Egy magyar szupergazdag építteti Európa legnagyobbjának mondott vasúti-közúti terminálját
Január közepén egy közleményben jelentették be, hogy elkezdődött Európa legnagyobb intermodális (azaz többféle közlekedési eszközt kombináló) termináljának építése a magyar-ukrán határtól nagyjából húsz kilométerre fekvő Fényeslitkén.
Az East-West Gate-nek nevezett projekt közlése szerint az épülő vasúti terminál öt széles és öt normál nyomtávú vágánnyal rendelkezik (és a vasúti mellett közúti szállítást is ki tud majd szolgálni). A logisztikai központ azért itt épül, mert az Európában használt 1435 milliméteres nyomtávot Záhonytól széles (1520 milliméteres) nyomtáv váltja Ázsia felé.
Honlapja szerint a terminál az „Új Selyemút nyomtávváltásra képes, sokrétű szolgáltatásokat nyújtó, kelet és nyugat közötti vasúti konténerforgalom bővítését lehetővé tevő kapuja lesz”, a Kína és Európa közötti kereskedelem kontinentális forgalmának meghatározó szereplőjévé válik. A beruházás mintegy 140 új munkahelyet hoz létre, 2022 első negyedévében adhatják át, és a tervek szerint ilyen lesz:
A közlemény számos magyar médiumban megjelent, ezekből azonban nem derült ki, hogy a projektet elindító East-West Intermodális Logisztikai Zrt. az egyik leggazdagabb magyar résztulajdonába tartozik. Rahimkulov Ruszlannak közvetve 50 százalékos tulajdona van a cégben, és egyben az igazgatóság elnöke is (a másik tulajdonrész egy ügyvéd testvérpáré).
Rahimkulov neve a terminálról helyszíni riporttal jelentkező Le Monde januári cikkében is megjelent. Az egyik legnagyobb francia napilap szerint a beruházás 22 milliárd forintosra tervezett értékének 80 százaléka származik Rahimkulov Ruszlantól. A beruházást a magyar kormány is támogatja, összesen hárommilliárd forinttal.
A Magyarországon hatalmas vagyont szerző Rahimkulov család történetét tavaly két cikkben mutattuk be. Megdet Rahimkulov a rendszerváltás után a Gazprom menedzsereként érkezett Magyarországra, mára pedig két fia, Rahimkulov Ruszlan és Timur két, stratégiai fontosságú magyar cég, az OTP és a Mol legnagyobb részvényesei közé tartoznak. Kettejük 2019-es vagyonát nagyobbra becsültük a legutóbbi 100 leggazdagabb magyar című kiadvány alapján, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor vagyonát együttvéve.
A Rahimkulov testvérek a Forbes mostani, februári gazdaglistáján szerepeltek először. Nagyrészt részvényekben lévő vagyonuk jelentősen csökkent 2020-ban – míg például Mészáros Lőrincé jelentősen nőtt -, így a Forbes 2020-as listája alapján Ruszlan a hetedik leggazdagabb magyar 240 milliárd forinttal (Timur pedig a negyedik 257 milliárddal).
A két testvér közül a fiatalabb Ruszlan az aktívabb üzletileg. Szállodapiaci terjeszkedése mellett számos ponton kötődik egy kulturális szervezetekből álló hálózathoz. Az érintett szervezetek hiába halmoztak fel több milliárdos vagyont, a támogatási rendszer megszüntetését követően azonnal összeomlottak. A fellépések után járó támogatások jogosságát érintett művészek is kétségbe vonják, a NAV pedig költségvetési csalás gyanújával nyomoz a szervezetek többsége ellen.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
