Vállalati részesedések átértékelése ritkán vált ki komolyabb figyelmet, két lengyelországi esettel azonban most mégis érdemes foglalkozni, mert ezek megerősítik azt a tendenciát, amelyről még februárban írtunk, miszerint a korábban vártnál gyorsabban épülhet le az Európa egyik legszennyezőbb ágazatának számító lengyel szénszektor.
A Polska Grupa Górnica (PGG) a cég lengyel Wikipedia-oldalaszerint Európa legnagyobb bányavállalata, a kőszénkitermelést tekintve pedig az Európai Unión belül számít elsőnek. A céget 2016-ban hozták létre, hogy átvegye egy bedőlt bányavállalat eszközeit, majd a következő évben további bányákat csatoltak hozzá. Jelenleg 14 bányája van, emellett pedig több hőerőműve és néhány egyéb egysége.
A tulajdonosi köre viszonylag szerteágazó, és megtalálható benne több is az ország legnagyobb energetikai cége közül, így a vezető kőolaj- és földgázkitermelő PGiNG a Termika leányvállalatán keresztül, valamint a legnagyobb integrált lengyel energetikai vállalat, a PGE. A tulajdonos cégeknek a számviteli szabályok szerint időről-időre fel kell mérniük, hogy mennyi ér részesedésük a PGG-ben, és ezt a közelmúltban meg is tették. Az eredmény túlzás nélkül drámai.
A PGiNG Termika eddig 389 millió zlotyn (jelenlegi árfolyamon több mint 31 milliárd forint) tartotta számon PGG-részesedését, de ezt most
pontosan nullára írta le,
ami a PGiNG eredményét is rontja ebben a negyedévben. Nemrég a PGE is lenullázta PGG-részesedésének számon tartott értékét, ami arra utal, hogy mindkét nagyvállalat számviteli szakemberei úgy látják, hogy a belátható jövőben nem fog nyereséget termelni a bányacég – írja a Business Insider lengyel kiadása.
A Sziléziában összpontosuló szénbányászat a rendszerváltás óta jelent szinte állandó nyűgöt a mindenkori lengyel kormányok számára. Az itt kitermelt szén nem tudja állni a világpiaci árversenyt, de úgy kell lassan leépíteni a szektort, hogy az ne vezessen tömeges munkanélküliséghez, és persze ne forduljanak a kormány ellen a bányász szakszervezetek.
A piaci kudarcokhoz jött hozzá az utóbbi bő évtizedben a klímaváltozás elleni fellépés szükségességének elismerése, így tényleg csak az a kérdés, hogy mikor hozzák fel az utolsó csille szenet Európa egyik legnagyobb múltú bányavidékén. Ha az Európai Bizottság is elfogadja a kormány és a szakszervezetek megállapodását, akkor erre jelen állás szerint 2049-ben kerül sor.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
