Látszik a fény az alagút végén az építőanyagok piacán, de továbbra is vannak hiánytermékek, az árak pedig egyelőre csak „csökkentgetnek”, és hirtelen beszakadást már nem is nagyon várnak a szektorban. Az ősszel felfutó kereslet ráadásul egyes termékeknél akár meg is állíthatja a lassú áresést, arról nem is beszélve, hogy idei határidőre már szakembert sem könnyen talál az, aki most vág bele egy felújításba.

Javult a helyzet

Ahhoz képest, hogy az elmúlt hónapokban az ágazatban milyen volt a hangulat, Tibor Dávid, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke hétfőn kifejezetten optimistán nyilatkozott a Világgazdaságnak. A lap a szakembert is idéző cikkét azzal indította, hogy

lényegében megszűnt az építőanyag-hiány Magyarországon, elegendőnek bizonyult az export regisztrációja, nem volt szükség az állami elővásárlási jog alkalmazására sem.

A G7-nek nyilatkozó ágazati szereplők meg is erősítették, hogy mind a két állítás igaz, 

bár szerintük érdemi összefüggés nincs közöttük.

Az építőanyagárak emelkedésének problémájával az elmúlt hónapokban többször is foglalkoztunk. Ahogy arról a korábbi cikkeinkben is írtunk: soha nem általános ágazati drágulásról volt szó. A termékek többségénél nagyjából a korábbi években megszokott (az inflációt egyébként eddig is meghaladó) mértékben nőttek az árak, de például az acél, a fa és a szigetelőanyagok esetében tényleg árrobbanás volt, és duplázódással szembesültek a vevők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont akkor lett hiánycikk a fa, amikor a fél ország felújítanaAmerikából indult, de már itthon is fahiány van, az ezzel együtt járó drágulás pedig elviszi az állami támogatás egy részét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzigetelés nem, burkolás igen, az elszálló árak miatt újra kell tervezni a házfelújítástAki felújít, olyan munkákat válasszon, ahol nem viszi el az állami támogatást a sokkal drágább alapanyag, és mindezt minél előbb döntse el, ha még az idén belevágna.

Mivel a hirtelen drágulás egybeesett az otthonfelújítási támogatás bevezetésével, a kormány tavasszal nagy elánnal vágott bele, hogy megfékezze „a lakosság kárára nyerészkedő” cégeket. Ám az áremelkedést az esetek többségében olyan, a járványra visszavezethető világgazdasági turbulenciák okozták, amelyekkel egy kelet-európai ország egyáltalán semmit sem képes kezdeni. Volt, ahol az amerikai építési láz, máshol az olajfinomítás visszaesése vagy éppen a kínai gazdaság élénkülése eredményezte az áremelkedést.

Fa: hiány már nincs, de az árak még az egekben

Most jellemzően ezeknek a turbulenciáknak az enyhülését érezzük Magyarországon, és nem a kormányzati (kvázi) exportkorlátozás miatt kezdtek csökkenni az árak, vagy szűnt meg a hiány. Több esetben a kivitel szabályozásának egyébként nem is lehetett volna hatása. Az építőipari fa nagy része például külföldről, főleg Ukrajnából, Szlovákiából és Romániából jön, kivitel ezzel szemben szinte egyáltalán nincs. Így növelni sem lehet a magyar piacon lévő mennyiséget azzal, ha megnehezítik az exportot.

Itt egyébként az vezetett káoszhoz, hogy tavasztól a tengerentúli és a nyugat-európai vevők kereslete elszívta a fát a régiónkból, az ukrán-román-szlovák fűrésztelepek egyszerűen nem szállítottak Kelet-Európába. Így a fő gondot nem is az árak emelkedése, hanem a hiány okozta: nem az volt a kérdés, hogy mennyiért lehet fát venni, hanem hogy van-e egyáltalán.

A lapunknak nyilatkozó kereskedők szerint ez valóban megváltozott. Ahogy egyikük fogalmazott: most már az ukrán és a szlovák értékesítők keresik őket, eladó faanyagot kínálva, mert enyhült a nyugati elszívó hatás, és megfordult a kereslet-kínálati viszony.

Ennek azonban az árakra eddig csak korlátozott hatása volt. Akadt, aki azt mondta, szinte egyáltalán nem csökkentek az árak, míg mások enyhe csökkenésről beszéltek. Legalábbis a korábbi dráguláshoz képest enyhe,

hiszen a 10-15 százalék nem lenne kevés, ha előtte nem 100 százalékot ugrott volna az ár.

Az Egyesült Államokban már a válság előtti szint közelében járnak az árak, ami a májusi csúcs harmada-negyede.

Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület elnöke a G7-nek azt mondta: a mostani korrekció részben a forint erősödésének köszönhető. Az árak körülbelül 10 százalékkal lettek alacsonyabbak, és ehhez adtak hozzá még öt százalékot az importnak kedvező devizapiaci folyamatok.

A piac azonban továbbra sincs egyensúlyban. Egy másik kereskedő szerint az elszálló árak miatt sokan elhalasztották az olyan felújításokat, amelyekhez faanyag kellett. Márpedig ha ezek a vevők ismét megjelennek a piacon, akkor az újra felfelé hajtja majd a keresletet és így jó eséllyel az árakat is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik, hogy a kormány intézi az építőanyagot, de az élet bonyolultabbTeljesíthetetlennek tűnő elvárásokat fogalmaz meg az építőanyag-exportőrökkel szemben az új szabályozás, és ez sokaknak elveheti a kedvét a külföldi értékesítéstől.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem csak az építőiparnak segítene Orbán, ha megállítaná az áremelkedést, de nem fogjaA multiknak szállító magyar cégeknél a profit jelentős részét elviheti az alapanyagok drágulása, amely a miniszterelnököt is kiakasztotta. A kormány azonban nem sokat tehet.

Már nem annyira túlfűtött az acélpiac sem

A fához hasonlóan az acélnál is alapvetően a globális folyamatok javítottak a néhány hónappal ezelőtti helyzeten, igaz itt a kormányzati intézkedéseknek is lehetett szerepe. Mivel acélbetont Magyarországon is gyártanak – méghozzá a részben állami tulajdonban lévő Ózdi Acélművekben – a piac szereplői előzetesen is arra számítottak, hogy a hiányt segít megszüntetni az export szabályozása, és ebben a szektorban valószínűleg így is lett.

A helyzet azonban a hazai intézkedések nélkül is jó eséllyel javult volna, legalábbis az árak alakulása egyértelműen erre utal. Az acélbeton tőzsdei árfolyama ugyanis a májusi csúcshoz képest 16 százalékkal esett, és a hazai intézkedések bevezetése óta is közel tizedével lett alacsonyabb a jegyzés. Ez az, ami mostanra a magyar piacra is elkezdett begyűrűzni. Wiesinger Raimund szerint itthon egyelőre 7 százalék körüli volt az árcsökkenés, de a tendencia a következő hetekben folytatódhat.

Más kérdés, hogy ennek inkább a nagyobb beruházásoknál örülnek, hiszen míg egy csarnok vagy egy irodaház építésénél nagy mennyiségben használnak betonacélt, a lakossági építkezéseknél és különösen a felújításoknál sokkal ritkábban van rá szükség.

A fánál és az acélnál tehát, ha nem is elsősorban a hazai intézkedések miatt, de valóban megszűnt a hiány, és úgy tűnik idővel az árak is mérséklődni fognak. A harmadik súlyosabban érintett szegmensben, a szigetelőanyagoknál viszont egyelőre nem javult sokat a helyzet. Az úgynevezett szálas anyagokból, például kőzetgyapotból továbbra sincs elég, és nem is látszik, hogy mikor lesz. Bányai Kornél, az egyetlen magyarországi kőzetgyapot-üzemet működtető Rockwool Hungary Kft. vezetője a G7-nek azt mondta:

folyamatosan a magyar piacra termelnek, de nem tudnak akkora mennyiséget szállítani, amekkorára igény lenne.

A cégvezető szerint ráadásul az import látványosan visszaesett, ami csak fokozza az egyensúlytalanságot. Bár voltak olyan hírek, hogy például Törökországból, Kazahsztánból vagy Oroszországból érkezhetnek kőzetgyapot szállítmányok, ezek csak ideiglenes megoldást jelenthetnek. A kőzetgyapot ugyanis ilyen távolságra nem szállítható gazdaságosan, a fuvar annyira megdrágítja a terméket, hogy tényleg csak végszükségben jelenthet megoldást. Bányai Kornél szerint éppen ezért

nagyobb projektre az idén már biztosan nem lehet kőzetgyapotot szerezni.

Magánszemélyek kereskedőktől talán tudnak vásárolni, de a többnyire hiány van, még ha nem is akkora, mint 3-4 hónappal ezelőtt.

Nagyon hasonló a helyzet az üveggyapottal is, és más okokból, de nem sokkal kedvezőbb a kép a műanyag-szigetelőanyagok piacán sem. Utóbbinál hiány csak nagyon rövid ideig volt, még az év első harmadában, így itt a fő problémát nem is ez, hanem a nyersanyagárak elszállása jelentette. A vegyipar gondjai miatt a lakosság által leggyakrabban használt hungarocell (pontosabban a műanyag alapú hőszigetelők alapanyaga, a polisztirol azaz az EPS)  közel duplájára drágult, és nincs is reális esély rá, hogy belátható időn belül a korábbi szint közelébe térjen vissza. Minimális korrekció itt is volt, de az árak még mindig rendkívül magasak.

Összefoglalva tehát a kritikus termékek közül a fánál és az acélnál, ha nem is olyan gyorsan, ahogy azt az ágazatban remélték, de javulni látszik a piaci helyzet, ám ez főleg a globális trendeknek és nem a hazai intézkedéseknek köszönhető. A szigetelőanyagoknál továbbra is a hiány, illetve az elszálló árak a jellemzőek, és itt az idén nem is nagyon várható érdemi javulás. Ágazati szereplők szerint azonban a lakossági felújításoknál ősszel valószínűleg így sem ez, hanem a szakemberhiány lesz a fő probléma.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat acél áremelkedés építőanyag építőipar fa faanyag szigetelőanyag Olvasson tovább a kategóriában