Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. december 5. 13:08 Támogatói tartalom, Vállalat

A vállalati HR-esek legstresszesebb éve az idei

Ahol az IT befejezi a munkát, mint az otthoni munkavégzéshez szükséges technológiai feltételek biztosítása egy vállalatnál, ott lép színre a HR terület. A koronavírus-járvány miatt ma már lassan kuriózum számba menő, kollégák közötti személyes találkozások, kapcsolódások pótlása nagy lélegzetű feladat a HR szakembereknek és a vezetőknek is.

Bár a cégek túlnyomó többsége nyilvános kommunikációjában a dolgozókat tekinti a prioritásnak és a legnagyobb értékének, ezt az érintett munkatársak, és az ő jóllétükért dolgozó HR-esek nem mindig érzik így. A járvány első hullámának tapasztalatait már számba vevő, az idén nyáron készített globális felmérés szerint a vállalati vezetők 60 százaléka még mindig elsősorban adminisztratív, nem stratégiai, értékteremtő területként tekint a HR-re – ennek oka, hogy a munka nagyrészt a háttérben zajlik, és nehéz közvetlenül hozzákötni az üzleti eredményekhez.

Ezzel együtt a terület teljesítményét elismerik, 5-ből 4 cégvezető szerint a szakterületnek kulcsszerepe volt a járvány szervezeti hatásainak megfelelő kezelésében. Ugyanitt kiderült az is, hogy azok a cégek, ahol a HR területet már most stratégiai partnernek tekintik, a következő két évben a többiekhez képest kevesebb, 10 százalékos elbocsátást terveznek – míg a felmérésben részt vevő vállalatok átlagosan 17 százalékos leépítéssel számolnak.

Eltérő lehetőségek

Az egy éve még gyanakvással figyelt otthoni munkavégzés az idén áttörte az üvegplafont. Sok globális nagyvállalatnál már a hibrid, azaz vegyesen irodai és otthoni munkavégzést tekintik az optimális megoldásnak közép- és hosszabb távon.

A heti 1-2-3 napos otthoni munkavégzés lehetőségével azonban a fejlett országokban is csak a munkaerő mintegy 20-30 százaléka tud élni egy felmérés szerint, a tevékenységek többségénél ugyanis elengedhetetlen a személyes jelenlét a munkavégzéshez. Elég csak a szolgáltató vagy a termelő szektor kézimunka- és jelenlétigényes munkaköreire gondolni. A fejlődő országokban pedig, mint India, Mexikó vagy Kína, ahol általában magas a mezőgazdaságban vagy a gyártásban dolgozók aránya, még kevésbé van tér az otthoni munkavégzésre.

A KSH legutóbb 2018-ban járt utána részletesen, hányan dolgoznak rendszeresen az irodán kívül, azaz távmunkában és nem meghatározott rendszerességgel, azaz home office-ban Magyarországon. Az eredmények szerint az alkalmazottak mindössze 3,7 százaléka, 144 ezren dolgoztak távmunkában, ami a felmérésben a home office-t is magába foglalta. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a statisztikai hivatal felmérésében szereplő alkalmazottak szerint lehetséges volna-e munkakörüket irodán kívülről is ellátni.

 

A magyar adatokból is látszik, hogy a fent említett hibrid modellt leginkább a fővárosban, az amúgy is magasabb végzettséget és hozzáadott értéket képviselő iparágakban, a pénzügyi szektorban, a tudományos, műszaki szolgáltatásoknál, valamint az IT és a távközlés területén lehet kihasználni, míg a legkevésbé a mezőgazdaságban, a vendéglátásban és az építkezéseken dolgozók tudnak élni vele.

Kezdeményezni kell

Nemcsak az országok és iparágak között, hanem egy-egy szervezeten belül és egyéni szinten is nagyok az eltérések abban, hogyan végzik otthonról a munkát. Az online tér más viselkedést követel meg, mint az offline, egyben felerősíti az egyéni különbségeket. Aki például alapvetően visszahúzódóbb alkat, most még nehezebb lett láthatóvá válnia a szervezetben – erre a vezetőknek kell jobban odafigyelniük. Ha nem kommunikálnak velük eleget, az emberek egy idő után jelentéktelennek érzik magukat – ezért a figyelem, a sok kommunikáció, célok kitűzése, értékelés mind nagyon fontosak – hangsúlyozta Demény Soma HR szakértő a Telekom Magenta podcast sorozatának legújabb részében, amelyben a koronavírus HR-szempontú kihívásait és az erre adott válaszokat járták körül szakértők segítségével. Az adás ide kattintva hallgatható meg:  

Az otthoni munkavégzés egyik velejárója, hogy muszáj lett kezdeményezni a beszélgetéseket, mert nem adódik rá lehetőség, hogy csak úgy összefussunk kollégákkal kávézás, liftezés vagy ebéd közben – tette hozzá. Most, a második hullám idején, aminek annyira se látni a végét, mint tavasszal az elsőét, még fontosabb, hogy a cégek tudatosan álljanak hozzá a helyzet kezeléséhez. Több tévhit is megdőlt az utóbbi hónapokban, például az, hogy ha az embereket nem látják, akkor nem dolgoznak, vagy az, hogy ha otthonról dolgozik valaki, nem lehet követni a teljesítményt – mert lehet, csak máshogy. 

Bizalmi kérdés

Most jött el az igazság pillanata, végre élesben is be lehetett vetni korábbi menedzsment tréningeken felhalmozott tudást. Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom Chief People Officere szerint ez elsősorban a vezetőfejlesztés, teljesítményértékelés terén van így, ahol már évek óta a felhatalmazó, munkatársakat bevonó vezetési stílus felé igyekeznek terelni a vezetőket. Eleinte ugyan azt tapasztalta, hogy a vezetők megrettentek a kontrollvesztéstől, sokan átmentek egy mikromenedzser típusú, operatív, státuszoltató működésbe, de aztán rájöttek, hogy ez nem fog menni és felszínre jött a sok éves képzés eredménye – amiben az agilis munkamódszerek is sokat segítettek.

Otthoni egyenlőtlenségek

Sokszor fordul elő, hogy bár az otthoni munkavégzés feltételeit sikerült tökéletesen egyenlően biztosítani a munkavállalóknak, maga a helyzet tökéletesen igazságtalanul csapódik le egyéni szinten Nagy-Józsa Dorka coach, a Y2Y tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint. Aki kisgyerekkel, esetleg gondozásra szoruló szülővel van otthon, egyenlőtlen helyzetbe kerül a többiekhez képest – ilyenkor a vezetők dolga a tudatos hozzáállás és mérlegelés a feladatok elosztásánál.

Ráadásul felmérések szerint az első karantén időszak alatt a nők havi 28 órát töltöttek a gyerek miatt pluszban otthon, míg a férfiak mindössze 1-et. Ezzel egybecseng egy globális tanácsadócég felmérése is, amely szerint az apukák 70 százaléka úgy gondolja, egyenlő módon osztják meg partnerükkel a háztartási teendőket, azonban az anyukák mindössze 44 százaléka gondolja ugyanezt.

A cikk megjelenését a Magyar Telekom Nyrt. támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Vállalat HR informatika otthoni munkavégzés távmunka Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Bucsky Péter
2024. március 28. 12:41 Támogatói tartalom, Tech

Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány

Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.

Bucsky Péter
2024. március 8. 14:42 Támogatói tartalom, Tech

Magyar gyártású midibuszokkal tehető népszerűbbé a közösségi közlekedés

A hazai gyártású Mercedes-Benz Sprinterek átvették a vezető szerepet a midibuszok piacán.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.