Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. június 2. 12:59 Vállalat, Világ

Az olajfinomítókból két hónapig pénznyelő automaták lettek, és ezt a Mol is megérezhette

Talán soha nem volt még akkora kereslet-visszaesés az olajiparban a fejlett világban, mint idén tavasszal a koronavírus-járvány miatt. Márciusban csaknem 17 százalékkal kevesebb üzemanyag fogyott Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az áprilisi adat csak pár nap múlva jelenik meg, de várhatóan még nagyobb zuhanást mutat majd, hiszen a veszélyhelyzethez kapcsolódó kijárási korlátozások, az iskolák bezárása és az otthonról való dolgozás csak március közepétől indult el.

 

A gázolaj döntő részének vásárlója a fuvarozás, de ez szintén csak tartaléklángon égette a dízelt, kerozinból pedig szinte semmit sem lehetett eladni, mivel a polgári repülés lényegében leállt.

Az ellátási és gyártási láncot a kereskedelem egyik ágában sem könnyű hirtelen leállítani, az olajiparban azonban talán még nehezebb. Ennek nemcsak üzleti, hanem technológiai problémái is vannak, a Barátság kőolajvezetéken a nyersolajnak valamilyen mennyiségben érkeznie kell, de talán a legszűkebb keresztmetszet ebből a szempontból mégis a finomító, amely egy 0-24 órás működésű üzem.

A finomító petrolkémiai szempontból annál fejlettebb, minél nagyobb mértékben hasznosítani tudja a beérkező olajat, azaz minél több fajta terméket tud belőle gyártani. Ezek lehetnek végtermékek, mint például a motorbenzin, de lehetnek más iparágak alapanyagai, legnagyobb jelentősége ebből a szempontból a műanyagiparnak van.

Hiába esik tehát vissza erősen a kereslet mondjuk a benzinre, azt egyrészt azért kell gyártani, mert nem állhat le az üzem,másrészt azért, mert a finomító többi termékére ettől függetlenül még szükség lehet.

Csakhogy a finomító költségszerkezetében nagy arányt képviselnek a fix költségek, ami azt jelenti, hogy ha lejjebb kell csavarni a működést, és még így sem lehet eladni a termékek jelentős részét, akkor az üzem hirtelen masszívan veszteséges lesz. Az alábbi két grafikon, amely a Seeking Alpha egyik elemzéséből származik, az északi-tengeri Brent és az orosz Ural olaj krakkolásából (lényegében a finomításából) elérhető, egy hordóra számolt profit értékét mutatja, dollárban. Látszik, hogy 2020-ban mindkét terméknél hirtelen negatívba csúszott az érték, vagyis a járvány hatására a finomítók világszerte pénznyelő automatákká váltak.

Megkérdeztem ezért a Molt, hogy mit lehet tenni hasonló esetben például a százhalombattai finomítóban. A társaság konkrét számokat nem árult el a termelésről, de válaszából kiderül, hogy a beérkező nyersolaj mennyiségét elsősorban a tengeren (majd az Adria vezetéken keresztül) érkező vásárlások visszafogásával próbálta csökkenteni, itt nagyobb mozgástere lehetett, mint a Barátság vezetéknél, ahol csak

egy bizonyos tartományon belül biztosítanak rugalmasságot a szerződések.

A finomítót nem állították le, de „az igénycsökkenés egyes periódusaiban” a technikai minimum közelébe kellett lemenniük.

Nem lenne meglepő, ha ezekben a periódusokban a finomítás jókora veszteséggel ment volna. Megpróbálták átállítani a termelés szerkezetét, azaz logikus módon azt gyártani, amit el lehet adni, de ennek azért vannak technikai határai, nem lehet a teljes beérkező olajból például csak műanyagipari alapanyagokat kihozni.

Egy további menekülő útvonal pedig az volt a társaság számára, hogy megpróbálta áthelyezni a hangsúlyt a termékek saját értékesítésére, azaz gyakorlatilag kivitte azok egy részét a szabad piacra. Ezek mellett pedig nincs sok más lehetőség, mint tárolókba tenni az el nem adott anyagot, és abból értékesíteni, amikor magára talál a piac. A tárolás azonban üzleti szempontból csak addig kézenfekvő megoldás, amíg van elég saját kapacitás, a bérlés ugyanis meglehetősen drága, ilyen helyzetekben pedig még annál is drágább.

Hogy ez milyen gondokat tud okozni, arra a legjobb példát most Dél-Korea szolgáltatta. Az SK Energy nevű piacvezető olajfinomító áprilisban a tárolókapacitásainak foglaltsága már 90 százalékon volt, csakhogy a tankhajók jelentős része még ezek után érkezett be a kikötőkbe, a korábban megrendelt nyersolajjal a tartályaiban. A cégnek nem volt más választása, mint benne hagyni a kikötőben rostokoló hajókban az olajat, és kifizetni ennek az irdatlan költségét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzívroham az amerikai kőolajpiaconMínusz 40 dollárért adták az amerikai kőolaj hordóját, vagyis ennyit fizettek a vevőnek. Mikor fognak nekünk fizetni a benzinkúton?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ benzin finomító gázolaj kerozin Mol olaj olajfinomítás veszteség Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.