“Annak ellenére, hogy a világjárvány jelentős hatással volt a piacra, az éves bevételünk kétszámjegyű növekedést ért el” – mondta Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója, amikor a 2020-as pénzügyi eredményeket kommentálta. A megfogalmazás ezúttal fontos: a cég bevétele nem “annak köszönhetően” nőtt, hogy világjárvány van, hanem “annak ellenére”.
A társaság 2020-as pénzügyi teljesítményét ugyanis a koronavírus-oltás eleve nem befolyásolta, hiszen annak értékesítése csak az év legvégén kezdődhetett el, de egyelőre egyébként sem keres rajta a cég, mert önköltségi áron értékesíti a vakcinát.
A cég 26,6 milliárd dollár árbevételt ért el 2020-ban, és ez 10 százalékos éves növekedésnek felel meg. A 26,6 milliárdból 11,4 milliárd, azaz a teljes bevétel 43 százaléka az onkológiai gyógyszerek értékesítéséből származott, ez a szegmens 24 százalékkal bővült.
Az AstraZeneca a koronavírus-oltással kapcsolatban azt vállalta, hogy az önköltségi árat a világjárvány végéig megtartja. Az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan milyen feltételek teljesülésekor jelenti majd ki a cég, hogy álláspontja szerint vége van a pandémiának, és elkezdheti profittal árulni a készítményt.
Az AstraZeneca oltását az Európai Unió gyógyszerügynöksége is engedélyezte, Magyarországon is oltanak már vele, de számos országban egy bizonyos kor (60-65 év) felett nem használják, mert a klinikai tesztekből erre a korosztályra kinyerhető adatok mennyiségét nem tartják megfelelőnek. Bár a WHO szakmai véleménye szerint a vakcinával be lehet oltani az időseket is, Magyarországon egyelőre csak a 60 év alatti krónikus betegeknek kezdték el adni az oltást.
Egy kis merítésű dél-afrikai vizsgálat szerint az oltás a Dél-Afrikából indult mutáció ellen kevésbé hatásos (az eredményeket még további vizsgálatoknak kell követniük), de a betegség súlyosabb lefolyása így is megelőzhető vele. A cég most azt mondja, hogy már dolgozik a különböző mutációk ellen egyaránt védő vakcinán, de ezt csak 2021 őszére ígéri.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
