Vállalati részesedések átértékelése ritkán vált ki komolyabb figyelmet, két lengyelországi esettel azonban most mégis érdemes foglalkozni, mert ezek megerősítik azt a tendenciát, amelyről még februárban írtunk, miszerint a korábban vártnál gyorsabban épülhet le az Európa egyik legszennyezőbb ágazatának számító lengyel szénszektor.
A Polska Grupa Górnica (PGG) a cég lengyel Wikipedia-oldalaszerint Európa legnagyobb bányavállalata, a kőszénkitermelést tekintve pedig az Európai Unión belül számít elsőnek. A céget 2016-ban hozták létre, hogy átvegye egy bedőlt bányavállalat eszközeit, majd a következő évben további bányákat csatoltak hozzá. Jelenleg 14 bányája van, emellett pedig több hőerőműve és néhány egyéb egysége.
A tulajdonosi köre viszonylag szerteágazó, és megtalálható benne több is az ország legnagyobb energetikai cége közül, így a vezető kőolaj- és földgázkitermelő PGiNG a Termika leányvállalatán keresztül, valamint a legnagyobb integrált lengyel energetikai vállalat, a PGE. A tulajdonos cégeknek a számviteli szabályok szerint időről-időre fel kell mérniük, hogy mennyi ér részesedésük a PGG-ben, és ezt a közelmúltban meg is tették. Az eredmény túlzás nélkül drámai.
A PGiNG Termika eddig 389 millió zlotyn (jelenlegi árfolyamon több mint 31 milliárd forint) tartotta számon PGG-részesedését, de ezt most
pontosan nullára írta le,
ami a PGiNG eredményét is rontja ebben a negyedévben. Nemrég a PGE is lenullázta PGG-részesedésének számon tartott értékét, ami arra utal, hogy mindkét nagyvállalat számviteli szakemberei úgy látják, hogy a belátható jövőben nem fog nyereséget termelni a bányacég – írja a Business Insider lengyel kiadása.
A Sziléziában összpontosuló szénbányászat a rendszerváltás óta jelent szinte állandó nyűgöt a mindenkori lengyel kormányok számára. Az itt kitermelt szén nem tudja állni a világpiaci árversenyt, de úgy kell lassan leépíteni a szektort, hogy az ne vezessen tömeges munkanélküliséghez, és persze ne forduljanak a kormány ellen a bányász szakszervezetek.
A piaci kudarcokhoz jött hozzá az utóbbi bő évtizedben a klímaváltozás elleni fellépés szükségességének elismerése, így tényleg csak az a kérdés, hogy mikor hozzák fel az utolsó csille szenet Európa egyik legnagyobb múltú bányavidékén. Ha az Európai Bizottság is elfogadja a kormány és a szakszervezetek megállapodását, akkor erre jelen állás szerint 2049-ben kerül sor.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
