Tavaly január óta minden hónap utolsó napján elvégezzük ugyanazt a bevásárlást két népszerű diszkont élelmiszerboltban, az Aldiban és a Lidlben. Kísérletünk első 12 hónapja alatt, 2020 és 2021 januárja között két fő célunk volt: egyrészt az árak változását regisztráltuk, másrészt azt is szerettük volna közelebbről látni, hogy az Aldi és a Lidl között csak kívülről tűnik-e nagynak a hasonlóság, vagy ezt a képzetet a számok is alátámasztják.

Az első kérdésre január végén kaptunk először érdemi választ. Ahogy egy hónapja meg is írtuk, az általunk szubjektív szempontok szerint összeállított (azaz nem hivatalos, és nem reprezentatív) fogyasztói kosárban mi éves szinten átlagosan 5,3 százalékos árcsökkenést mértünk. Azóta azt is tudjuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal ugyanezen időszak alatt hivatalosan 3,9 százalékos inflációt mutatott ki (természetesen egészen más, sokkal szélesebb merítésű, statisztikailag megalapozott módszertannal).

Ez azt jelenti, hogy egy rendszeresen ugyanazt, szinte csak alapélelmiszereket vásárló család az Aldiban és a Lidlben egyáltalán nem azt az árváltozást tapasztalja, mint amit a hivatalos statisztika kimutat.

Ha a részletekre vagy kíváncsi, a szubjektív alapú fogyasztói kosarunk a mondat végén lévő csillagra kattintva nyílik meg (és hangsúlyozzuk, hogy az 5,3 százalékos éves diszkont árcsökkenés csak erre vonatkozik, és csak az Aldiban, illetve a Lidlben számolva érvényes).^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg

A módszertanunkat pedig ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva lehet elérni (és a deflációs értéket is csak ennek megfelelően lehet értelmezni).^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagy arányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a két kilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék 1 kilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.

A bevezetőben feltett második kérdésre (mekkora a különbség az Aldi és a Lidl között) a 12 hónap adatai alapján most már szintén válaszolhatunk: adataink szerint a látszat nem csal, a két lánc között egy alapszintű heti bevásárlást nézve legfeljebb pár százalékos árkülönbség van.

Fogyasztói kosarunk összértéke a 12 hónap alatt mindkét boltban 15,5-16,5 ezer forint között mozgott (vagyis rendkívül stabil maradt), és a szezonalitás (idénygyümölcsök, zöldségek, karácsony, húsvét) sem, de még a járvány sem mozdította ki ebből a sávból.

Ahogy azt sokszor megállapítottuk, az Aldi és a Lidl árai 42 terméket nézve majdnem 50 százalékban forintra megegyeznek, és jól megfigyelhető az is, hogy a két piaci szereplő azonnal reagál a másik árváltozásaira.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Aldi és a Lidl árait a járvány is alig tudta szétrázniKészítettünk egy 42 elemből álló bevásárlólistát, és elmentünk az Aldiba, illetve a Lidlbe, hogy megnézzük, milyen eltérések vannak a két diszkontlánc árazásában.

Miután letelt egy év, úgy döntöttünk, hogy ezeket az árváltozásokat ezentúl is követjük, annál is inkább, mert mostantól az Aldi és a Lidl esetében már minden hónapban be tudjuk mutatni a saját szempontjaink szerint mért éves inflációt vagy deflációt is.

Mivel pedig a második fő kérdésünkre a választ már lényegében megkaptuk (minimális a különbség a két diszkont között, ezen már nem tudunk sok mindent vizsgálni), ezentúl kiterjesztjük az adatfelvételt.

Egyrészt elkezdjük mérni, hogy a harmadik nagy német hátterű diszkont, a Penny Market árazása mennyiben tér el a két versenytársáétól, ezzel felmérésünkkel lefedjük a teljes diszkontpiacot. Másrészt beeresztünk a küzdőtérbe egy nem diszkont szereplőt: a Tesco hipermarketet. Ezentúl tehát arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a diszkontok egy tőlük eltérő üzleti modellben dolgozó lánctól mennyiben különböznek.

Gazdasági lapként nem az a célunk, hogy megmondjuk, egy adott hónapban hol olcsóbb a burgonya 10 forinttal, sokkal inkább a „hétköznapi, nem hivatalos inflációt” és a láncok egymás közötti árversenyének mértékét szeretnénk bemutatni. Ezért két dologra koncentrálunk: a kosár teljes értékének változására és a boltok árai közötti eltérés mértékére.

Első grafikonunk azt mutatja meg, hogy a 42 terméknél mekkora a különbség az Aldi és a Lidl árai között (a hasonló páros grafikonokat abc-sorrendben közöljük, ez nem függ össze az árakkal).

Ezúttal is látványos, hogy milyen sok termék árában nincs egyetlen forint különbség sem. Kosarunk szempontjából fontos adat, hogy ennyire nagy egyezés esetén pusztán a Lidlben árult olcsóbb alma önmagában adja a két bolt közötti különbség nagy részét.

A következő grafikon az Aldi és a Penny Market közötti különbségeket mutatja be.

Ez a grafikon is nagyon kiegyenlített árszinteket mutat, kiderül belőle, hogy a Penny Marketben is az általunk vizsgált 42 termék több mint fele ugyanannyiba kerül.

Ezután néztük meg az Aldi és a Tesco közötti különbséget:

Látványos, hogy a két működési modell sokkal több esetben vezet eltérő árakhoz, tulajdonképpen inkább az a meglepetés, hogy a hipermarketben 42-ből 11 olyan terméket találtunk, ahol nincs, vagy egy százalék alatti az árkülönbség.

A Lidl és a Penny Market árkülönbségeit mutatja a következő ábra:

Adataink szerint február végén a Lidl és a Penny Market között jóval nagyobb volt az egyezés, mint a Lidl és az Aldi között, 42 termékből 26 ára vagy teljesen egyezett, vagy egy százalék alatt volt a különbség. Az olcsó Lidl alma itt is elviszi a kosarat.

Az alábbi grafikonon a Lidl árait csekkoltuk le a Tescóval szemben:

Itt már sokkal jobban kijön az eltérő modell hatása.

Végül megnéztük a Penny Market és a Tesco árait is:

Az „almahatás” itt a többinél kisebb, viszont a grafikon tetején látható (már a korábbi grafikonokon is előforduló) nagy különbség a só árában a fogyasztói kosár összessége szempontjából nem jelentős.

Végül nézzük, hogy ezek az eltérések mit eredményeznek a heti nagy bevásárlásunk végső összegében, vajon az egyes termékek általunk választott súlya mennyire húzza el a kosarunkat.

Az alábbi grafikonon a 42 termékből álló, szubjektív alapon súlyozott kosarunk összértéke látható, azaz ennyit fizettünk volna a pénztáraknál, ha mind a négy boltban pontosan ugyanazt megvásároljuk. A grafikonra feltettük az Aldi és a Lidl elmúlt nyolc hónapban mért adatait is (a Penny Marketet és a Tescót eddig nem mértük).

Ártrendeket jelenleg még továbbra is csak az Aldira és a Lidlre tudunk számolni. Adataink szerint az Aldi egy hónap alatt 2,1, a Lidl 0,7 százalékkal drágult. A két diszkont átlagával számolva az éves árváltozás 2020 február vége és 2021 február vége között -4,5 százalék volt. Februárban kisebb volt az éves defláció, mint januárban, vagyis az idei kosárértékünk közelebb került a tavalyihoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlcsóbb lett a bevásárlásunk az Aldiban és a Lidlben az utóbbi egy évbenTavaly és idén január végén megvettük ugyanazokat a termékeket ugyanabban a mennyiségben, és ez alapján öt százalékos átlagos árcsökkenést mértünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat Aldi defláció élelmiszer élelmiszerár G7 fogyasztói kosár infláció Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában