcium nyert. 

Ezek értékét a teljes eljárás ötödével vettük figyelembe a 2021-es becsült közbeszerzések értékénél. Ha ezeket a keretszerződéseket kihasználják az állami megbízók, és arányosan osztják el a nyertesek között, akkor

négy éven át évi 36 milliárd forint megbízást jelenthet a 4iG-nek csupán két állami keretszerződés.

A 4iG befektetői prezentációi szerint tavaly a bevételek 73 százaléka érkezett az állami szférából, míg az idei első félévben ez az arány 68 százalékot tett ki. (A cikknek ezt a részét módosítottuk a megjelenést követően, miután a vállalat felhívta figyelmünket az ezzel kapcsolatban elérhető adatokra.) A nem állami megrendelők jó része sem a versenypiacról, hanem NER holdudvarából érkezik: például a Budapest Banktól vagy az MKB Banktól jönnek megrendelések.

Hogy mennyire fontos a cég életében az állami megbízások szerepe, arról az MNB kötvényprogramjára készült tájékoztató ad látványosan képet:

A Társaság árbevételének növekvő része származik állami megrendelésekből, így az állami szereplőktől érkező megrendelések esetleges elmaradása negatívan befolyásolhatja a Társaság jövőbeni működését és pénzügyi eredményességét.

Ezzel kapcsolatban a 4iG-től a cikk megjelenése után érkezett reagálás megjegyezte, hogy az informatikai piacon az állam a legnagyobb megrendelő (2020-ban az állami kiadások az IT-piacon meghaladták az ezer milliárd forintot az IDC kutatásai szerint), így az állami bevételek túlsúlya jellemző más vállalatoknál is.

Következő cikkünkben azt fogjuk bemutatni, hogy

• Hol tart a hazai piacon a 4iG növekedése.
• Hogyan támogatta a magyar állam egészen sokszínű innovációs projekteken keresztül is milliárdokkal a 4iG-t.
• Mely magyar és külföldi vállalatokat vette, vagy éppen veszi meg az informatika NER-es kis gömböce.

Frissítés – a második rész itt olvasható:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHalsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közéHa minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat 4iG 4ig nyrt. jászai gellért ner rheinmetall Olvasson tovább a kategóriában