Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. december 26. 16:15 Vállalat

Ez a hátizsák úgy lett világdivat, hogy a gyártóját ez sosem érdekelte

A 2000-es évek vége felé, illetve a 2010-es évek első felében a svéd Fjällräven (kiejtve körülbelül fjellreven, jelentése: sarki róka) cég Kånken elnevezésű hátizsákja világszerte a legdivatosabb kiegészítők egyike lett, akkor még elsősorban a tizenévesek körében. Az őrület a mai napig tart, bár kissé megváltozott: a legfiatalabb korosztályokban pár év után elmúlt a divat felhúzó ereje, cserébe viszont olyan általános kellék lett, amit világszerte rengetegen „alapból” szeretnének maguknak.

Fotó: Fjällräven/Facebook

Milyen marketing csoda stratégiával érte el ezt a Fjällräven? Tulajdonképpen semmi különöset nem tett. És amikor elindult a hullám felfelé, lényegében még rá sem játszottak a trendre, hogy kihasználják azt a váratlan üzleti lehetőséget, ami valószínűleg egyszer az életben adódik.

A Kånken messze nem új termék, annyira nem, hogy a prototípusát 1977-ben készítették el, és 1978-ban dobták piacra Svédországban, ahol abban az évben 400 darabot el is adtak belőle. A döbbenetes azonban nem is a termék kora, hanem az, hogy 1978 óta nem változtattak rajta semmi lényegeset. Igaz, a Kånken ma már sokféle színben készül, de ettől eltekintve a formaterv, az anyag és a méret a normál verziónál ma is ugyanaz, mint 42 évvel ezelőtt. (Időközben egy mini és egy laptopra tervezett méretet is piacra dobtak, de ezek formavilága és mérete sem változik.)

Fotó: Fjällräven/Facebook

Maga a Fjällräven sem nagyon tudja, hogy a Kånken miért csak az ezredforduló után lett felkapott termék, és ezzel azért nem is foglalkoztak soha, mert a hátizsákot nem divatcikknek tervezték, és ezen a megközelítésükön akkor sem változtattak, amikor az lett.

Amikor a napokban megkérdeztem a Fjällrävent erről, azt mondták, ők borzasztóan örülnek minden termékük sikerének, de attól még nem változtatnak azon, ahogy a termékek fejlesztését és funkcióját megközelítik. Ha a Kånkenből esetleg kiszeret a világ, annak persze nem örülnek, de a Kånken akkor is olyan marad, amilyen.

A hátizsák forgalmazási lehetőségéért évek óta sorban állnak a világ vezető divatáru üzlethálózatai, de a Fjällräven nem engedi be hozzájuk a Kånkent. Azt ugyanis jórészt csak túrafelszerelés- és sportboltokban engedik árulni – mert szerintük oda való. A Kånken piaci pozicionálása tehát egyértelmű, a divathullámra azért nem akarnak ráülni, mert sejtik, hogy ha az lecseng, akkor a termék hirtelen kelletlen régimódi kiegészítő szerepbe kerülhet, ezt pedig szeretnék elkerülni.

Üzletileg persze az lenne rövid távon a logikus, ha a cég minél többet profitálna, amíg lehet, aztán más utakra evezne, de ezt valószínűleg azért nem lépték meg, mert a többi termék pozícióját is rontanák vele.

A Fjällräven kimondottan nem olcsó márka, de amint azt el is magyarázták nekem, nagyon fontos összetevője a modellnek, hogy mindent hosszú távon használhatónak akarnak tervezni. A fast fashion világához szokott vásárlóknak ma már elég furcsa szemlélet, ha egy cég nem akar évente négyszer eladni egy ugyanolyan funkciójú ruhadarabot, ezzel szemben a másik végletbe esik, és azt promótálja, hogy például a kabátjait 20-30 évig is simán lehet hordani, mert nem mennek tönkre – és egyébként a formatervük sem nagyon változik.

Márpedig a formatervezés nagyon fontos eleme ennek a szokatlan üzleti megközelítésnek. Ha a Kånkent nézzük, laikus szemmel elsőre nem nagyon érthető, hogy mit lehet egy darab tégla alakú, végtelenül egyszerűnek tűnő táskán nézni, ám ezúttal is a szokásos skandináv stílussal van dolgunk: sokszor az egyszerűt nehezebb ízlésesen megtervezni, mint a bonyolultat.

Sajnos nem tudni, hogy manapság mennyi hátizsákot értékesítenek világszerte. A Fjällräven természetesen mindig is jól ismert márka volt Svédországban és a környező országokban, és a táska ottani sikerét már az első utáni év, 1979 is megmutatta, akkor 30 ezret vettek belőle a svédek.

Egy 2008-as, tehát még a nagy felfutás előtti adat szerint akkoriban évente 200 ezret gyártottak belőle, és akkorra már összességében 3 milliót adtak el, de ezek a számok valószínűleg sokkal nagyobbra duzzadtak azóta.

A Kånkent egyébként egy 1977-es svéd iskolai felmérés hatására tervezték meg. A kutatásban ugyanis az iskolások jelentős része panaszkodott hátfájásra a tankönyvcipelés miatt, és a cég erre akart megoldást fejleszteni.

A már említett formaterv mellett ez is fontos része volt a fejlesztésnek, és ezt a „csomagot” üzleti szempontból az teszi teljessé, hogy a felhasználók szerint jól sikerült eltalálni a méretet (sokkal több fér a táskába, mint azt kívülről gondolnánk), a szögletes formát (nem gyűrődik benne az A4-es mappa) és az anyagot is. Utóbbi egyébként szintén egyedi, saját fejlesztés, és messze nem a fast fashion elvei szerint készült, azaz könnyű, de sokat bír.

Hogy mennyi pénzt hoz a Kånken a konyhára, azt ma már gyakorlatilag lehetetlen kibogozni, mert a Fjällräven 2001-2002-ben felvásárlásokba kezdett, átnevezte magát Fenix Outdoor csoporttá (miközben a Fjällrävent önálló márkaként persze megtartotta a csoporton belül), és mivel azóta egy nagy csoport részeként működik, az egyes egységek teljesítményét külön-külön már nem teszi közzé.

A céget egyébként 1960-ban az akkor 24 éves Ake Nordin alapította, aki már 14 éves korában egy túra után rájött, hogy a nagy hátizsákoknál a súlyt célszerű lenne feljebb, és a gerinchez közelebb tartani. Otthon készített fából egy keretet, varrt rá erős szövetből egy zsákot, és ezzel lényegében megalkotta a későbbi fémvázas túrahátizsákok elődjét.

Nordin 2013-ban, 77 évesen halt meg, így élete végén még megérte a Kånken világsikerének első szakaszát, és a Fjällräven nemzetközi terjeszkedését is, halála évében a cége már a világ több mint 40 országában értékesítette a termékeit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkItt az idő felhagyni a kényszeres ruhavásárlássalA fast fashion olcsóságának nehéz ellenállni, azonban az impulzusvásárlásra felépített modellnek az olajiparhoz hasonlítható pusztító hatása van az élővilágra.

Vállalat divat Fjällräven hátizsák Svédország túra Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2022. június 27. 12:33 Vállalat, Világ

Egy jégkrémgyár megpróbál csak saját maga által termelt energiával működni

Évek óta dolgoznak rajta, most 30 százaléknál tartanak, de a cél a teljes energiafüggetlenség.

Kalotay Kálmán
2022. június 24. 16:18 Vállalat, Világ

Túlélik-e a háborút a magyar cégek Oroszországban?

A kölcsönös közvetlen beruházások aránya alacsony, a gazdasági szankciók azonban egyes cégeknek igencsak fájhatnak.

Stubnya Bence
2022. június 23. 13:29 Vállalat

Egy átlagos irodista karrierje során legalább egy évet pazarol arra, hogy feleslegesen vesződik valamivel

Az irodában elvesztegetett idő egy része hatékonyabb technológiában, egy másik része viszont jobb munkaszervezéssel lehetne orvosolható.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. június 26. 16:13 Pénz

Sokkal kevésbé hatékony, cserébe sokkal drágább a magyar rezsicsökkentés, mint a külföldi megoldások

A magyar rezsicsökkentés teljesen egyedi, hiszen ennyire differenciálatlan támogatás sehol máshol nincs. Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jó.

Katona Hajnalka
2022. június 26. 04:34 Élet

Fontos szerepe van a nőknek a klímaváltozás megállításában

Ahol több a női menedzser, azok a cégek inkább tudják csökkenteni a karbonkibocsátásukat.

Torontáli Zoltán
2022. június 25. 15:23 Adat, Élet

A kelet-európaiak úgy tervezik, hogy többet költenek – kivéve a magyarokat

A magyar háztartásoknak már évek óta olyan jól megy, hogy nem terveznek többet költeni magukra, vagy inkább olyan rosszul, hogy nem gondolhatnak erre? Vagy csak szimplán pesszimisták?