Az egyik legnagyobb ázsiai olajipari vállalat, az indiai üzemanyagpiacon csaknem 50 százalékos részesedéssel rendelkező Indian Oil a Tata Motorsszal együttműködésben ötven hibrid, sűrített földgázzal és hidrogénnel hajtott buszt helyez üzembe hamarosan Új-Delhiben. A technológia új piacot jelenthet a 20 év után idén először veszteséges vállalatnak.
De nem csak az Indian Oil lát fantáziát a hidrogénben. Az S&P Global Platts Ázsiai és Csendes-óceáni Olajipari Konferenciáján a héten több olajipari cég és kereskedő amellett foglalt állást, hogy a hidrogén lehet a globális felmelegedés elleni harc kulcstechnológiája. Ami egyben kiutat is jelenthet a járvány alatt megcsappanó kereslet miatt masszív veszteségekkel szembenéző és a klímacélok teljesítésére irányuló nyomás alatt álló iparágnak.
Az Indian Oil mellett más energetikai cégek is komoly fejlesztéseken dolgoznak. A kínai Sinopec a pekingi töltőállomásait tervezeti hidrogénes töltési opcióval ellátni, és Kína egymillió üzemanyagcellás (azaz hidrogént tankoló) járművet szeretne az útjain látni az évtized végére. A norvég Equinor ASA egy nagy szénmegkötést- és tárolást végző üzemet épít, ami hidrogén nagy mennyiségű előállítására is alkalmas lehet. A működését mostanában éppen teljesen újragondoló BP szintén a hidrogénre alapozna a jövőben a zöld ammónia mellett.
A hidrogén nagy előnye klímavédelmi szempontból, hogy ha sikerül vízből kinyerni megújuló forrásból nyert áram felhasználásával, akkor egy zöld energiaforrás, amelynek felhasználásakor elektromos áram mellett csak víz és hő keletkezik. A hidrogén üzemanyagként emellett számos további előnnyel rendelkezik, például tárolás és töltés szempontjából. A hidrogénnel hajtott járművek árammal mennek, csak nem akkumulátorokat, hanem hidrogént visznek magukkal, és azt egy üzemanyagcellában, helyben alakítják árammá. Így folyamatos táplálással az áram előállítása is folyamatossá tehető, vagyis a lemerülő akkumulátorokkal szemben nincs szükség újratöltésre. Hidrogént tankolni pedig nem tart tovább, mint benzint vagy gázolajat.
A Vitol Group kutatási igazgatója a Bloombergnek azt mondta, most úgy tűnik, hogy a hidrogén lehet az az anyag, aminek a legnagyobb hatása lesz az energiaellátás átalakulására. Becsléseik szerint a következő 30 évben megtízszereződhet a felhasználása, és kiemelt szerepe lehet a hatalmas növekedés előtt álló ázsiai energiaigény kielégítésében.
Giovanni Serio szerint a hidrogén jó eséllyel előbb fogja felforgatni a földgázpiacot, mint az autóipart, azonban nem érdemes arra számítani, hogy minden problémát meg fog oldani, inkább csak a portfólió részeként érdemes rá tekinteni a közlekedés kibocsátásának csökkentése szempontjából. Mások szerint sem érdemes egyelőre túlságosan lelkesedni a hidrogén iránt. Ed Morse, a Citigroup nyersanyagokkal foglalkozó kutatási igazgatója szerint az árak még túl magasak, ezért ő inkább az évtized végére várja a hidrogén áttörését. Szerinte a szénmegkötés jóval előbb válik meghatározó technológiává az iparágban, mint a hidrogén.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
