Egy magyar szupergazdag építteti Európa legnagyobbjának mondott vasúti-közúti terminálját
Január közepén egy közleményben jelentették be, hogy elkezdődött Európa legnagyobb intermodális (azaz többféle közlekedési eszközt kombináló) termináljának építése a magyar-ukrán határtól nagyjából húsz kilométerre fekvő Fényeslitkén.
Az East-West Gate-nek nevezett projekt közlése szerint az épülő vasúti terminál öt széles és öt normál nyomtávú vágánnyal rendelkezik (és a vasúti mellett közúti szállítást is ki tud majd szolgálni). A logisztikai központ azért itt épül, mert az Európában használt 1435 milliméteres nyomtávot Záhonytól széles (1520 milliméteres) nyomtáv váltja Ázsia felé.
Honlapja szerint a terminál az „Új Selyemút nyomtávváltásra képes, sokrétű szolgáltatásokat nyújtó, kelet és nyugat közötti vasúti konténerforgalom bővítését lehetővé tevő kapuja lesz”, a Kína és Európa közötti kereskedelem kontinentális forgalmának meghatározó szereplőjévé válik. A beruházás mintegy 140 új munkahelyet hoz létre, 2022 első negyedévében adhatják át, és a tervek szerint ilyen lesz:
A közlemény számos magyar médiumban megjelent, ezekből azonban nem derült ki, hogy a projektet elindító East-West Intermodális Logisztikai Zrt. az egyik leggazdagabb magyar résztulajdonába tartozik. Rahimkulov Ruszlannak közvetve 50 százalékos tulajdona van a cégben, és egyben az igazgatóság elnöke is (a másik tulajdonrész egy ügyvéd testvérpáré).
Rahimkulov neve a terminálról helyszíni riporttal jelentkező Le Monde januári cikkében is megjelent. Az egyik legnagyobb francia napilap szerint a beruházás 22 milliárd forintosra tervezett értékének 80 százaléka származik Rahimkulov Ruszlantól. A beruházást a magyar kormány is támogatja, összesen hárommilliárd forinttal.
A Magyarországon hatalmas vagyont szerző Rahimkulov család történetét tavaly két cikkben mutattuk be. Megdet Rahimkulov a rendszerváltás után a Gazprom menedzsereként érkezett Magyarországra, mára pedig két fia, Rahimkulov Ruszlan és Timur két, stratégiai fontosságú magyar cég, az OTP és a Mol legnagyobb részvényesei közé tartoznak. Kettejük 2019-es vagyonát nagyobbra becsültük a legutóbbi 100 leggazdagabb magyar című kiadvány alapján, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor vagyonát együttvéve.
A Rahimkulov testvérek a Forbes mostani, februári gazdaglistáján szerepeltek először. Nagyrészt részvényekben lévő vagyonuk jelentősen csökkent 2020-ban – míg például Mészáros Lőrincé jelentősen nőtt -, így a Forbes 2020-as listája alapján Ruszlan a hetedik leggazdagabb magyar 240 milliárd forinttal (Timur pedig a negyedik 257 milliárddal).
A két testvér közül a fiatalabb Ruszlan az aktívabb üzletileg. Szállodapiaci terjeszkedése mellett számos ponton kötődik egy kulturális szervezetekből álló hálózathoz. Az érintett szervezetek hiába halmoztak fel több milliárdos vagyont, a támogatási rendszer megszüntetését követően azonnal összeomlottak. A fellépések után járó támogatások jogosságát érintett művészek is kétségbe vonják, a NAV pedig költségvetési csalás gyanújával nyomoz a szervezetek többsége ellen.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
