Az idei első félévben valószínűleg nem nagyon volt olyan hét, amikor ne termelt volna hatalmas veszteséget a Mészáros Lőrinctől tavaly állami tulajdonba vett Mátrai Erőmű. A hatalmas bukásra számítani lehetett, az erőmű ugyanis rengeteg szén-dioxidot bocsát ki, az ehhez szükséges kvóta pedig rendkívüli mértékben megdrágult. Arra azonban, ami nyáron történt, valószínűleg már csak nagyon kevesen számítottak.
Néhány hete ugyanis hatalmasat fordult a piac, és jelen állás szerint nyereségesen működhet a vállalat.
Márpedig erre az elmúlt években nem igazán volt példa.
A Mátrai Erőmű Zrt. 2017 óta minden évben veszteséges volt, és az erőművet üzemeltető vállalat eredménye a 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt.
Ahogy arról korábban részletesebben is írtunk, a veszteséges működés az uniós szén-dioxid-kvóták árának 2018-tól a közelmúltig is kitartó gyors emelkedése miatt borítékolható volt.
2020 elején ezért is kavart elég nagy vihart, hogy az állami Magyar Villamos Művek (MVM) megvásárolta az erőmű többségi részesedését Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta az erőmű megvásárlását, hogy a korábbi tulajdonos az erőmű bezárását fontolgatta, amiért az EU „büntető kvótákat” léptetett életbe. Emellett pedig azt emelte ki, hogy az állami szerepvállalás az erőműben dolgozók munkahelyeinek védelme érdekében is indokolt volt.
Az indoklásból azonban több viszonylag fontos részlet is kimaradt. Például az, hogy 2017-ben a vállalat közgyűlése még Mészárosék részvételével döntött úgy, hogy a veszteséges működés ellenére 11,2 milliárd forint osztalékot fizet a tulajdonosoknak, amiből Mészárosék üzleti köre 8 milliárd forinthoz jutott. Mindezt ráadásul annak az 57 milliárdos eredménytartaléknak a terhére fizették ki, amit a korábbi német tulajdonos, az RWE az erőmű modernizációjához szükséges beruházásokra gyűjtött össze az évek során.
De nemcsak az volt tudható a tulajdonosváltás idején, hogy az erőmű korszerűsítésre szorul, hanem az is, hogy egy 2017-es döntés*2017 közepén az Európai Unió úgy döntött, hogy 2021-től kezdve minden évben 2,2 százalékkal csökkenti a rendelkezésre álló kreditek mennyiségét a rendszerben. alapján, valamint az egyre melegebb nyarak miatt növekvő energiakereslet következtében drágulni fognak az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (EU ETS) a szén-dioxid-kvóták, azaz a nagy szennyezők által kötelezően beszerzendő szennyezési jogok.
A korábbi német tulajdonos, az RWE viszont nemcsak a modernizációs alap felduzzasztásával, hanem a kvótadrágulás elleni lépésekkel is hozzájárult az erőmű felelős gazdálkodásához. A németekkel kötött kedvező ügyletnek köszönhetően ugyanis az erőmű 2020-ig a piaci árnál jóval olcsóbban, tonnánként 5-6 eurós áron jutott hozzá a termeléshez szükség kvóták egy részéhez. Így lehetséges, hogy a 2020-as beszámolója alapján a kvótaköltség megugrása csak kis részben járult hozzá az erőmű masszív, csaknem 43 milliárd forintos veszteséghez.
Elkerülheti az erőmű a kvótaapokalipszist
A veszteség legnagyobb részét a cég vagyontárgyainak újraértékelése okozta. Ez alapján az derült ki, hogy a cég vagyona 25,6 milliárd forinttal volt kevesebb 2020-ban, mint az azt megelőző évben. A másik nagy veszteségnövelő tétel abból jött ki, hogy a cég felülvizsgálta a bánya bezárásával és környezetvédelmi kötelezettségeivel együtt járó jövőbeli költségeit. Ebből 12 milliárd forintos pluszköltség keletkezett (és ezek mellett a bánya bezárására és a munkavállalók számára is tettek félre pénzt). Az áram ára közben viszonylag alacsony maradt, ezáltal a cég árbevétele nem változott érdemben az előző évekhez képest.
A Mátrai Erőműnél azért kiemelkedően fontos a szén-dioxid-kvóta, mert az erőmű rendkívül sok szén-dioxidot bocsát a levegőbe. A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint egy megawattóra áram előállítása (ez egy átlagos magyar háztartás szűk félévnyi fogyasztása) ebben az erőműben egy tonna szén-dioxid kibocsátásával jár.
Üzleti szempontból ez addig nem jelentett problémát, amíg egy megawattórányi áramot 40-50 euróért lehetett eladni, a kvóta ára viszont a 10 eurót sem érte el. A határ azonban nagyjából 35-40 eurós különbségnél lehet: a lapunknak nyilatkozó szakértők körülbelül ennyire becsülték az erőmű kvóta nélküli működési költségét. Valaska József, az erőmű korábbi vezérigazgatója már öt éve arról beszélt (pdf), hogy az akkori 40 euró körüli villamosenergia és 9 eurót közelítő kvótaárfolyam mellett a „szénalapú áramtermelés nem termel nyereséget”. Korábban pedig azt nyilatkozta, hogy ha a kvótaárak elérnék a tonnánként 15-20 euró körüli szintet, akkor a Mátrai Erőmű termelését szüneteltetni kellene.
Ezt a szintet már 2018 nyarán elérték, ám akkor egyrészt még volt a németek kedvező áron beszerzett kvótájából, másrészt az értékesített áram ára is viszonylag magasra ugrott, így a termelés nem volt folyamatosan veszteséges. A kvótaárak azonban ezt követően is szép fokozatosan kúsztak felfelé, miközben az áramár inkább ereszkedett. Így amikor kiderült, hogy az állam megveszi az erőművet az abból jelentős pénzeket kisöprő Mészáros Lőrinctől, a két árfolyam közötti különbség már messze elmaradt a profitabiliátáshoz szükséges 40 eurótól.
Mindezt úgy, hogy egy tonna szén-dioxid kibocsátásáért még 2020-ban is szinte egész évben kevesebb mint 30 eurót kellett fizetni. Ez persze a néhány éve rettegett 15-20 euró közötti szinthez képest nagyon sok,
az idei árrobbanás fényében azonban a Mátra szempontjából még mindig kifejezetten kedvező volt.
A kvótaár ugyanis 2021-ben soha nem látott mértékben nőtt. Márciusban átlépte a 40 eurót, májusban az 50-et, most pedig már 60 felett jár. Mezősi András, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa egy júniusi előadásában azt mondta, hogy addigra egyértelműen a kvóta lett a legfontosabb költségtényező a Mátrai Erőműnél.
Ez olyannyira így volt, hogy tavasszal akadtak olyan napok, amikor elvileg többet kellett fizetni egy tonna szén-dioxid kibocsátásának lehetőségéért, mint amennyibe egy megawattóra áram került. Ilyen elméleti körülmények között a Mátrai Erőműnél csak a szén-dioxid–szennyezés elviszi a teljes bevételt, és akkor még nem bányásztak szenet, és nem fizettek az alkalmazottaknak, az egyéb költségekről nem is beszélve.
Ennek fényében nem meglepő, hogy 2021 első fél évében durván veszteséges lehetett a Mátrai Erőmű működése. Ha az aktuális kvóta- és villamosenergia-árakkal, illetve a szakértők által becsült 35-40 eurós működési költséggel számolunk, akkor az első hat hónapban nagyjából 9 és 11 milliárd forint közötti veszteséget termelhetett a cég.
Senki nem számított egy ilyen fordulatra
Nagyjából ekkor azonban elég nagy fordulat következett be a piacon, méghozzá a földgáz árának emelkedése miatt. Az olyan szenes erőművek számára, mint a Mátra, a legfontosabb versenytársak a gázos létesítmények, így a földgáz ára jelentősen befolyásolja működésüket és profitabilitásukat. A szén-dioxid-kvóta drágulása mellett az előző években a legnagyobb kihívást épp ez jelentette.
A földgáz ára ugyanis – elsősorban az amerikai kitermelés növekedése miatt – hosszú évek óta csökkent, a járvány, illetve az amiatt hozott korlátozó intézkedések pedig csak fokozták ezt a folyamatot, történelmi mélypontra lökve az európai tőzsdei árfolyamokat. Ilyen körülmények között pedig egy szenes erőmű nem igazán tudott versenyezni a fajlagosan szén-dioxidból is kevesebbet kibocsátó gázerőművekkel.
Arra, hogy ebben bármi érdemi változás következne be, szinte senki nem számított. Tavaly a lapunknak nyilatkozó szakértők még egybehangzóan azt mondták, hogy a „következő másfél-két évben valószínűleg nem fog számottevően növekedni a földgáz ára”.
De növekedett. Jelenleg majdnem négyszer annyit kell fizetni a földgázért, mint az év elején, és a drágulás az elmúlt hetekben gyorsult csak be igazán: nagyjából egy hónap alatt másfélszeresére emelkedtek az árak. Ez pedig természetesen jelentősen megnövelte a gázerőművek működési költségeit, és így az áram árát is.
A villamosenergia az idén egész évben a gázzal párhuzamos drágult. Egy megawattóra áram ára jelenleg már több mint kétszerese a januári és nagyjából háromszorosa az egy évvel ezelőtti szintnek. Mindez a Mátra szempontjából azt jelentette, hogy bár a szén-dioxid-kvóta drágulása miatt nőttek a költségei, mivel a konkurenseknél még nagyobb volt a költségnövekedés, így a szénerőmű versenyképessége javult, a bevételei pedig egy pont után gyorsabban emelkedtek a kiadásoknál. Ennek eredményeként pedig akkor, amikor a gáz ára teljesen elszállt – magával rántva az áramárakat is -, a Mátrai Erőmű működése hosszú évek után először valószínűleg profitábilis lett.
Számításaink szerint június-júliusban lehetett a fordulat, augusztusban pedig már masszívan nyereséges lehetett az erőmű. Ennek megfelelően a termelés is növekedett, jelenleg nagyjából ötödével-hatodával haladja meg az első félévi átlagot.
Más kérdés, hogy korábban – vélhetően a kedvezőtlen piaci helyzet miatt – annyira visszafogták az erőművet, hogy az ott előállított villamosenergia mennyisége még így is messze elmarad a korábbi években megszokottól.
A Mátra azonban még ilyen termelési szint mellett is 2-3 milliárdos pluszban lehet eddig a második félévben.
Persze ez, ahogy az első féléves veszteség is, csak egy elméleti szám. A villamosenergia piaca ugyanis nem úgy működik, hogy a cégek a termelés pillanatában adják el az áramot, és a szén-dioxid-kvótát sem akkor veszik, amikor kibocsátják a gázt. A villamosenergiát az azt felhasználó cégek hónapokra, vagy akár évekre előre leköthetik a kereskedőknél, amelyek ennek megfelelően szerződnek az erőművekkel. Sőt, a lakosság fogyasztását is nagy pontossággal meg lehet becsülni.
Így elég biztosan lehet tudni, hogy egy adott időpontban mennyi áramra lesz szükség Magyarországon, és meg lehet tervezni a termelési kapacitásokat. Ez azért is fontos, mert nem kell fel-le csavargatni az erőműveket, és a termelés sokkal olcsóbb.
Ennek megfelelően a Mátrai Erőmű sem valószínű, hogy az aktuális piaci árakon értékesít, és a szén-dioxid-kvóta egy részét is biztosan előre megvették. Elvileg tehát előfordulhat, hogy mivel már tavaly vagy az év elején alacsonyabb árak mellett eladták a kapacitást, a megugró áramár hasznát most nem, vagy csak részben tudják élvezni. Ez magyarázhatná, miért pörög fel a vártnál lassabban az erőmű a hirtelen kedvezőbbé váló piaci körülmények mellett. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy hónapokkal ezelőtt az aktuális piacinál olcsóbban szereztek be szén-dioxid-kvótát, ami pedig arra lehet magyarázat, miért nem szüneteltették a termelést a legrosszabb időszakban sem.
Az MVM-csoportot, illetve a Mátrai Erőművet kérdeztük arról, hogy milyen szerződési feltételek mellett értékesítik a termelt villamosenergiát, hogyan alakult a kvótagazdálkodásuk, miért termeltek az idén ennyire keveset, illetve arra is kíváncsiak lettünk volna, mennyi lehet a cég árbevétele és eredménye 2021-ben. A kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.
A szénerőműveknek jól, a klímának rosszul jöhet a piaci fordulat
Az ugyanakkor biztos, hogy a jelenlegi helyzetnek, ha rövid távon nem is, de a későbbiekben kedvező hatása lesz az erőmű működésére. Ha most a korábban kötött megállapodások miatt azonnal nem is tudja teljes egészében kihasználni a piaci helyzetet a cég, a jövőben termelt áramot eladhatják kedvező feltételekkel. Nemcsak az úgynevezett spot, tehát azonnali villamosenergia ára emelkedett ugyanis, hanem a jövőbeli termékeké is. A piac működését egyébként elég jól mutatja, hogy az elmúlt hetek kivételével az idén az egyéves (tehát egy év múlva „leszállított”) áram ára mennyire együtt mozgott szén-dioxid-kvótáéval.
Mindez azt is jelenti, hogy a Mészáros-időszak hagyatékától sem szabadult még meg teljesen a Mátrai Erőmű. Ahogy azt már említettük, az áram és a kvóta árfolyama közötti különbség nagyjából akkor csökkent tartósan és jelentősen a Mátra működtetéséhez szükséges megawattóránként 35-40 euró alá, amikor kiderült: az állam átvenné a nem túl jó kilátásokkal rendelkező, rendkívül szennyező erőművet a cégből milliárdokat kisöprő Mészáros Lőrinctől.
A tranzakció zárásakor pedig a bezuhanó áramár miatt már nagyon rossz volt a helyzet. A lenti ábrán zölddel jelöltük az aktuális áramárat, tehát az erőmű egy egységnyi villamosenergia előállításán keletkező bevételét, halvány lilával pedig a kedvezőbb, míg sötéttel a kedvezőtlenebb költségszintet, ami ugyanennyi áram előállításánál felmerül. Jól látható, hogy amióta Mészáros Lőrinc megegyezett az eladásról az állammal, egészen a mostani fordulatig elvétve voltak csak olyan hetek, amikor legalább a kedvezőbb költségszintet elérte a villamosenergia ára.
Összességében tehát az látszik, hogy az állam tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget vállalhatott át Orbán Viktor barátjától a Mátrai Erőmű tényleg kifejezetten botrányos megvásárlásával.
A mostani helyzetben azonban kissé kozmetikázhatnak ezeken a számokon.
Ha pedig tartósan kedvező marad a piaci környezet, akkor az elbukott milliárdok jelentősebb része is visszajöhet. Ez közpénzgazdálkodási szempontból jó – vagy legalábbis a korábbihoz képest kevésbé rossz – hír. Környezet- és klímavédelmi szempontból azonban már sokkal kevésbé az.
Vállalat
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
