Magyarországon 2021. január 4-től a vállalkozók már csak olyan számlát állíthatnak ki, amelyet az adóhatóság (NAV) elektronikus rendszerébe is megküldenek. Ilyen online számlázási rendszer sok más országban is működik, és nagyon hatékony módszere az áfa- és egyéb adócsalások kiszűrésének. Ha valaki egy másik cégtől kapott számlát szeretne költségként elkönyvelni, akkor arra is figyelnie kell, hogy az az online számlázási rendszerébe beérkezzen.
A helyzet azonban könnyen bonyolódhat, ha valaki külföldről vagy az internetről vásárol, ehhez most bemutatunk egy valós példát.
Egy vállalkozó az Apple webshopjából rendelt számítógépet. A kapott számlán azonban először csak a nevét látta, a cégének nevét nem, ezért kérte, hogy pótolják az információt. A reklamáció után megrendelő cég adószámát rá is írták a számlára, a magyar vállalkozó pedig azt hitte, ezzel minden rendben is van, hiszen még az Apple magyarországi adószáma is ott volt a számlán.
A könyvelője azonban nem fogadta el a számlát, mert az nem jelent meg a NAV online számlázási rendszerében. Amikor a vállalkozó az Apple ügyfélszolgálatához fordult, meglepődve tapasztalta, hogy ott azt mondták neki
inkább visszaküldik a pénzt és kérik vissza a termékeket, de online számlát nem tudnak kiállítani.
Az adószámos kötelezettség óta céges vevőként nem mindig egyszerű az Apple-től vásárolni: a webshop főoldalának legalján parányi betűkkel érhető el a „Vásárlás üzleti célra” menü. Ebben végignavigálva a vásárlást a magyar adószámok beírása után hibát jelez a rendszer, mert csak uniós, az ország kétbetűs kódjával kezdődő adószámot fogad el. A közösségi adószám megléte azonban nem kötelező egy magyar cég számára.
Az ügyfélszolgálat erre azt tanácsolja, hogy a további céginformációhoz írjuk be a magyar adószámot, a rendes adószám mezőbe pedig mindenképpen egy uniós formájú(nak látszó) számot adjunk meg, akkor is, ha ilyen nincs is a cégnek. Ezt mutatjuk be az alábbi képen, a G7 kiadójának adószámával.
Az Apple egy kivétel, hiszen európai webáruházak ezrei elég egyszerűen megoldják, hogy be lehessen írni a cégadatokat egy online felületen, még egy magyar egyéni vállalkozó is képes a NAV online rendszerébe közvetíteni a számláját.
Csakhogy az Apple gyakorlata egyáltalán nem szabálytalan, még akkor is, ha bosszantóan körülményesnek érezzük.
Az Apple-nek ugyanis hiába van magyar adószáma, nem számít belföldi társaságnak, ezért az online számlázásra vonatkozó előírások nem vonatkoznak rá. Sőt, adott esetben egy számla lekönyvelésének még az sem feltétele, hogy egy külföldi cégtől kapott számlán a vállalkozásunk adószáma szerepeljen.
A NAV tájékoztatása szerint ugyanis
a külföldi cégtől kapott számlát akkor is elszámolhatja költségként a vállalkozás, ha azon az eladó nem tünteti fel a vevő adószámát, és a számlát nem tölti fel az online számla rendszerbe.
A gyakorlat azonban kicsit eltér a szabályok merev értelmezésétől. Sok könyvelő nem szeret adószám nélküli számlát elfogadni, mert egy esetleges ellenőrzésen körülményes lehet az ügylet részleteinek bemutatása. Annak ellenére is így van ez, hogy a törvényi háttér elvileg egyértelmű, a részletek a csillagra kattintva olvashatók*Ha a terméket értékesítő más uniós bejegyzésű társaság nem rendelkezik gazdasági célú belföldi letelepedéssel, akkor az Áfa tv. 169. § d) pontjának dc) alpont utolsó fordulata alapján – az Áfa irányelv rendelkezései miatt a belföldön letelepedett áfaalanyoktól eltérően – a termék beszerzőjének adószáma nem képezi a számla kötelező adattartalmát, azaz az ügyletben szereplő ír eladó nem kötelezhető arra, hogy a magyar illetőségű vevőjének magyar adószámát az ügyletről kiállított számlán szerepeltesse (de az általa kiállított számlán nem tilos szerepeltetnie azt). Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség fennállását nem befolyásolja az a körülmény, hogy az ilyen eladó a vevő magyar adószámát szerepeltette-e az általa kiállított számlán..
Mindez nem tűnik nagyon fontosnak, de mégis az lehet, hiszen a 2019-es áfabevallások alapján a teljes hazai áfaalap 14 százalékát az unión belüli, 4 százalékát pedig az unión kívülről érkező termékbeszerzések tették ki, illetve további 4 százalékra rúgott a külföldi szolgáltatások igénybevétele. Vagyis a cégek áfabevallásának közel negyedét olyan termékek és szolgáltatások teszik ki, ahol esélyes, hogy az online számla esetleg nem érkezik be a hatósághoz.
Érdemes óvatosnak lenni, mert adott esetben még azt sem egyszerű eldönteni, hogy belföldi adóalannyal van-e dolga a vállalkozásnak. Sokan csak azt nézik, hogy van-e magyar adószáma a cégnek, ám ez nem mindig elég.
Visszatérve a példánkhoz: az Apple webáruházának üzemeltetője az ír bejegyzésű Apple Distribution International Ltd. (az EU-ban az is segíti a közösségen belüli üzletelést, hogy nem kell minden egyes országban leányvállalatot létrehozni, egy cég is kiszolgálhatja a másik országban lévő vevőket).
Amikor két cég egymás között ad-vesz termékeket, nincsen gond, mert az áfát ilyenkor a vevő vallja be és fizeti meg, ám ha magánszemély a vevő, akkor a cég országa szerinti áfát kell megfizetni. Ha azonban egy cég sok magánszemélynek értékesít más országokba, akkor (tagállamonként eltérő, de például Magyarországon 35 ezer eurós határ felett) minden egyes országban adószámot kell kérnie. Ilyenkor a külföldi cég a NAV-nak fizeti meg az áfát. Amelyik külföldi cégnek van magyar adószáma, az már az üzleti partnereinek is áfával növelten értékesíti a termékeket.
Magyarországon nagyon jelentősen sikerült az adózással kapcsolatos visszaéléseket visszaszorítani a NAV digitalizációs intézkedéseivel, ahogy azt a korábbi cikkeinkben be is mutattuk. Az online pénztárgép vagy éppen az EKÁER, újabban pedig az online számlázás ebben igen fontos lépés volt.
A továbblépés azonban a fent bemutatott irányba nehéz, mert az unióban például Hollandia és Írország egészen eltérő (számukra kedvező) adóhatósági gyakorlatot folytat. Így például ma még azt sem igazán láthatjuk, hogy az olyan multik, mint az Apple mennyit adóznak egy-egy tagállamban, az áfát is csak a termékeik eladása után kell megfizetniük, a szolgáltatások után nem.
Amikor az EU egy olyan szabályt próbált alkotni, amely a vezető multiknak előírta volna a bevétel országonkénti bontását, és az azután befizetett adók értékét, akkor ezt az ellenérdekelt országok leszavazták. Magyarország is.
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
