Uniós összevetésben is nagyot zuhant tavaly Magyarországon a turizmus. Az Eurostat napokban frissített előzetes adatai szerint a 27 tagország közül mindössze öt-hat olyan lehetett, ahol nagyobbat esett a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma, mint Magyarországon. A szektor azokban az országokban sínylette meg leginkább a járványt, ahol az ágazat főleg a külföldi vendégekre épít. Bár Magyarország nem kifejezetten ilyen, ám nálunk a belföldi turizmus is nagyon nagyot esett, hiába ettől várták a csodát az iparágban.

Mintha tengerünk lenne

Az unió egészében nagyjából lefeleződött a szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 2019-ről 2020-ra. A nemzetközi utazási korlátozások eredményeként azonban a visszaesés nem volt egységes a belföldi és külföldi turisták körében. Utóbbiak kétharmadával kevesebb éjszakára foglaltak szállást, de nem egy olyan ország volt, ahol a 80 százalékot is meghaladta a zuhanás mértéke. A belföldi turizmus ezzel szemben három tagállamban még bővülni is tudott, és csak néhány országban zsugorodott 40 százaléknál többet.

Magyarország azonban épp ilyen volt. Nálunk amellett, hogy a külföldi vendégéjszakák bő háromnegyede eltűnt, belföldi vendégéjszakából is 40 százalékkal kevesebb volt, mint 2019-ben. Így összesen ebben a mutatóban 57,5 százalékkal esett vissza a szektor teljesítménye.

Ennél nagyobb zuhanás csak olyan tengerparti országokban volt, amelyeknél a külföldi vendégek szerepe sokkal meghatározóbb, mint itthon. Sőt, még ezek között is akadt olyan, ahol kisebb hanyatlást tapasztaltak: Horvátországban ugyan a szálláshelyeken nyolcból hét éjszakát külföldiek töltenek el, de összességében arányaiban így is némileg kisebb visszaesést mutatnak az adatok.

Azok közül az országok közül, ahol nagyjából hasonló a szektor szerkezete, mint itthon, Csehországban és Szlovákiában is csak 45 százalékos visszaesést mértek, Hollandiában pedig mindössze 30-at. A hollandok egyébként ezzel a legjobb teljesítményt hozták össze az egész EU-ban.

Kockázatos volt a nyitás

Érdekes még Ausztria helyzete, náluk ugyanis kifejezetten nagy a határon túlról érkező turisták aránya, az év egészében azonban mégis az egyik legkisebb visszaesést hozták össze, a külföldi vendégéjszakák száma pedig messze náluk csökkent a legkisebb mértékben. Ennek magyarázata az, hogy Ausztriában a síszezon miatt az évnek az a szakasza, amikor még nem voltak érvényben a korlátozások, kifejezetten erős turisztikai szempontból. Olyannyira, hogy január-februárban szinte pontosan annyi éjszakát töltenek el náluk külföldiek, mint július-augusztusban. Tavaly év elején pedig nemhogy csökkent volna a forgalom, de még látványosan nőtt is az osztrák síparadicsomokban, aminek meg is lett az eredménye: az járvány első hullámának egyik legfontosabb európai gócpontja épp egy ilyen ausztriai turistaközpont, Ischgl volt.

Az ilyen egyedi esetektől eltekintve azonban

a visszaesés mértéke elég jelentős mértékben attól függött, milyen ütemben sikerült felpörgetni a turizmust nyáron, az első és a második hullám között.

Tavaly áprilisban az első karanténidőszak lényegében mindenhol lenullázta a szektort, voltak azonban olyan tagállamok, ahol már májusban látszott némi elmozdulás a mélypontról, július-augusztusra pedig egészen összeszedte magát az ágazat. Hollandiában például nyáron még nőtt is a vendégéjszakák száma, de 10 százalék alatti volt a visszaesés egy-egy hónapban Dániában, Szlovéniában, illetve Németországban is. Más országokhoz viszonyítva a cseheknél sem volt rossz a nyár, náluk azonban a nyitás hamar visszaütött, hiszen ősz óta egyértelműen Csehországot sújtja a legjobban a járvány az egész világon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon" - kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnakA járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Magyarországon az európai átlagnál lassabban pörgött föl, és a szeptemberi zárás miatt gyorsabban esett vissza a turizmus teljesítménye. A főszezon azonban elég eltérően sikerült az ország különböző pontjain: miközben a Balatonnál a belföldi vendégek nagyrészt pótolni tudták a kieső külföldieket, a főváros turizmusa már egy éve teljesen romokban van.

Ezt megerősítette a KSH mai adatközlése is a magyar turizmus januári teljesítményéről: a kereskedelmi szálláshelyeken^*szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2020 januárjához képest – amikor idehaza még nem volt járvány – 90 százalékkal csökkent. Ezen belül a belföldi vendégeknél 86, a külföldieknél 94 százalékos volt a visszaesés. Ez persze már csak azért sem meglepő, mert tavaly november 10. után a koronavírus-járvány megfékezésére irányuló védelmi intézkedések értelmében a kereskedelmi szálláshelyek turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkező vendégeket fogadhatnak.

Régiók szerint a KSH annyit emelt ki, hogy a belföldi vendégek esetében a visszaesés a balatoni régiót érintette a leginkább, a külföldieknél pedig emellett Budapestet is. A Balatonnál 99, Budapesten 97 százalékkal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma 2020 januárjához képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBértámogatást kérnének a magyar szállodák az összeomló turizmus miattAz árak nem fognak esni, zárva tartó hotelek viszont lesznek. A szektor újabb segítséget várna, hogy meg lehessen őrizni a még megmaradt munkahelyeket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat covid koronavírus turizmus Olvasson tovább a kategóriában