Vállalati részesedések átértékelése ritkán vált ki komolyabb figyelmet, két lengyelországi esettel azonban most mégis érdemes foglalkozni, mert ezek megerősítik azt a tendenciát, amelyről még februárban írtunk, miszerint a korábban vártnál gyorsabban épülhet le az Európa egyik legszennyezőbb ágazatának számító lengyel szénszektor.
A Polska Grupa Górnica (PGG) a cég lengyel Wikipedia-oldalaszerint Európa legnagyobb bányavállalata, a kőszénkitermelést tekintve pedig az Európai Unión belül számít elsőnek. A céget 2016-ban hozták létre, hogy átvegye egy bedőlt bányavállalat eszközeit, majd a következő évben további bányákat csatoltak hozzá. Jelenleg 14 bányája van, emellett pedig több hőerőműve és néhány egyéb egysége.
A tulajdonosi köre viszonylag szerteágazó, és megtalálható benne több is az ország legnagyobb energetikai cége közül, így a vezető kőolaj- és földgázkitermelő PGiNG a Termika leányvállalatán keresztül, valamint a legnagyobb integrált lengyel energetikai vállalat, a PGE. A tulajdonos cégeknek a számviteli szabályok szerint időről-időre fel kell mérniük, hogy mennyi ér részesedésük a PGG-ben, és ezt a közelmúltban meg is tették. Az eredmény túlzás nélkül drámai.
A PGiNG Termika eddig 389 millió zlotyn (jelenlegi árfolyamon több mint 31 milliárd forint) tartotta számon PGG-részesedését, de ezt most
pontosan nullára írta le,
ami a PGiNG eredményét is rontja ebben a negyedévben. Nemrég a PGE is lenullázta PGG-részesedésének számon tartott értékét, ami arra utal, hogy mindkét nagyvállalat számviteli szakemberei úgy látják, hogy a belátható jövőben nem fog nyereséget termelni a bányacég – írja a Business Insider lengyel kiadása.
A Sziléziában összpontosuló szénbányászat a rendszerváltás óta jelent szinte állandó nyűgöt a mindenkori lengyel kormányok számára. Az itt kitermelt szén nem tudja állni a világpiaci árversenyt, de úgy kell lassan leépíteni a szektort, hogy az ne vezessen tömeges munkanélküliséghez, és persze ne forduljanak a kormány ellen a bányász szakszervezetek.
A piaci kudarcokhoz jött hozzá az utóbbi bő évtizedben a klímaváltozás elleni fellépés szükségességének elismerése, így tényleg csak az a kérdés, hogy mikor hozzák fel az utolsó csille szenet Európa egyik legnagyobb múltú bányavidékén. Ha az Európai Bizottság is elfogadja a kormány és a szakszervezetek megállapodását, akkor erre jelen állás szerint 2049-ben kerül sor.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
