Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2021. március 19. 06:50 Vállalat

A magyar irodákban is megjelentek a robotok, és gyorsan megváltoztatják a munkát

Amikor tavaly márciusban a kormány bejelentette a törlesztési moratóriumot a járvány miatt, rendkívüli kihívással kerültek szembe a bankok. A hiteltörlesztést mindenkinek automatikusan függesztették fel, aki viszont szeretett volna tovább fizetni, külön kellett nyilatkoznia erről. Ez pedig egy jelentős szervezési feladat elé állította a bankokat, amire alig néhány hetük volt.

A magyar bankszektor legjelentősebb szereplőjének, az OTP Banknak sok százezer ilyen igénylésre kellett felkészülnie. Pár évvel ezelőtt ezeket a kérelmeket a bank ügyintézői egyenként dolgozták volna fel. A sok százezer igénylésen a bank 80 munkatársa dolgozott volna három műszakban a húsvéti hétvége négy napján, de valószínűleg még ez sem lett volna elég.

A pénzintézet emiatt más utat választott. A bank bő félévvel korábban hozott létre egy csapatot, amely egy vadonatúj, a nemzetközi vállalatóriásoknál egyre inkább használt technológiával foglalkozik: robotokkal váltja ki az ismétlődő adminisztrációs munkafolyamatokat. A bank pedig ezzel az új módszerrel, szoftverrobotok bevetésével vágott neki a kérelmek feldolgozásának.

„Nagyon gyorsan kellett automatizálni a folyamatot, mindössze három hetünk volt élesbe állítani a szoftverrobotokat. A robotizációnak pedig éppen az a legnagyobb előnye, hogy nincs más informatikai fejlesztés, amit ilyen gyorsan meg lehetne csinálni egy ennyire váratlan változás esetén” – mondta a bank robotizációs kompetencia központját vezető Szoleczki Zoltán.

Végül sikerült elkészülniük határidőre, amivel az OTP szerint mindenki jól járt:

  • A bank több tízmillió forintot spórolt a munkaórák kiváltásával, a fejlesztés 3-4 napon belül megtérült
  • Az ügyintézőknek nem kellett rohamtempóban elvégezniük egy monoton, repetitív munkát
  • Az ügyfelek gyors és hibamentes szolgáltatást kaptak, a robotok ugyanis lényegében hiba nélkül dolgoznak a nap 24 órájában

Az OTP által használt technológia, az RPA (robotic process automation) üzleti folyamatok szoftverrobotokkal való automatizálását jelenti, és a következő években alapvetően meg fogja változtatni az irodai munkahelyek jelentős részét. Az előrejelzések szerint a világon több százmillió ember veszíti el a munkáját a következő tíz évben a robotizáció elterjedése miatt, az RPA magyarországi kilátásairól azonban alig lehet tudni valamit.

A technológia az utóbbi pár évben jelent meg a legnagyobb magyarországi cégeknél, jellemzően globális cégcsoportok itteni szolgáltató központjaiban (azaz SSC-kben), illetve bankoknál. Több ilyen vállalatnál már elindult a cégműködés átalakulása, a technológia elterjedése azonban még kezdetleges nálunk.

Az RPA-nak hiába lesz jelentős hatása a magyar társadalomra a következő években, az általam megkérdezett szereplők nem tudnak a magyar helyzetről szóló átfogó kutatásról, a közbeszédben lényegében egyáltalán nem jelenik meg a jelenség, és a legtöbb cégvezető sem hallott még az RPA-ról.

Százmilliós megtakarítás és egy román cég

Az irodai munka radikális változása nem valami elvont társadalmi vízió, hanem egy évek óta tartó folyamat. Nemzetközi óriásbankok vagy éppen bányacégek már most évente több százmillió dollárt takarítanak meg az RPA-val. A második legnagyobb japán vállalatcsoportnál, a SoftBanknál már tavaly négyezer ember munkáját váltották ki szoftverrobotok, több millió munkaórát megtakarítva.

A technológia vezető cége a Romániából elindult UiPath, amely szédületes növekedést mutat. Hat-hét éve még egy 10 fős cég volt egy háromszobás bukaresti tömbházi lakásban, mára azonban a világ legnagyobb cégei szerződnek vele. A UiPath értékét 35 milliárd dollárra (11 ezer milliárd forintra) becsülik, a cég alapítója, Daniel Dines pedig Románia leggazdagabb embere lett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsóró programozóból lett Románia leggazdagabb embere, vezetésével munkahelyek százmilliói fognak megszűnniBukaresti garázscégből pár év alatt a világ egyik legfelkapottabb technológiai cége lett a UiPath, amely élen jár az irodai munkahelyek automatizálásában.

Az UiPath a többi RPA-val foglalkozó céghez hasonlóan az ismétlődő rutinfeladatok robotizálását célozza. A nagyobb cégeknél – bankoktól autóipari beszállítókig – számtalan monoton, repetitív, kevés tudással elvégezhető munkafolyamat van. Például számítógépes rendszerbe (akár egy Excel-táblába) kell rögzíteni egy hiteligénylési kérelem vagy egy (papíralapú, szkennelt vagy elektronikus) számla adatait.

Ezek az adatok aztán több kézen átmennek. Jellemző példa, hogy a vállalat egyik osztályán felviszik egy számla adatait egy Excelbe, majd egy másik osztály munkatársai másolják be onnan egy könyvelési rendszerbe (mint például az SAP). Ez egy szöszmötölős munka, amely monotonitása miatt pszichésen megterhelő, és rendszeresen előfordulnak hibák. Rossz a bemásolt adat, hiányos a kitöltés vagy nem jó a formátum, és ezeknek a kinyomozása további időveszteség és stresszfaktor.  

Robotok és a reggeli riportot

Az RPA ezeket a – cégek életét jelentős mértékben bonyolító – folyamatokat automatizálja, rendkívül gyorsan és költséghatékonyan. Az erre alkalmas szoftverrobotok fejlesztését a nagyobb cégeknél – mint az OTP-nél – jellemzően belsős fejlesztők végzik. „A kezdetektől komoly célokat tűztünk ki a robotizáció elé, ezért úgy döntöttünk, nem külső szolgáltatóra bízzuk, hanem rögtön belsős csapatot építünk rá” – mondta az OTP-s Szoleczki Zoltán. A banknál 2018-ban kezdtek el foglalkozni a technológiával, és 2019 közepén hoztak létre egy nagyobb csapatot.

Több nagyvállalat azonban külsős, erre szakosodott cégekkel dolgozik. Ilyen például egy kisebb informatikai vállalkozás, a CorvinSoft, amely három éve kezdett el ismerkedni az RPA-val, mára pedig döntően ezzel foglalkozik. Elsőként már meglévő partnereikkel kezdtek bele kísérleti projektekbe, mostanra pedig több nagy autóipari beszállítónak végeznek RPA-projekteket. Az egyik ilyen fejlesztésükkel illusztrálták, hogy szoftverrobotokkal hogyan javítható meg költséghatékonyan egy évek óta sok vesződséget okozó céges folyamat.

Az egyik autóipari beszállítónál évek óta gondot okozott, hogy a reggeli vezetői értekezletre rendszeresen nem készült el időben a termelés számait összegző riport. „Ez egy manuális munka volt, és napi több órába telt, amíg a cég különböző osztályain összeszedték az adatokat. Az lett volna a cél, hogy a 9-kor kezdődő értekezlet előtt kész legyen a riport, de már az is eredmény volt, ha az értekezlet során megérkezett” – mondta Németh Tamás, a CorvinSoft projektmenedzsere. További probléma volt, hogy a gyár hétvégén is működött, de a riportok akkor még kevésbé készültek el, sokszor az sem volt világos, hogy ki felelős a jelentésekért.

Németh szerint ez egy viszonylag könnyen automatizálható folyamat volt, mivel az volt a feladat, hogy meglévő adatforrásokból gyűjtsék össze az adatokat. Egy hasonló projekt 2-6 hét alatt elkészül, jellemzően 4 hét alatt, és mióta lefejlesztették a robotot, minden vezető időben megkapja a termelési riportokat.

Olcsóbb és pontosabb egy ügyintézőnél

Szintén folyamatrobotizációra specializálódott cég a Herobot, amelynek 2018-ban indult a története, és tavaly már 100 millió forintos árbevétele volt. A cég tulajdonosa, Krizsán Olivér korábban egy közműszolgáltatónál felelt folyamatok fejlesztéséért, és ekkor csábította egy ismerőse a Takarékbankhoz, hogy elkezdjék automatizálni a bank működését szoftverrobotokkal.

Amikor először hallottam az RPA-ról, azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Elkezdtem utánaolvasni, és gyorsan leesett, hogy olyan technológia állt elő, ami segíthet áthidalni egy komoly hiátust. Az üzleti folyamatok elemzése, a hibák kinyomozása fontos, egyben időigényes feladat, aminek a végén előállsz egy javaslattal, de azt végrehajtani gyakran nincs lehetőséged. Az RPA viszont – ha jól csinálják – kézzel fogható módon változtatja meg a működést, ez tetszett meg benne igazán

– mondta Krizsán.

Részben emiatt döntött úgy, hogy a banknál külsősként, saját csapatával kezd bele az automatizálásba. 2018 őszén indult az együttműködésük, azóta számos projekten dolgoztak, például hitelbírálatokhoz szükséges adatok automatizált begyűjtésével. A Takarékbanknál a UiPath technológiát használják, a termék használatáért éves díjat kell fizetni.

Krizsán azt mondta, egy robot éves fenntartási költsége – számos tényezőtől függően – nagyjából két-három millió forint körül mozog, ami nagyjából fele lehet egy banki ügyintéző bérköltségének. Egy robot ráadásul az embernél ötször vagy akár tízszer gyorsabban tud dolgozni, akár hétvégén vagy éjszaka is, emellett nem is hibázik. Az alacsonyabb költségek mellett pedig kiszámíthatóbb és pontosabb a végrehajtás, és a hibák megtalálása is egyszerűbb, szemben azzal, amikor két különböző részleg telefonálgat egymásnak egy hiányzó adat miatt.

A többi megszólaló is nagyjából 3-4 hónapra tette a jellemző megtérülési időt, egy projektet pedig akár pár hét alatt végig lehet vinni. Az RPA-nak éppen ez a gyorsaság az egyik legnagyobb erénye.

Ami szerintem a legnagyobb hatást tette, hogy mennyire gyorsan lehet fejlesztéseket végezni. Ahhoz képest, hogy egy IT-fejlesztés, például egy régi rendszer megreformálása évekig tarthat a nagy cégeknél, RPA-val 2-3 hónap alatt élesíteni lehet egy fejlesztést

– mondta az OTP-s Szoleczki Zoltán.

A kompetencia központ vezetője szerint az RPA-nak ott van a leginkább helye, ahol gyors és költséghatékony megoldás szükséges, de a hagyományos informatikai fejlesztéseket sosem fogja leváltani. „A robotizáció nem helyettesítheti a komoly IT-beruházásokat, mint például egy számlavezető rendszer esedékes lecserélését. Az olyan lenne, mintha egy sátrat akarnánk szigetelni. Az RPA ott jó, ahol a hagyományos IT-fejlesztés túl hosszú vagy túl költséges lenne” – mondta Szoleczki. Az RPA a kisebb változásokra is jól reagál: egy-egy robot üzemeltetési költsége – olcsóbb technológiát használva – akár havi pár tízezer forint lehet.

Terjed a híre

Szintén jelentős előnyének tartják, hogy az RPA bárki számára elérhető, egy informatikai fejlesztéssel ellentétben akár pár százezer forintból is érdemi változást lehet elérni. „Sokan félnek attól, hogy ez egy nagy beruházás, ezért az ő cégüknél ez nem fogja megérni. Olcsóbb technológiákkal ezt azonban kicsiben is el lehet kezdeni. Most már középvállalkozások is érdeklődnek, a technológia ráadásul egyre olcsóbb lesz” – mondta a CorvinSoft ügyvezetője, Walter Ákos.

Valamennyi megkérdezett azt mondta, hogy a legnagyobb kihívás az RPA használatában a pontos előzetes felmérés. „Nagyon fontos jól felmérni, hogy egy folyamat mennyire robotizálható. Most már strukturált kép van a fejünkben, hogy milyen ismérveket kell megvizsgálni ennek a felméréséhez” – mondta Jakab Ágnes, aki az Erste Banknál vezeti a Folyamatmenedzsment és szabályozást, ahol az IT-val együtt 2018 óta foglalkoznak az RPA-val.

A robotizálandó folyamatot ráadásul érdemes előbb fejleszteni, és csak azt követően robotizálni. Az OTP Banknál úgy választották ki ezeket a folyamatokat, hogy az RPA-s csapat létrehozása után körbejárták a bankot, és az egyes területek vezetőinek bemutatták a technológiát. „Ez alapján mindenki átgondolhatta és jelentkezhetett projektekkel, miközben mi is proaktívan kerestünk robotizálható területeket nemzetközi tapasztalatok alapján” – mondta Szoleczki Zoltán.

Az igények összegyűjtése után 30-60 perces interjúkat tartottak az adott terület vezetőivel, hogy minél jobban megismerjék a folyamatot. „Ezt követően rangsoroltuk és beütemeztük az automatizálható folyamatokat, azt is mérlegelve, hogy melyiknek mennyire pozitív a hatása” – mondta Szoleczki, aki hozzátette, hogy párhuzamosan négy-öt folyamaton dolgoznak, és eddig összesen 17 fejlesztésen vannak túl.

Több megkérdezett is azt mondta, hogy az alkalmazottak közül sokan tartanak a robotoktól. Jellemzően azonban gyorsan meggyőzi őket, ha a projekt eredményeként megszabadulnak egy agyzsibbasztó munkafolyamattól, és nagyobb terük nyílik kreatívabb, magasabb hozzáadott értékű munkával foglalkozni.

Eleinte kis félelem meg szokott jelenni az emberekben, de amikor kiderül, hogy nem elbocsátanak embereket, hanem más, hasznosabb feladatokat végezhetnek, onnantól jobban megnyílnak

– mondta a CorvinSoftot vezető Walter Ákos.

Több megkérdezettnél is érzékelnek hasonló, fokozatosan növekvő nyitottságot. „Most már annyi robotizációs ötlet jön a helyi vezetőktől, hogy csak azokat is évekig fejleszthetnénk . Minden héten hívnak javaslatokkal, elkezdett terjedni a hírünk a szervezeten belül” – mondta a Takarékbank robotfejlesztési projektjeit támogató Krizsán Olivér.

Százmilliók állása szűnhet meg

Ezzel együtt komoly kihívás lesz a jövőben sokak meggyőzése. Ugyan a robotok valóban megkönnyítik az irodai dolgozók munkáját, hosszú távon számos munkahely megszűnhet. Az egyik legnagyobb tanácsadócége, a McKinsey középutas előrejelzése szerint a robotizáció hatására 2030-ra 400 millió munkahely szűnik meg a világon, de ez a szám akár a 800 milliót is elérheti.

A szintén vezető tanácsadócég, a PwC ugyancsak drasztikus változást jelez előre. 29 ország 200 ezer munkahelyét vizsgálták meg egy 2018-as elemzésben, amely szerint a 2030-as évek közepére a munkahelyek 30 százaléka szűnhet meg a robotizáció miatt. Magyarországot nem vizsgálták meg, de a szomszédos Szlovákiában ekkorra a jelenlegi munkakörök 44 százalékát automatizálhatják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szlovákok munkáját fenyegetik leginkább a robotok, de ez nekünk sem jó hírEgy OECD-tanulmány szerint Szlovákiában kiemelkedően magas az automatizáció által fenyegetett munkahelyek aránya, az ország nyugati részén 10-ből 4 ilyen.

Szoleczki Zoltán azt mondta, hogy az OTP Banknál nem bocsátottak még el embert az így felszabaduló munkaórák miatt, és nem is terveznek ilyesmit. „Jelenleg inkább az a probléma, hogy nincs elég kollégánk az idő hiányában hátra sorolt, de nagy hozzáadott értékű célok megvalósításához. Sokkal több projektötlet merül fel, mint amennyi kapacitásunk van. Ha viszont kiváltunk egy folyamatot robotokkal, akkor a munkavállaló kreatívabb, értékteremtő feladatokkal foglalkozhat” – mondta.

Szerinte a jövő irodájában az emberek és a robotok egymás mellett fognak dolgozni és mindegyik azt fogja csinálni, amiben jobb, akárcsak most az autógyárakban. „Mintha az embereknek a sajátjaik mellé robotkarjai is nőnének“ – mondta. Leegyszerűsítve: a robotok megoldják az adminisztrációt, az emberek pedig a kreatív feladatokra fókuszálhatnak, és így hatékonyabban szolgálhatják ki az ügyfeleket.

Ha bemész bármelyik bank fiókjába, és azt látod, hogy az ügyintézőnél nincs senki, mégsem hív, az valószínűleg azért van, mert adminisztrációt kell végeznie. Szerintem az a jövő, hogy ezeket a terheket levegyük a vállukról, és az ügyintéző csak az ügyféllel foglalkozhasson

– mondta Szoleczki.

Ugyanakkor ő is úgy látja, hogy az RPA fejlődése jelentős kulturális kihívást is jelent. „Minél nagyobb léptékben csináljuk, annál fontosabb, hogy a kollégák tudják és értsék, nem érdemes félni az újdonságtól, hanem a változás élére kell állni, mert ahol robotizálunk, az ő feladataik lesznek könnyebbek vagy érdekesebbek” – mondta.

Az biztosra vehető, hogy a közeljövőben egyre látványosabb lesz az RPA jelenléte az irodai munkáknál. A megkérdezettek szerint elsősorban a nagy tanácsadó cégeknél, a bankoknál és az SSC-knél kezdték el használni a technológiát, bár a fejlesztőknek még mindig akadályt jelent az ismeretlensége. „Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár, még ott tartunk, hogy igényt kell teremteni az RPA-ra. Nehéz ügyfelet találni, sok esetben a cégvezetők sem hallottak még róla” – mondta a CorvinSoftnál dolgozó Németh Tamás.

Ahol jelentős mértékben vannak humánintenzív, repetitív folyamatok – a telekommunikációs szektortól a kiskereskedelmi láncokig -, jelentős változások várhatóak a következő években. „Ügyfélként nagyon remélem, hogy a következő ilyen szektor az államigazgatás lesz” – mondta Szoleczki Zoltán, aki szerint leginkább ott kell fejleszteni, ahol ügyfélként azt lehet tapasztalni, hogy lassú vagy nem ügyfélbarát a folyamat, és sok a hiba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmentünk az üzembe, ahol már a robotokat is robotok gyártjákA monoton, unalmas, agyzsibbasztó feladatokat adják át a robotoknak, hogy az emberek az értelmesebb munkákat végezzék.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat automatizáció bankszektor OTP Bank robotizálás RPA ssc UiPath Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.