Összefog az Aldi két ága az élelmiszerek házhoz szállítása érdekében
Az online élelmiszer-értékesítés a jelenlegi kis piaci részesedése alapján nem hozza, csak viszi a pénzt, logisztikailag nagyon nehéz feladat, de muszáj elkezdeni, mert nagy a valószínűsége, hogy ez lesz a jövő egyik fő vásárlási formája. A legtöbb nagy élelmiszerlánc az elmúlt években már elindította a szolgáltatását, a diszkont modellben működők azonban a végsőkig kivárnak. A jelek szerint azonban az Aldinál eljött ez az idő.
A német Manager Magazin a Lebensmittel Zeitung szaklapra hivatkozva azt írja, hogy az Aldi két külön cégben lévő, területileg egymással nem versenyző ága (Aldi Nord és Aldi Süd, Magyarországon az utóbbi leánya működik) összefog, és közös vállalattal kezdi meg a szolgáltatást.
Az egymás karjaiba borulásnak valószínűleg nagyon jelentős üzleti előnyei lehetnek, mert a két Aldi között egy hosszú családi viszályon alapuló ellentét van – többek között ezért is osztották fel maguk között területi alapon a piacokat, hogy egymás vizeit ne zavarják. (Az aldis szappanoperáról legutóbb egyébként ebben a cikkünkben írtunk.)
Az Aldi E-Commerce Verwaltungs GmbH-ban az Aldi Nord és az Aldi Süd egyaránt 50 százalékos részesedéssel vesz részt, és a menedzsmentet is fele-fele arányban delegálják. A német sajtó szerint az online élelmiszerbolt egységes felületű lesz, vagyis a két Aldi cég tényleg egységes online platformot épít.
Az Aldi eddig is foglalkozott online rendeléssel és házhoz szállítással, de nem élelmiszerekkel. Bár kívülről nézve ez már nem tűnik nagy lépésnek, a valóságban az, mert az élelmiszerek szállítási logisztikája és annak szabályozása sokkal bonyolultabb. (A Budapesten bevezetett házhoz szállítás speciális eset, mert a bevásárlást és a kiszállítást is a Roksh személyes bevásárlói végzik, és az Alidnak nem kellett webshopot sem fejlesztenie.)
Üzletileg az online kiszállítás fő problémája az, hogy minél inkább árral (és nem minőséggel) versenyez egy szereplő, a jelenleg összességében kis volumen miatt annál nehezebb a költséges és bonyolult logisztikával profitot elérni. Ráadásul arra is figyelni kell, hogy az online bolt nem (nagyon) lehet drágább, mint a hagyományos – ebből a szempontból az olyan szolgáltatók rugalmasabbak, mint például a cseh hátterű Kifli.hu.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
