Nem ismerni még a hivatalos foglalkoztatottsági adatokat áprilisra, de a cégek adatainak összeszedésével meg tudjuk előlegezni a munkaerőpiac irányát. Az összesen 4,2 millió foglalkoztatott közül 2,6 milliót a vállalkozások alkalmaztak az év elején, az ő foglalkoztatotti létszámukról pontos és részletes adatokat tudunk bemutatni a Bisnode céginformációs rendszerének köszönhetően. 

Március második felében vezették be a korlátozásokat Magyarországon a koronavírus járvány miatt, ám még hónapok kellenek, hogy az ennek hatására elbocsájtott munkavállalók a statisztikákban megjelenjenek az akár több hónapos felmondási idők miatt. Márciusban 58 ezerrel csökkent a foglalkoztatás a vállalatoknál, ami az összes foglalkoztatott 2,2 százaléka.

Áprilisra csökkent a foglalkoztatás visszaesése, de így is 56 ezerrel dolgoztak kevesebben márciushoz képest.

A kirúgási hullám tehát enyhén csökkent áprilisban. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az adatok a leépítéshez képest még egy hónap csúszásban vannak, tehát az áprilisi csökkenés jórészt a márciusban elbocsájtott, de akkor még felmondási idejüket töltő munkavállalókhoz köthető. A cégek havonta a NAV felé szolgáltatott foglalkoztatási adatai statisztikai létszámot jelentenek, tehát teljes munkaidős foglalkoztatottra kell minden munkavállalót átszámolni. További részletek a csillag gombra kattintva érhetők el^*A vállalkozások minden hónap 12. napjáig jelentik a NAV felé a foglalkoztatottaik után fizetendő járulékokat, így ezekből lehet azt is tudni, hogy mennyien dolgoztak a megelőző hónap végéig a cégnél, amit a következő hónap első napjaiban tesz közzé a NAV.
Az így meghatározott átlagos statisztikai létszám érhető el a NAV rendszereiben, amiket a Bisnode használ. A statisztikai létszám azonban gyors változások idején csalóka lehet: ha valaki egy hónapban 30 napot dolgozott, és 1 nap már nem volt munkaviszonya, akkor 0,97 főnek számítják egy 31 napos hónapban.
Az adatok a felmondási időszakot sem mutatják meg, tehát ha valaki még felmondási idejét tölti, akkor is munkavállalónak számít.
Az átlagos statisztikai létszám azt is elfedi, ha egy vállalatnál egy elbocsájtott munkavállaló mellett új felvétel is van, így a valóságban a növekedés és csökkenés mellett biztosan több elbocsájtás és felvétel történt..

Ahogy az előző hónapban, úgy áprilisban is jelentős különbség volt a magyar és a külföldi cégek között. Év eleje óta a hazai tulajdonú cégek a munkavállalóik 5,8 százalékának mondtak fel, míg a külföldiek esetében 1,8 százalék volt ez az arány.

A magyar cégek arányosan háromszor nagyobb mértékű leépítésbe fogtak, mint a külföldiek.

Több oka is van a nagy különbségnek. A magyar cégek jellemzően kisebbek és kevesebb hozzáadott értéket termelnek, mint a külföldiek, így kevesebb a tartalékuk, és gyorsabban kellett reagálniuk a válságra. A válság által különösen érintett turizmusban és szórakoztatóiparban is sokkal nagyobb a hazai cégek aránya.

Az iparágakat vizsgálva kitűnik, hogy a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében valóban drámai a visszaesés, ötödével csökkent a foglalkoztatottak száma. Jelentős volt még az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek és az egyéb szolgáltatások esetében a visszaesés, ezeknél minden tizedik munkavállaló állásása szűnt meg év eleje óta.

A legtöbb foglalkoztatottat – összesen 29 százalék – a feldolgozóipar alkalmazza, és ez a hazai export húzóágazata is. Ennek a része a járvány által masszívan érintett autóipar, ahol a nagy gyárak mellett rengeteg külföldi és hazai tulajdonú beszállító dolgozik. Ezen a területen visszafogott volt a foglalkoztatás visszaesése, egyelőre 2,7 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma.

A magas hozzáadott értéket termelő informatikai területen nem volt visszaesés (0,4 százalékkal csökkent a létszám), és volt egy ágazat, ahol nőtt is létszám: a 24 ezer embernek munkát adó villamosenergia és légkondicionálás területen 1,5 százalékkal többen dolgoznak.

Az országon belül igen nagyok a különbségek: a leginkább Zalában (-7,3 százalék) csökkent a céges foglalkoztatottak száma év eleje óta, míg Baranyában a legkevésbé (-2,3 százalék). Budapesten valamivel az országos átlagnál (4,4 százalék) rosszabb a helyzet, 5 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma.

Sokat számít a cégek mérete is, hogy mennyire gyorsan kezdik meg a dolgozók elküldését. A legkevésbé a nagyvállalatok döntöttek a foglalkoztatotti létszám csökkentése mellett, az ezer főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél csupán 0,8 százalékkal csökkent a létszám január és április között. A legkisebb cégek nem csökkentették létszámukat drasztikusan, de a kis- és középvállalatok már igen. A legnagyobb visszaesést a 10-49 főt foglalkoztató cégeknél látni (7,1 százalékos csökkenés), de egészen az ezerfős szintig 5-6 százalékos volt a leépítések aránya áprilisban januárhoz képest.

Az elemzéshez szükséges adatokat a Bisnode biztosította számunkra. A vállalat 3 napos tesztidőszakra ingyenessé tette bizonyos szolgáltatásait azon ügyfelek számára, akik ezt igénylik. A PartnerControl, PartnerRadar és D&B Credit szolgáltatásokról és az ingyenes eléréshez szükséges információk itt érhetők el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKilencszer több dolgozót bocsátottak el a magyar cégek, mint a multikA foglalkoztatottak számával arányosítva egy hazai tulajdonú vállalkozásnál 3,5-szer nagyobb az esély arra, hogy valaki beleesett az eddig 62 ezres leépítésbe.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat bisnode foglalkoztatottság munkaerőpic Olvasson tovább a kategóriában