A Hegyalja úti Hotel Charles tulajdonosa, Szombati Károly tavaly március óta adja ki középtávon, kvázi albérletként a hotel 28 és 38 négyzetméter közötti apartmanjait. Amikor Szombatit a szálláshelyek nemrég bejelentett újranyitásáról kérdeztük, hogy meddig tervezi fenntartani a hotelpiacon egyébként kevesek által alkalmazott alternatív üzleti modellt, azt mondta, jelenleg július végéig lehet náluk lakást bérelni.

Szombati azonban nem számít arra, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkező belföldi vendégek nagyot dobnak a jelenleg nagyjából 70 százalékos foglaltságukon.

Biztos vagyok benne, hogy külföldi turisták hiányában Budapest nem fog berobbanni, ezért ha most valaki akar bérelni, akkor 2,5 hónapra írjunk alá, és aztán idővel hosszabbítunk. Egyelőre arra számítok, hogy a középtávú kiadás és a korlátozott turistaforgalom párhuzamosan megy most majd még egy jó ideig

– mondta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyira padlón van a szállodapiac, hogy albérletszerűen kiadják a hotelszobát havi 89 ezerértÉs ebben benne van a rezsi, az ingyen kávé és tea, igény szerint mikrosütő és a heti takarítás is. Igaz, nem általános a trend, de könnyen lehet ma albérlet helyett hotelbe költözni.

A kormány által hétfőn véglegesített újabb enyhítések a négymilliomodik beoltottól érvényesek, ami azt jelenti, hogy szombattól kezdve védettségi igazolvánnyal látogathatók a szálláshelyek is országosan. A magyarországi szálláshelypiac alszegmenseinek képviselőivel beszélve ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy a korlátozott nyitás nagyon eltérő lehetőségeket vetít előre attól függően, hogy egy szálláshelynek kikből áll a törzsközönsége.

A következő hónapok forgalmának alakulásával kapcsolatban több a kérdés, mint a biztos pont. Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy a vidéki szálláshelyek kilátásai sokkal jobbak, mint a budapestieké, amikre leginkább a bizonytalanság jellemző, amiről a Hotel Charles tulajdonosa is beszélt. A hosszú távú kilátásokkal kapcsolatban viszont már inkább az optimizmus jellemzi a piacot,

a szereplők alapvetően a járvány előtti trendek visszaállására számítanak, csak kis mértékben számítanak hosszabb távú járvány okozta változásokra.

Mi lesz a következő hónapokban?

A belföldi turizmus talán a múlt nyarat is felül tudja majd múlni, és az ősz is jól alakulhat belföldön. Budapestet viszont változatlanul nem látjuk át, ősszel talán már beindulhat valami, de inkább 2022 tavasza lehet az, ami már hasonlít majd 2019-re

– mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Flesch azt is megjegyezte viszont, hogy a szállodák nyitása még pár hétig elhúzódhat a korlátozások feloldása ellenére is, mert a nyitáshoz kapcsolódó feladatok a szállodákban ennyi időt vesznek igénybe, viszont a fővárosi hotelek turisták hiányában továbbra is zárva maradhatnak. 

A piac ilyen szempontból legrugalmasabb szegmensét az apartmanok jelentik, amelyek nagyon gyorsan tudnak a kereslet változásához alkalmazkodni, azonban Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke szerint mindez csak a vidéki szálláshelyeken lesz egyelőre releváns tényező, ugyanis a 80-90 százalékban külföldi turisták által látogatott budapesti szálláshelyek csak fokozatosan jelenhetnek meg majd újra a piacon.

Nagyon sok a bizonytalanság, várunk az uniós oltási igazolvány szabályozásának véglegesítésére, nem egyértelmű, hogy a tengerentúli vendégek mikortól érkezhetnek, illetve több komoly forgalmat generáló rendezvénnyel kapcsolatban is, például a foci-Eb meccseivel, a Szigettel, valamint a Forma 1-gyel kapcsolatban is sok a kérdőjel.

Kircsi András, a szállások árazásával foglalkozó Raterepublic alapítója és revenue managere ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a nagy eseményeknek azért is van komoly jelentősége, mert a magasabb árazás miatt egyes szálláshelyek gyakran ezekben az időszakokban termelik ki az éves profitjuk jelentős részét. „Én azt látom, hogy most nem is próbálják megtippelni a szállások, hogy mi lesz. A bizonytalanság abban is látszik, hogy nagyon nagy a szórás, de alapvetően inkább a 2019-es árakhoz próbálnak visszatérni. Emellett egy normál évhez képest töredéke az eddig befutott foglalások száma, szóval a tavalyihoz hasonlóan az idei nyári szezon is last minute lesz, és szerintem ősztől várható valamilyen szintű normalizálódás” – mondta.

A Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Közhasznú Egyesület (MISZSZ) elnöke, Molnár Kristóf a hostelekkel, Flesch Tamás pedig a hotelekkel kapcsolatban jegyezte meg, hogy ezekben a szegmensekben manapság már eléggé elterjedt a dinamikus árazás, ami rugalmasan tud reagálni arra, ha elkezdenek majd jönni a vendégek. „Én abban bízom, hogy ahogy jönnek vissza a vendégek, elkezdjük majd visszaemelni az árakat” – mondta Molnár.

Flesch Tamás szerint a budapesti turizmuson az segíthetne, ha a szomszédos országokkal bilaterális megállapodásokat kötne a kormány a kétirányú turizmus megnyitásáról.^*A szomszédos országok közül egyelőre Szerbiával és Szlovéniával született megállapodás a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásáról. Tavaly Budapesten a teljes forgalom 3-5 százalékát adták a magyar vendégek, és ha ez megduplázódna, az szerinte már jó eredménynek számítana.

Szintén segíthetne, ha a tavaly elsőre nem sok sikerrel bevezetett Restart Budapest kártya új funkciója – tehát hogy két szállodai éjszaka után a harmadikat ingyen kapja a fővárosban időző belföldi vendég – megdobná a belföldi forgalmat.

„Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy a belföldi vendégek érzékelhető számban megjelenjenek Budapesten, ám a főváros meglátogatásának sajnos nincs igazi hagyománya Magyarországon. Éppen ezért a célunk, hogy kultúraváltást érjünk el, ám ez egy sokéves és drága folyamat” – írta kérdésünkre Faix Csaba, Budapest Brand nZrt. vezérigazgatója, aki szerint emiatt a budapesti turisztikai forgalom visszaépülése alapvetően a beutazó vendégek számától függ. A határnyitás nélkül így az említett eseményeket leszámítva októbert megelőzően nem számítanak kiemelkedő javulásra.

Schumicky szerint a tavalyi tapasztalatok alapján nagyon erős lesz a vidéki forgalom még akkor is, ha a védettségi igazolványok miatt csak egy szűkebb kör szállhat meg itthon. „Az még egy kérdés, hogy külföldre mennyire mernek majd utazni, de arra számítunk, hogy többen fognak belföldre menni, mint a járvány előtt” – mondta. Mindez vidéken drágulást vetít előre, amihez Flesch Tamás szerint a munkaerőhiány okozta béremelkedés és az alapanyagok árainak növekedése is hozzájárul.

Ezek következménye szerinte átlagosan 10-15 százalékos drágulás lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízezreket rúgtak ki a magyar hotelek és éttermek, sokan elhagyják a pályátA hivatalos adatokon még nem látszik, de nagyon sok ember veszítette el az állását a vendéglátásban és a turizmusban. Visszavenni csak egy részüket tudják.

A nyitás ugyanakkor a vidéki turizmust sem egységesen érinti. Budapesten kívül a külföldi forgalom jelentős része egészségturisztikai célpontokon realizálódik, és ezen belül is jelentős keresletet jelent az idősebb korosztály. Ebből az következik, hogy az olyan helyek járhatnak a legrosszabbul, ahol ennek a két csoportnak a keresztmetszete adja a kereslet nagy részét.

Ide tartozik például Héviz, kisebb részben pedig Zalakaros vagy Bükkfürdő. Viszont az inkább hazai vendégekre építő desztinációk közül sem egyértelműen jók az árérzékenyebb rétegek által látogatottak, például Hajdúszoboszló kilátásai. „A balatoni és Tisza-tavi szállások viszont kifejezetten erős szezonra készülhetnek, különösen, ha megmarad az a fogyasztói hozzáállás, ami alapvetően itthoni nyaralásban gondolkodik” – mondta Kircsi András. A felemás hatások eredője tavaly még a belföldi turizmusban is komoly visszaesés volt.

Amellett, hogy a külföldi vendégéjszakák bő háromnegyede eltűnt, belföldi vendégéjszakából is 40 százalékkal kevesebb volt, mint 2019-ben. Így összesen ebben a mutatóban 57,5 százalékkal esett vissza a szektor teljesítménye, ami még uniós összehasonlításban is komoly zuhanásnak számít.

Fürdőzők Balatonfenyvesen 2020. augusztus 8-án. MTI/Varga György

Hibernálódtak a szállások

Az elmúlt egy év megcsappanó bevételei nagyon komoly üzleti kihívások elé állították az egész szektort. Ezért az is egy érdekes kérdés, hogy vajon a vállalkozások mekkora része vérzett el ebben az időszakban, és ennek milyen hatása lesz a szállások kínálatára a járvány utáni időszakban.

Flesch Tamás a szállodai szegmenssel kapcsolatban azt mondta, szerinte legkorábban jövő tavasszal lehet majd látni, hogy történtek-e nagy változások, a hitelmoratórium ugyanis jelenleg elfedi az igazán problémás helyzeteket. „A nagyobb láncok mögött pedig olyan nemzetközi vagy hazai befektetők állnak, akiknek más iparágakban is vannak érdekeltségeik, így meg tudják finanszírozni a veszteségeket” – mondta, és hozzátette, hogy inkább a kisebb panziók, családi vállalkozások körében várhatóak majd problémák.

Kircsi András szerint is egyértelműen

a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások az elmúlt egy év legnagyobb vesztesei, és ezen belül is kiemelkednek az ilyen hátterű budapesti szálláshelyek.

A KSH adatai alapján Budapesten 2019 és 2020 között a szállodai férőhelyek száma 45,5 ezerről 32 ezerre, a közösségi szálláshelyeké (hostel) pedig 7100-ról 3200-ra csökkent.

Mindez jelentheti azt is, hogy ezek a szálláshelyek éppen nem üzemelnek, de Kircsi szerint a Booking.com-os adatok és személyes tapasztalatai alapján is sok hely zárt be véglegesen az utóbbi kategóriából. Rövid távon főleg a kisebb szállások esetében biztos, hogy tapasztalható erősebb visszaesés, és csak hosszabb távon fogja újra elérni a 2019-es szintet a teljes szegmens kapacitása, a piac konszolidációja mellett. Ahogy azt Molnár Kristóf is megjegyezte ezzel kapcsolatban, Budapesten a járvány alatt is nyitottak 250-500 ágyas, tehát kifejezetten nagy kapacitású hostelek, köztük több nemzetközi multi beruházásaként.

A piac nagyobb kapacitású helyek irányába tolódása ráadásul már a járvány előtt elkezdődött, a járvány csak felgyorsította ezt a folyamatot.

A visszatérés nyertesei több szempontból is az apartmanok lehetnek. Egyrészt mert a fiatalabbak által jobban preferált szállástípusról van szó, másrészt mert más szállástípusokhoz képest a lakások nagyobb biztonságérzetet nyújtanak járványvédelmi szempontból is. Például nincs recepciós vagy közös étterem. Budapesten jelenleg nagyjából 7000 szálláshely van meghirdetve Airbnb-n a 2019-es 16 ezer körülihez képest, tehát a lakások több mint fele kikerült a forgalomból.

Schumicky Balázs elmondása szerint a lakások egy része üresen áll, egy másik részüket pedig albérletként adják ki. Ezeknek a szálláshelyek egy része tehát viszonylag gyorsan vissza tud térni a piacra, másik részük pedig a bérleti szerződések lejárta után fokozatosan térhet vissza. Schumicky szerint azonban a bizonytalan várható forgalom miatt nem egyértelmű, hogy hány szállást adnak ki továbbra is inkább hosszú távon, és hogy mennyi nem tér vissza egyáltalán a rövid távú kiadás piacára.

A két funkcióhoz kapcsolódó profitmarzs közti jelentős eltérés a bizonytalanságok csökkenésével alapjáraton a rövid távú kiadásra ösztönzi majd a tulajdonosokat, bár Schumicky ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a járvány előtt az albérletárak növekedése miatt csökkent a hosszútávú kiadás és a rövidtávú szálláshely-szolgáltatással elérhető nyereség közti különbség. Ezen a VI. és VII. kerület folyamatban lévő szabályozásbeli szigorításai változtathatnak valamelyest, ez azonban még szintén egy folyamatban lévő ügy.

A hátizsákos turizmus tér vissza a legelőször

A külföldi turisták visszatérését jelentősen meghatározó tényező, hogy mikor indul újra a nemzetközi utasforgalom. Ennek van egy adminisztratív része, tehát hogy az államok mikor engedélyezik ezeket az utakat, illetve egy lélektani oldala is, hogy az emberek mikor mernek majd újra utazni. Előbbi feltétel teljesülése esetén alapjáraton a vírustól kevésbé tartó fiatalabbak jöhetnének legelőször, ami a hosteleknek és apartmanoknak jelentene komolyabb forgalmat.

Csakhogy mivel a legtöbb országban az idősebbektől a fiatalabbak felé haladtak az oltási terv alapján, ebbe bekavarhat, ha csak oltási igazolvánnyal jöhetnek majd a turisták. „Ha például a fapadosok akciókkal, 10-20 eurós jegyekkel készülnek a nyitásra, akkor pillanatok alatt megjelenhetnek a fiatalok, de ha kell az oltás, elképzelhető, hogy csak elnyúlva kezdenek majd visszaszivárogni” – mondta Kircsi András erről.

A beszélgetőpartnereink egybehangzó véleménye volt, hogy az adminisztratív intézkedésektől függetlenül az egyes turisztikai csoportok közül először a fiatalok, egyéni utazók, a budget szegmens térhet vissza, amit az egyéni üzleti célú utazók, a csoportos szabadidős célú és idősebb utazók visszatérése követhet, legvégül pedig a konferencia- és rendezvényturizmus éledhet fel.

Faix Csaba kérdésünkre azt írta, biztosak benne, hogy a konferenciaturizmus még jó ideig nem fog a járvány előtti szintre visszatérni. „Ahhoz helyre kell állnia a bizalomnak, a légi járatoknak, le kell tisztulnia a releváns szolgáltatói piacnak. A Liszt Ferenc repülőtér becslése szerint a 2019. évi járatszámot 2024 előtt nem érik el újra, a Budapest Convention Bureau pedig 2025-2026-ra becsüli a piac helyreállását. A konferencia- és rendezvény-turisztikai szektor feltámasztása érdekében elsősorban velük dolgozunk együtt, mivel ők a terület szakértői” – írta.

A fiatal, „hátizsákos” turisták forgalmának gyors feléledése viszont az alapján is várható, hogy a 2008-as válság utáni időszakban is nagyot erősödött ez a szegmens, ami akkoriban a hostelek aranykorát eredményezte. A mostani helyzetben az interjúalanyaink szerint bizonytalanságot jelenthet, hogy a járványt szintén erősen megsínylő légi közlekedés áraira milyen hatással lesz ez az időszak. Az árérzékenyebb szegmensben ugyanis az olcsó repjegyek fontos tényezőnek számítanak a desztináció kiválasztásánál. Egy esetleges drágulást ugyanakkor ellensúlyozhatja a forintgyengülés. Így ahogy Kircsi András fogalmazott

nyugat-európai szemmel ár-érték arányban Budapest még mindig egy nagyon jó desztináció marad, ami gyors visszaépülést vetít előre.

A járvány előtti és alatti időszakban a budapesti turizmussal kapcsolatban egyre gyakrabban volt szó a túlturizmus káros hatásairól, a helyiek és turisták közti konfliktusokról, és a VII. kerületi bulinegyed köztisztasági és közbiztonsági problémáiról. Faix Csaba a Budapesti Turizmusfejlesztési Stratégiáról szóló online konzultáción januárban részben ezzel kapcsolatban azt mondta, stratégiai cél a magas költésű vendégek számának növelése, de a következő két-három évben mindegy hogy ki, csak jöjjön. „Most nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne jöjjenek a legénybúcsús vendégek.”

Taxik az erzsébetvárosi bulinegyedben a Kazinczy utcában 2018. február 18-ra virradó éjjel. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Amikor a stratégia ötletgyűjtési szakasza zajlott, felmerült például, hogy a különböző turizmusformák számára külön zónákat hozna létre a főváros. Kérdésünkre Faix Csaba azt írta, az azóta eltelt időszakban a zónázásra vonatkozó ötlet jóval hátrébb sorolódott, és mivel a Fővárosi Önkormányzat turisztikai stratégiája jelenleg is készül, egyeztetések zajlanak a szakmával és házon belül, egyelőre nem szeretnének a stratégia konkrétumairól nyilatkozni.

Neustadtl Dániel, a Budapest Brand nZrt. turizmusfejlesztési és partnerségi divízióvezetője kérdésünkre ugyanakkor elmondta, hogy az ő felfogásában nem érdemes éles határvonalat húzni a mennyiségi vagy minőségi turizmus közé, ugyanis például sok kocsmázó turista nyitott kulturális eseményekre is, és alapvetően a szolgáltatók színvonala hozza magával a megfelelő vendégkört.

Neustadtl szerint az olcsó repülőjegyek, az olcsó sör vagy a gyenge forint olyan adottságok, amiken nem tudnak változtatni, viszont ami ellen lehet és kell tenni, az a „trash” turistákhoz köthető illegális tevékenységek, például a prostitúció és a kábítószerek kiszorítása.

A városnak egy bizonyos rétegben olyan híre lett, hogy itt bármit meg lehet csinálni, és innentől kezdve ez egy rendészeti kérdés, amivel remélhetőleg a hírünkön is tudunk változtatni

– mondta, és hozzátette, hogy a hátizsákos turista is lehet minőségi turista, és „mi olyan turistákat szeretnénk, akik nyitottak Budapest értékeire, és annak hírét viszik a világban”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forinttal kevesebbet költöttek Magyarországon a külföldiek tavalyVásárolni is sokkal kevesebben jöttek, de a szabadidős turizmus teljesen összeomlott. A városnézők háromnegyede tűnt el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyjából senki sem tudja megjósolni, mennyire lehet majd a nyáron utazniBeindult a nyílt turisztikai lobbizás a minél szabadabb utazásért, az ágazat a tavalyi forgalomkiesés után az életben maradásért küzd idén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy omlott össze a magyar turizmus, mintha lenne tengerünkA 27 tagország közül mindössze öt-hat olyan lehetett, ahol nagyobbat esett a szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma, mint Magyarországon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat apartman Budapest hostel hotel szállás szálláshely turizmus Olvasson tovább a kategóriában