A lakásfelújítási támogatás egy részét szépen elviszi a rég nem látott építőipari áremelkedés
Nagyon látványossá vált áprilisban az építőipari infláció a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, cikkünk megjelenésekor kiadott adatai szerint. Bár a KSH külön nem tér ki az áremelkedésre, két olyan adatsort is közölt, amelyből ez könnyen kiszámolható. Ezekből pedig az látszik, hogy közel két éve nem drágult akkorát az épületek építési költsége, mint idén áprilisban. Ráadásul ez szinte biztosan nem a folyamat vége, az igazi piaci turbulenciák ugyanis csak ezt követően érték el Magyarországot.
A KSH adatsoraiból az derül ki, hogy volumenben csökkent az építőipari termelés (az előző év hasonló időszakához képest), értékben azonban növekedett. Ugyanez igaz, ha csak az épületeket vesszük figyelembe: azaz most áprilisban ugyan kevesebb épületet húztak fel, mint tavaly, de ezek jóval többe kerültek.
Attól függően, hogy milyen megbontással számolt a statisztikai hivatal, az épületeknél az áremelkedés 9,5-10 százalék volt ez elmúlt egy évben.
Bár a szektorban folyamatosan jóval az infláció feletti a drágulás, a mostani adat különösen a közelmúlthoz viszonyítva számít kiugrónak. Utoljára 2019 szeptemberében mértek ennél nagyobb drágulást, tavaly év végén pedig 6 százalék körül volt az építőipari infláció.
Valójában nem is maga az éves áremelkedés, ami igazán meglepő, hanem az infláció rövidebb távú dinamikája. Márciusban még csak 7,4 százalékos drágulást jeleztek az adatok, azaz egyetlen hónap alatt 2,5 százalékponttal ugrott meg a mutató.
A KSH statisztikái alapján ehhez még csak hasonlóra sem volt példa az elmúlt időszakban: 2018 óta a legnagyobb havi változás sem haladta meg az 1,1 százalékpontot.
Ráadásul jó esély van rá, hogy az áprilisi hirtelen ugrás csak egy trend kezdete. Az építőipari alapanyagok ára ugyanis világszerte elszállt, nem egy olyan van közöttük, amely legalább kétszer annyiba kerül most, mint egy évvel ezelőtt*Ennek okaival és következményeivel a következő hetekben több cikkben is foglalkozunk majd.. A lapunknak nyilatkozó ágazati szakértők szerint a globális áremelkedés, bizonyos termékeknél pedig a hiány Magyarországra épp tavasz végén kezdett el komolyabban begyűrűzni, azaz a most közölt KSH adat már ennek a folyamatnak az első, statisztikákban is látható jele lehet.
Az árak emelkedését megfoghatná, ha nem lenne, aki megvegye a drágább alapanyagokat, ám Magyarországon a januárban bevezetett, 50 százalékos, de legfeljebb 3 millió forintos lakásfelújítási támogatás a keresleti oldalt is felpörgette. Ez kissé leegyszerűsítve azt is jelenti, hogy a támogatások is hajtják az inflációt, illetve a támogatások egy része az építőipari kivitelezőknél csapódik le.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
