Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. szeptember 22. 16:29 Élet, Vállalat

A dolgozó nem szereti, a főnök már nem hisz benne, mégis vannak még vállalati kérdőívek

A dolgozók munkahelyükkel kapcsolatos gondolatait, vélekedését a nagyobb cégeknél többnyire szokás időről időre felmérni. Ennek módja gyakran a kérdőívezés, vagyis a munkavállalók kapnak egy kérdéssort, majd az erre adott válaszokat a menedzsment feldolgozza, és a vállalat működését az eredményeknek megfelelően finomhangolja. A gyakorlatban azonban ez a folyamat sokszor az adatfelvétel után megakad, a kérdőíveken rögzített információk feledésbe merülnek a Wall Street Journal (WSJ) cikke szerint.

A közvélemény-kutatásokhoz meglehetősen hasonló eljárás a második világháborút követően vált elterjedté. Ekkoriban vált meghatározóvá a vállalatvezetők körében az az elképzelés, hogy

a boldog és elégedett munkavállaló termelékenyebb

– ami aztán az évtizedek során némileg megváltozott, és egyre inkább a dolgozók elkötelezettségében látták a menedzserek a hatékony működés kulcsát. Mindenesetre a boldogság és az elköteleződés is olyan elvont fogalmak, amelyek mérése, számszerűsítése eleve komoly kihívás, ráadásul a vállalatvezetők számára nemcsak a munkavállalói jóllét, hanem az azt befolyásoló tényezők vizsgálata is fontos, hogy megtudják, milyen beavatkozással érhetnek el változást.

Nincs mindenkinek türelme kitölteni a kérdőíveket

Ezeket a nehezen mérhető, egyénenként rendkívül eltérő megítélésű jelenségeket általában úgy szokás vizsgálni, hogy a kérdőív több kapcsolódó kijelentést vet fel, amelyeket külön-külön értékelhet a válaszadó. Például a boldogság méréséhez gyakran használt Oxford kérdéssor 27 állítást tartalmaz*Többek között olyan állításokkal kapcsolatban fejezhetik ki az egyetértésüket egy egytől ötig terjedő skálán a válaszadók, mint hogy “szép az élet”, “sokat nevetek”, “nagyon boldog vagyok”, “másokat mindig jó kedvre derítek”., és az ezekkel kapcsolatos egyetértő vagy egyet nem értő válaszok alapján számítható egy pontszám a válaszadók általános jóllétével kapcsolatban.

Ha egy kutatás több témát is érint – márpedig önmagában egy boldogság-pontszámmal még nem megy sokra a menedzsment –, akkor könnyen meghaladhatja az ötvenet vagy akár a százat is a kérdések száma, ami már igencsak próbára teszi a kitöltők türelmét.

Ha a válaszadási ráta*A kitöltők száma osztva a felmérés célcsoportjába tartozók számával. nagyon lecsökken – időnként szokás olyan hüvelykujj-szabályokat emlegetni mint például nyolcvan százalék, de vannak cégek, ahol már az ötven százalék feletti mutató is jónak számít –, akkor aligha lesz alkalmas a kutatás a teljes állomány véleményének megismerésére.

A kitöltők és a válaszmegtagadók között ugyanis nyilvánvalóan lehetnek éles különbségek: például aki elkötelezett a munkahelye iránt, az valószínűleg inkább vállalja az alapos és őszinte válaszadás fáradalmait, mint aki már a felmondását fontolgatja. Másrészt lehet, hogy éppen a cégből kilépő dolgozók mernek a leginkább őszinték lenni, mert a többiek tartanak attól, hogy az anonimitás ígérete ellenére név szerint ellenőrzik a feletteseik a válaszokat.

A vezetőket pedig már nem is érdeklik igazán a válaszok

Az eredmények korlátozott valóságtartalmával a vállalatvezetők is tisztában vannak. Az amerikai lap által idézett kutatások szerint a középvezetők és HR-igazgatók között kisebbségben vannak, akik munkájuk során figyelemmel kísérik a belső felmérésekről szóló riportokat. Ráadásul a kérdőívek útján kifejezett munkavállalói igényeknek sokszor aránytalanul nagy erőfeszítések árán lehet csak megfelelni.

Ha a cégek a munkaerőpiaci vonzerejüket szeretnék javítani, sokkal inkább a róluk szóló értékeléseket figyelik a közösségi médiában és az álláskereső portálokon. Az elégedetlenségre okot adó céges gyakorlatok beazonosításában pedig a vállalattól kilépő dolgozókkal készített, úgynevezett exit interjúk, illetve az akár profi kutatókra bízott fókuszcsoportos beszélgetések a legalkalmasabbak a WSJ szerzője szerint.

A projektszervezésben használatos szoftverekben és a vállalati levelezésben felgyülemlő szöveges adatok elemzésének ugyanakkor egyre kifinomultabb eszközei vannak, és ezek manapság gyakran már nem is váltanak ki ellenérzéseket a dolgozókból.

A nagyvállalatok jelentős részénél azonban máig működnek a hagyományos kérdezéses eljárások, igaz, sok helyen már csak a protokollok megváltoztatását övező tehetetlenség miatt. Időnként ugyan még mindig jól jönnek a kérdőíveken beérkező adatok, például ha valami jól hangoztatható pozitívum derül ki belőlük, de a döntéshozás során kevéssé támaszkodnak rájuk a menedzserek.

Persze vannak olyan információk, amelyeket a leghatékonyabban még mindig a kérdőívekkel lehet begyűjteni, de ezeket várhatóan egyre gyakrabban már csak néhány kérdésből álló elektronikus űrlapokon mérik fel a cégek, amelyeket például a számítógépükbe való bejelentkezés során tölthetnek ki a dolgozók.

A közvélemény- és piackutatást is érinti a jelenség

A hagyományos, immár közel évszázados múltú kérdőívezés nem csak a vállalatok életében van visszaszorulóban. A válaszadási hajlandóság csökkenése a szakma egyik legégetőbb problémája szerte a világon. A 2010-es évek elején a problémát tárgyaló magyarországi konferencián elhangzott adat szerint 

a budapesti megkérdezések során a válaszadási arány gyakran a húsz százalékot sem érte el.

 

Az elmúlt évtizedek során egyre változatosabbá váltak a foglalkoztatási, háztartási és oktatási formák, így a kutatásokba beválogatott résztvevők elérhetősége folyamatosan romlott. A kérdezőbiztosok és a kérdőívek iránti bizalom és nyitottság jócskán lecsökkent, ami többek között a túlságosan gyakori, sokszor leginkább marketingcélú megkereséseknek is a következménye.

A kutatóintézetek persze jóval felkészültebbek a válaszmegtagadás okozta problémákra, mint a nagyvállalatok HR-osztályai, így különböző módszertani és statisztikai eszközökkel korrigálni tudják az eredmények torzulását. Mindenesetre az előttük álló kihívásokat jól szemléleti, hogy például a tavalyi önkormányzati választások előtt végzett kutatások mennyire félremérték a budapesti főpolgármester-választás végeredményét.

Élet Vállalat felmérés kérdőív munkavállaló munkavállalói elégedettség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2022. augusztus 7. 06:00 Élet, Támogatói tartalom

És akkor Snoop Dogg megszólalt a borospalackon

Magyarországon a boroscímke nagyrészt még kiaknázatlan kommunikációs felület, pedig itt lehet plusz élményt, a borral kapcsolatos tudást közvetíteni a fogyasztók felé - így a termelő még közvetlenebb kapcsolatot alakíthat ki a vevőkkel.

Fabók Bálint
2022. augusztus 3. 10:52 Élet

Miközben egyre nagyobb gond a vízhiány, egyetlen golfklub túlfogyasztása 25 ezer háztartásnak lenne elég

Arizonában akkora üzlet a golf, hogy az sem zavarja a hatóságot, ha a súlyos vízhiány közepette használnak belőle sokkal többet a klubok, mint amennyire engedélyük van.

Katona Hajnalka
2022. július 31. 13:04 Élet

A nevelési stílus már nagyon fiatal korban befolyásolja a gyerekek képességeit

Jobb képességekkel rendelkeznek azok, akik gondoskodó nevelésben részesülnek, mint akik ridegben, és viselkedési probléma is kisebb eséllyel alakul ki náluk.

Fontos

Stubnya Bence
2022. augusztus 11. 14:24 Világ

Forradalmi az amerikai klímavédelmi csomag, de az 1,5 fokos célt bukjuk vele

Több amerikai elnök is nekifutott már, de ez az első alkalom, hogy egy klímacsomagot sikerült átnyomni a szenátuson. Ez nagy dolog, még ha sok baj is van a törvénnyel.

Avatar
2022. augusztus 11. 04:34 Világ

Őrültség rakétákkal lőni Európa legnagyobb atomerőművét, de lehet-e Csernobil Zaporizzsjából?

Példa nélküli, hogy egy működő atomerőmű körül harcok dúljanak, a felek egymást vádolják azzal, hogy nukleáris katasztrófát kockáztatnak.

Avatar
2022. augusztus 10. 13:04 Közélet, Vállalat

Több ügyet vonhattak össze a Ryanair ellen, mert az áremelésért önmagában nem lenne büntethető

A légitársaságra kiszabott 300 millió forint nem számít túl nagy fogyasztóvédelmi bírságnak, de érdekes lesz látni, hogy pontosan miért kapta a cég.