Január végén indítottuk el a G7 fogyasztói kosarat, amelynek során minden hónap utolsó napján próbavásárlást végzünk az Aldiban és a Lidlben. Mindig ugyanazokat az egymással jól összehasonlítható alaptermékeket vesszük meg, ugyanabban a mennyiségben, és megpróbáljuk követni az árváltozásokat.
Felmérésünk nem reprezentatív, kizárólag a mi szempontjaink szerint nézi a trendeket, de hosszabb távon így is alkalmas lehet a fontosabb piaci mozgások követésére. A módszertanról korábbi cikkünkben olvashatsz, a mondat végén lévő csillagra kattintva pedig láthatod a szubjektív bevásárlólistánkat*Liszt 1 kg
Olaj 1 l
Vaj 0,25 kg
Félbarna kenyér 3 kg
Zsemle 0,5 kg
Kifli 0,5 kg
ESL tej 1,5% 1 l
ESL tej 2,8% 1 l
Tejföl 20% 0,5 l
Natúr joghurt 0,5 l
Kefir 0,5 l
Paradicsom 1 kg
TV paprika 0,5 kg
Sárgarépa 0,5 kg
Fehérrépa 0,2 kg
Alma 1 kg
Banán 0,5 kg
Örölt kávé, 100% Arabica 0,25 kg
Csirkemell 1 kg
Pulykamell 1 kg
Sertés darált hús, 20% zsírtartalom 0,5 kg
Sertéspárizsi 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 2 tekercs
Coca Cola 1 l
Zabital 1 l
Rizs 0,5 kg
Spagetti tészta 0,25 kg
Tojás 10 darab
Vöröshagyma 0,25 kg
Kígyóuborka 1 darab
Szénsavas ásványvíz 3 l
Só 0,05 kg
Rögös túró 0,2 kg
Gouda sajt 0,2 kg
Sertéskaraj 1 kg
Trappista sajt 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga 0,2 kg
Uht tej 1,5% 1 l
Uht tej 2,8% 1 l.
A legutóbbi, április végi mérésünknél az Aldit 6,2 százalékkal drágábbnak találtuk a Lidlnél, a bevásárlásunk akkor az Aldiban közel 17,5 ezer forintba, a Lidlnél valamivel több mint 16 ezer forintba került. Ez jelentősebb különbségnek tűnt a korábbi hónapok adataihoz képest. Akkor tehát úgy tűnt, hogy kissé nyílik az olló a két lánc árazása között. A május végén végzett próbavásárlásunk viszont arra utal, hogy ez nem folytatódott, sőt nagyon gyors visszarendeződés történt.
Kosarunk összesített költsége az Aldinál májusban áprilishoz képest semmit sem változott (0,06 százalékkal csökkent). Egyes árucikkek ára kis mértékben ugyan emelkedett, másoké csökkent, de összesítésben ezek kiegyenlítették egymást, így a kasszánál semmilyen különbséget nem észleltünk.
A Lidl ezzel szemben a mi kosarunkban szépen behozta az Aldi szintjét: egy hónap alatt több mint 6 százalékot emelkedett. A végeredmény így május végére a tökéletes egyezés lett.
Amit az Aldiban 17 546 forintért vehettünk meg, az a Lidlben 17 553 forintba került volna, azaz a különbség a két diszkont között nálunk 0,04 százalékra zsugorodott.
Ezzel visszaállt a január végi alapállapot, hiszen a különbség akkor is csak 0,72 százalék volt a két lánc között, azaz a gyakorlatban nulla. Most viszont a két diszkont árazása már olyan mértékben esik egybe, hogy a 17,5 ezer forintos bevásárlásunknál mi összesen csak 7 forint különbséget tapasztaltunk.
Elképzelhető, hogy csak a március-áprilisi járványhelyzet, vagyis az amiatt hektikussá váló kereslet, illetve a hirtelen fellépő logisztikai nehézségek okozták az átmeneti árszint-különbségeket, ezek elmúltával pedig helyreállt a békeidős versenyhelyzet. Csak a következő hónapok méréseiből fog kiderülni, hogy tényleg ez történt-e.
Mindenesetre a májusi adatok egészen durván mutatják, hogy most mennyire nincs különbség az Aldi és a Lidl között. Az általunk mért 42 termék közül 17-nek az ára forintra megegyezik, de ha a két bolt árai között megengedünk 5 százalékos eltérést, akkor a 42 termék közül 23-nak az ára ugyanaz. Az ettől nagyobb eltérések sem drámaiak, sőt lehetnek olyan egyedi esetek, amelynek okait egy laikus próbavásárlással nem lehet felfedni.
A két bolt árainak januári és májusi egyezősége között persze van egy elég jelentős különbség. A bevásárlókosarunk összköltsége négy hónap alatt (január vége óta) 4,5-5 százalékkal emelkedett, vagyis az árak magasabb szintre álltak be. A mi szubjektív diszkontos élelmiszer-inflációnk így négy hónap alatt 5 százalék körül van, és ez elég dinamikus tempó.
Amit január végén még 16,7-16,8 ezer forintért kaptunk meg a két diszkontban, azért most már 17,5 ezer forintot kell fizetni.
Adat
Fontos