A koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesést a magyar kormány  más európai országoktól nagyon eltérő módon próbálja kompenzálni. A legtöbb nyugati és térségbeli országban a kényszerűen bezárt vállalkozások dolgozóinak fizetését részben vagy egészben átvállalja az állam, ezzel fenntartva a foglalkoztatást és a fogyasztáshoz szükséges keresletet.

Magyarország azonban részben más utat választott: a leginkább sújtott vendéglátósok és szállodások jelentős része szinte semmilyen támogatást nem kap. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint mégis 1200 milliárd forintot költöttek többlettámogatásokra 2020-ban.

Ebben csak egészen fura logika szerint lehetne ésszerűség, amennyiben elfogadjuk, hogy sok piaci szereplőt nem akar segélyezni az állam. Akár az is lehet a megfontolás, hogy a turizmus még biztosan jó ideig nem fog visszatérni a korábbi szintjére, és azokat a cégeket érdemes most támogatni, amelyek a koronavírus-járvány ellenére is növekedési pályán vannak, mert így lehet majd gyorsítani a gazdasági talpra állást.

Ehhez azonban az kellene, hogy a jól teljesítő magyar kkv-khoz jussanak el a támogatások, és ne olyan cégek kapjanak most extra forrásokat, amelyek támogatás nélkül is elvégezték volna a beruházásokat. Ám ebből a szempontból már az is beszédes, hogy a feladatot nem hazai gazdaságért felelős PM, de nem is a vállalati uniós támogatásokat kezelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapta meg.

A KKM a hazai gazdasági szereplők közül elsősorban a külföldi tulajdonban lévőkkel foglalkozik, a külföldi befektetőknek nyújt jelentős támogatásokat, általában az országba csábításuk érdekében, a Nemzeti Befektetési Ügynökségen (HIPA) keresztül. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy minden magyar tulajdonú kkv-nak is a HIPA-hoz kellett fordulni támogatásért.

A Világgazdaságnak úgy nyilatkozott tavaly év végén a szervezet, hogy 904 cég jelentkezett a pályázatokra, összesen 424 milliárd forint beruházási igénnyel, és ezzel 155 ezer munkahelyet “sikerült megmenteni”. Az állami támogatás mértékéről azonban akkor nem beszéltek, azt csak a közérdekű adatként közzétett támogatási listából lehet megismerni. Márpedig e szerint

2020 végéig összesen 827 támogatási szerződéssel 241 milliárd forint állami támogatást osztottak szét.

Ez nem kis összeg, még általában a költségvetési kiadásokhoz képest is jelentős tétel. 

A 2020-as teljes költségvetési kiadás minden századik forintját ez az egyetlen, 827 céget érintő támogatásra fordították.

Mivel a PM összesen 1200 milliárd forintra teszi a koronavírushoz kapcsolódó összes többlet kiadást, a fenti összeg a teljes járványmentő csomag ötödét jelenti. Eközben a fejlett világban példa nélkülien alacsony összegű és rövid ideig járó magyar munkanélküli ellátás növelésére egy forintot sem fordítottak.

Munkahelyvédelem vagy ajándékosztás?

A támogatási rendszer hasznát és hatékonyságát csak hosszú távon lehet majd megítélni. Azt azonban néhány ismert cég példáján már most látni lehet, hogy a támogatások nem tűnnek átgondoltnak. A pályázati kiírás szerint ugyanis eleve kizártak például minden 30 fő alatti – tehát jellemzően hazai tulajdonú – céget. 

A társaságoknak nyilatkozniuk kellett arról, hogy a megrendelésállományuk legalább 25 százalékkal visszaesett a koronavírus járvány miatt, és így kerültek nehéz helyzetbe. A támogatottak listáján sok a multinacionális cég, és igencsak kérdéses, hogy ezek ténylegesen megfelelnek-e ennek a feltételnek (vagy csak papíron).

A nyilatkozattételt ugyanis nem nehéz kijátszani. Egy vállalat például a pályázat beadását megelőzően lemondhat egy jelentős megrendelést, amit néhány hét múlva mégis lead. Eleve nincs ugyanis meghatározva a megrendelésállomány időtávja: senki sem tudja, hogy az a következő évre vonatkozik, vagy az örökkévalóságig. 

Az egész pályázati kiírás azoknak a cégeknek volt kedvező, amelyeknél volt a fiókban egy eleve előkészített beruházási terv, és most ehhez nem várt állami támogatást tudtak kapni. Az ugyanis erősen kétséges, hogy a megadott feltételek mellett a helyzet bármely céget addicionális, eddig nem tervezett beruházásokra késztetett volna.

A támogatást elnyert 827 projekt összes tulajdonosát egyesével ellenőriztük, és külön kigyűjtöttük a megítélésünk szerint kormányhoz közel álló, NER-érdekeltségeket. Ezeknek a cégeknek ebben a pályázatban egyáltalán nem kirívó a támogatásuk, 3,9 milliárd forinthoz jutottak 14 pályázaton, ami az összes támogatásnak csak 1,6 százaléka.

Eltekintve a NER kötődéstől: összesen húsz olyan céget találtunk, amely két-két projektre is támogatást tudott lehívni, a német hátterű Continental pedig csúcstartó, egyenesen 3 projekttel szerepel a listán.

A duális szerkezetű magyar gazdaság multinacionális ágának szempontjából meghatározó Audi példáját érdemes kiemelni. A vállalat társaságiadó-befizetése az egyéb pénzügyi adatai mellett kerekítési hibának tűnik, de egyedi kormánydöntéseken keresztül már 36 milliárd forint támogatást kapott (igaz, az egyedi döntés gyakorlatilag a magyar támogatási rendszer alapelve, hiszen szinte minden jelentős esetben így osztja a pénzt a kormány).

Mindenesetre Markus Duesmann Audi-vezérigazgató januárban  azt mondta, nem helyesli az autóipar további állami támogatását.

Az Audi azonban 2020 utolsó hónapjaiban mégis pályázott egy 1,2 milliárd forintos támogatásra, amit egy 3,8 milliárdos beruházáshoz kapott.

Az Audi megrendelései a pályázati kiírás szerint negyedével kellett, hogy csökkenjenek, a vállalatcsoport utolsó elérhető, harmadik negyedéves jelentése szerint azonban a bevétele 2 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A cég a várakozások szerint 2020-ban is jelentős nyereséget fog termelni.

A KKM összegzéséből a projektek részletei nem derülnek ki, így azt nem tudhatjuk, pontosabban miről van szó. Nehéz azonban elképzelni, hogy a támogatásnak érdemi hatása lenne az Audi beruházási döntéseire. A cég 2020 február 4-i döntése szerint 2 milliárd euró, azaz körülbelül 700 milliárd forint osztalékot utalt haza az anyavállalatának. 

Az Audinál a munkahelyek védelmének állami támogatása azért is ellentmondásos, mert a magyar cégben felhalmozott eredményből nem hogy évekig, de évtizedekig lehetett volna munkahelyeket megtartani. 

Mivel az Audi már így is több támogatást kap Magyarországon, mint Németországban, illetve ahogy korábban bemutattuk, részben a magyar munkásuk hozzáadott értékéből finanszírozzák a német munkaerő magasabb fizetéseit, erős kérdés, hogy miért a magyar adófizetőknek kell besegíteni annak a vállalatnak a működésébe, amely transzferárazási gyakorlatával az adófizetést évtizedek óta lehetőség szerint kerüli.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNégyszer több támogatást kap a magyar Audi, mint a német a munkahelyek arányábanAz elmúlt évtized 1500 milliárd forintos profitját teljes egészében elvitte a cég az országból, a magyar állam végső soron a német költségvetés osztalékadó-bevételét támogatta.

Ám nem egyedi esetről van szó. A német cégek, mint a magyar gazdaság meghatározó külföldi szereplői nagyon eredményesen pályáznak a magyar állami támogatásokra, hiszen

míg a magyar cégek 62, a németek 21 százalékban részesedtek a teljes támogatási összegből.

Mivel Magyarországon sok külföldi cég van, érdemes azt is megvizsgálni, hogy mely országok hogyan teljesítenek, és ehhez képest mennyi támogatást kapnak.

A KSH adatai alapján a hazai vállalatok az összes alkalmazott 70 százalékát foglalkoztatták, a hozzáadott érték 53 százalékát adták, míg az árbevétel 51 százaléka folyt be hozzájuk az utolsó elérhető, 2018-as adatok szerint.

Mivel a hozzáadott érték a legfontosabb mutató, ezért az alábbi ábrán azt hasonlítottuk össze, hogy a KSH által mért hozzáadott érték és a támogatások megoszlása hogyan alakult az egyes cégek tulajdonosi szerkezete szerint.

Mint jól látható, a magyar cégek csak egy kicsit kaptak több pénzt, mint az a hozzáadott értékben betöltött szerepük alapján arányos lenne. A német hátterű vállalkozások azonban kiemelkedőek ebből a szempontból: náluk a hozzáadott érték 13,5 százalék, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg. Ha pedig munkahely védelemről van szó, érdeme figyelembe venni, hogy a német tulajdonú cégek az alkalmazottak 8,9 százalékát adják.

Az alábbi ábra a tulajdonosok országa szerinti megoszlást mutatja, és azt, hogy a megítélt állami támogatásban az adott országok mennyire felül- (100 százalék felett), vagy alulreprezntáltak (100 százalék alatt) a hozzáadott érték és a foglalkoztatás alapján. A magyar cégek ebben elég rosszul állnak, és a németek a legjobbak a jelentősebb befektető országok közül. A kisebb, néhány céggel jelen lévő országoknál torzító is lehet a cégek száma.

Ahogy arra a Direk36 cikke is rávilágított, a magyar kormány kiemelten keresi a német üzleti körök kegyeit, és ennek pénzügyi hatását a mostani támogatási rendszer is megmutatta. De nem egyedi, véletlen esetekről van szó, hiszen az egyedi kormánydöntésekkel 2010 és 2019 között megítélt 456 milliárd forint támogatás 36 százaléka német cégekhez vándorolt.

A legtöbb támogatást, 15 milliárd forintot a Mercedes kapta, a teljes, 30,9 milliárdos beruházásuk felét állják a magyar adófizetők. A cég a 2020 harmadik negyedéves eredményei szerint 7 százalékos profitrátával dolgozik, és masszívan nyereséges. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. tavalyi adózott nyeresége 31,6 milliárd forint volt. A cég szerint így 4401 munkahelyet lehet megmenteni.

Hatékonysági kérdőjelek

És hogy mennyire segített az állami támogatás az Audinál és a Mercedes-nél a munkahely megmentésben? Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy folyamatosan csökkent náluk az alkalmazotti létszám, már bőven a koronavírus-járvány előtt is, és a lefelé tartó trendet a járvány nem módosította.

A támogatási lista alapján úgy néz ki, hogy a pénzek több mint felét a hatékony és versenyképes multinacionális vállalatok kapták. Lehet, hogy ezek a pénzek segítettek a Magyarországi bővítési döntések meghozatalában, de érdemi szerepük így is kétséges.

A globális nagyvállalatok beruházási döntéseit ugyanis általában úgy hozzák meg, hogy az állami támogatásoknak nem nagy súlya van. Sokkal fontosabbak a piaci folyamatok, a megfelelő képzettségű és lehetőleg alacsonyabb bérigényű munkavállalók elérhetősége. 

Az is amellett szól, hogy nem sok értelme lehetett a mostani pénzosztásnak, hogy ha a beígért 175 ezer megtartott munkahelyre leosztjuk a támogatások összegét, akkor megkapjuk, hogy egy-egy “megmentett” munkahelyre 1,4 millió forint jut. Ez pedig igen kevésnek tűnik ahhoz, hogy valóban emiatt ne építsen le egy vállalat egy állást.

A támogatás értelmetlenségét talán az mutatja igazán jól, hogy a mindössze 806 vállalat 241 milliárdos támogatása nem sokkal több, mint a 2020-as, összes vállalkozás által befizetett 406 milliárd forintos társasági adóbevétel fele.

Egy 50 százalékos általános társasági adókedvezménnyel majdnem ugyanitt lennénk, de akkor nem a kormány választotta volna ki egyedi döntésekkel, hogy mely cégek kapnak támogatást, hanem a piac. Így azonban a számok azt mutatják, hogy pont a kis méretű, a válságot nehezebben átvészelő cégek nem kapnak érdemi támogatást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat álllami támogatás koroanvírus külföldi befektetők németország Olvasson tovább a kategóriában