A Magyarországon is piacvezető ruhaipari vállalat, a H&M növekedésében éveken át korlátot jelentett, hogy elhanyagolta az online terjeszkedést. A 2017-es beszámolójában még magának is felrótta, hogy az üzletek csökkenő látogatottságát nem kompenzálják a webshopos vásárlások.
A svéd gyökerű fast fashion lánc ezért az elmúlt években igyekezett erősíteni az online lábát, és ezt az átmenetet jelentősen felgyorsítja a koronavírus. A többi ruhaipari céghez hasonlóan az H&M-et is érzékenyen érintette a járvány. Üzletei 80 százalékát be kellett zárnia tavasszal, a második negyedévben pedig felére csökkent a forgalma.
A második negyedévben ötmilliárd svéd koronás (171 milliárd forintos) vesztesége volt a cégnek. A harmadik negyedévben ismét nyereséges lett, de forgalma 16 százalékkal elmaradt az előző év hasonló időszakától. A csökkenő forgalom és az előretörő online vásárlás hatására a H&M a múlt héten bejelentette, hogy üzleteinek öt százalékát, 250-et bezár jövőre*egészen pontosan 350 zár be, és 100 új nyílik majd meg., a megmaradó boltok egy része pedig a webshopos vásárlást kiszolgáló elosztóközponttá válhat.
A ruhakereskedelem tartós átalakulásával számol a legnagyobb ruhaipari cég, a spanyol Inditex is, amelynek márkái közé tartozik többek között a Zara, a Bershka, a Pull&Bear, a Massimo Dutti vagy a Stradivarius is. Az Inditex látványosabb átalakításba kezd mint a H&M: üzletei közel húsz százalékát, 1200-at zár be, és 450 nagyobb és “magasabb minőségű” üzletet nyit meg “prémium helyszíneken”. A két említett nagy láncon kívül számos, Magyarországon kevésbé ismert ruhalánc zár be több száz ruhaboltot.
Arról egyelőre nincs hír, hogy Magyarországot érintik-e a boltbezárások. Nálunk a H&M a legnagyobb ruházati cég a tavalyi 58 milliárd forintos árbevételével, a 27 milliárdos forgalmú C&A és a 25 milliárdos Zara előtt.
Ahogy korábban írtunk róla, a ruhakereskedelem Magyarországon is összeomlott a tavaszi korlátozások alatt, áprilisban mintegy 90 százalékkal zuhant a szektor forgalma. Júliusban a forgalom ugyan elérte a tavalyit, ám kérdéses, hogy ez mennyire marad meg tartósan, és mekkora szerepe volt ebben az elhalasztott vásárlásoknak. Augusztusban közel tíz százalékkal alacsonyabb volt a forgalom, mint tavaly ilyenkor.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
