Tíz évvel ezelőtt a Tesco a harmadik legnagyobb foglalkoztató volt Magyarországon több mint 21 ezer alkalmazottal. Mostanra ez 40 százalékkal csökkent, a NAV adatai alapján idén már kevesebb mint 13 ezren dolgoznak a Tescónál, amely még így is a hetedik legnagyobb foglalkoztató Magyarországon.
A létszám a 2010-es évek közepén kezdett el csökkenni, párhuzamosan azzal, hogy a Tescónak egyre csökkent a nyereségessége. 2013-ben már komoly veszteséget termelt*Valójában 2013 márciusa és 2014 februárja között, mivel a Tescónál az üzleti év márciustól februárig tart, de az egyszerűség kedvéért a cikkben azt az évet tüntetem csak fel, amelyik az üzleti év 10 hónapját öleli fel., a következő évben pedig 68 milliárd forintos mínusszal zárt. Még ekkor is közel 19 ezer munkavállalója volt a brit kiskereskedelmi vállalatnak, de a jelentős veszteség hatására átalakításokba kezdtek.
Muszáj is volt, mert 2015-ben lépett életbe az a szabály, hogy ha egy legalább 15 milliárd forint forgalmú kiskereskedelmi cég két egymást követő évben veszteséggel zár, akkor nem folytathatja a tevékenységét. Igaz, a Tescónál az előző két évben olyan tételek tolták meg igazán a veszteséget, mint például az épületekre elszámolt terven felüli értékvesztés és a következő években esedékessé váló kiadásokra képzett céltartalékolás. Ettől függetlenül 2015 után már életveszélyessé vált volna a cég számára a veszteséges működés.
A változtatás hatására öt év alatt több mint ötezer munkavállalóval csökkent a Tesco létszáma, miközben az áruház bevétele nagyságrendileg nem változott. A vállalat azonnal nyereségessé vált, az elmúlt két évben több mint 30 milliárd forintos profittal zárt. A Tesco a nekem küldött válaszában három fő okra vezette vissza a dolgozói létszám csökkentését:
- kevesebb áruházuk van,
- a megmaradó áruházaknak kisebb az eladótere, és
- hatékonyabbá vált a működési modell.
A veszteséges évek után 13 áruházat zárt be a Tesco 2015-ben, azóta pedig további hat egységet (2013-ban 220 áruházuk működött, most 201). Az áruházak átalakításának részleteiről Matt Simister, a cég közép-európai vezérigazgatója több interjúban is beszélt. Ezekből az derült ki, hogy elavulttá vált a „one-stop shop” koncepciójuk, amely értelmében a vásárlók egy megállással lényegében bármit be tudnak szerezni.
„Az emberek például sokkal többre értékelik az idejüket, és már nem járnak a Tescóba nagyméretű elektromos termékeket vagy CD-t és videokazettát vásárolni” – mondta Simister a Pénzcentrumnak tavaly. Emiatt mind a 112 hipermarketben átalakították a termékkínálatot, és számos áruháznak szűkítették a vevőterét.
A budaörsi hipermarket területe például 16 ezer négyzetméterről 6300-ra csökkent. Miközben az áruházak kevesebb mint tíz százaléka zárt be, a globális Tesco beszámolói alapján a magyarországi áruházak területe közel húsz százalékkal csökkent az elmúlt években.
Korábban számos hipermarket területe volt 10 ezer négyzetméternél nagyobb, most egyiké sem haladja meg a 7500 négyzetmétert. A budaörsi üzlet felszabadult helyein például gyógyszertár, posta, étterem és ruhabolt nyitott meg. „Történetünk eddigi legnagyobb kínálat-átalakítását hajtottuk végre az elmúlt időszakban, és megszüntettük a kihasználatlan eladótereket” – foglalta össze a vezérigazgató.
A Tesco azt is írta a válaszában, hogy az áruházi eladóterek csökkentésével a munkatársakra eső óraszámok is csökkentek. A cég beszámolói alapján ebből annyi látszik, hogy 2009-2010-ben az összes alkalmazott 10-12 százaléka volt részmunkaidős, ez az arány tavaly 20 százalékra nőtt.
A beszámolók alapján a létszám mintegy 40 százalékos leépítése miatt alig költ többet bérekre a Tesco, mint 10 éve, miközben a fizetések nominálisan duplázódtak. 2010-ben 38,6 milliárd forintot költöttek bérekre, tavaly 42,6 milliárdot, a tavalyi átlagkereset pedig havi bruttó 303 ezer forint volt.
Vállalat
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
