Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. március 21. 06:50 Vállalat

Hadigazdaságra vált a világ a járvány elleni háború miatt

Megvan az az általános iskolai tanár, akinek kedvenc foglalatosságai közé tartozott, hogy újabb generációra örökítse át a hadiipari termelésre percek alatt átállítható cigaretta- és konzervgyárak legendáját?

Bár ennek valószínűleg nincs sok valóságalapja,*Már csak azért sem, mert egy háborúnak lényegében ugyanolyan fontos kelléke az étel és a cigaretta, mint a lőszer. nagyjából kitalálható, honnan ered. Weiss Manfréd üzeme a 19. század végén például egyaránt gyártott konzerveket és lőszerhüvelyeket, a textilipart pedig tényleg könnyen át lehetett állítani a civil ruházatról egyenruhák gyártására.

Az utóbbi hetekben Európában nemcsak a retorika lett háborús a koronavírus elleni küzdelemben, hanem elkezdődött olyan ipari kapacitások átállítása is erre a célra, amelyek eddig egészen mást szolgáltak. Az egyik közismert probléma a kézfertőtlenítő szerek hiánya, külföldön erre már több cég is reagált.

Az LVMH francia luxusipari csoport hétfőn jelentette be, hogy az addig parfümöket előállító gyártósorain kézfertőtlenítőket kezd gyártani, amelyeket ingyen ad át a francia egészségügynek, és ezt folytatja egészen addig, amíg csak szükséges lesz. Szerdán szintén a BBC írt arról, hogy angliai ginfőzdék arra készülnek – vagy már meg is tették -, hogy nagy tisztaságú alkoholból fertőtlenítőszereket állítsanak elő. Egy bristoli főzde a 100 milliliteres kiszerelést azok számára teszi elérhetővé, akik adakoznak a helyi gyermekkórháznak. A Lincoln Gin tulajdonosa azt mondta, hogy a saját családtagjai, barátai és szomszédjai számára kezdett gyártani, most pedig önkéntesek jelentkezését várja, hogy rászorulókhoz – például idősekhez és hajléktalanokhoz – is eljusson a termék.

Hasonló példa a térségünkben is van: a PKN Orlen lengyel olajtársaság március 4-én jelentette be, hogy kenőanyaggyártó üzemeiben kézfertőtlenítők gyártásába kezd, amelyek két hét múlva kerülhetnek piacra – vagyis nagyjából ezekben a napokban, ha sikerült tartani a menetrendet. Ez alapján megkérdeztem a Molt, hogy szerepel-e a terveiben (kéz)fertőtlenítők gyártása, ha válaszolnak, frissítem a cikket. A körösladányi gyárában mosó- és háztartási tisztítószereket gyártó Henkel azt írta, hogy mivel fertőtlenítő szereket itt nem állít elő, az üzem nem rendelkezik 30 százalékot meghaladó alkoholtartalmú termékek előállításához szükséges technológiával, illetve hatósági engedélyekkel. A gyártástechnológiai háttér hiánya miatt – laboratóriumi körülmények között – csupán néhány liter termék manuális bekeverését tudják megoldani.

Az elektromos járműveiről ismert – Komáromban is gyárat üzemeltető – BYD Kínában napi 300 ezer üveg kézfertőtlenítőt gyárt, múlt hét pénteken pedig arról adott hírt, hogy elkészült az egészségügyi maszkok előállítására szolgáló új gyártósora, így a járvány elleni védekezés legalapvetőbb eszközévé és egyben szimbólumává vált eszközökből napi ötmilliót gyárt. A General Motors kínai partnerével 2 milliót gyárt, az eddig telefonok és egyéb kütyük összeszerelőjeként ismert Foxconn pedig maszkok mellett védőruházatokat is előállít átalakított gyártósorain.

A maszkok gyártása idehaza is elkezdődött, a büntetés-végrehajtás egyik cége, az Adorján-Tex Kft. február elejétől múlt hét csütörtökig mintegy 270 ezret állított elő. Sok helyre sajnos így sem jut, ezért fontos minden gyártási kezdeményezés, mint amilyen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat foglalkoztatási programjában résztvevő üzemeké. Első körben Tiszaburán készülhet napi 1500 mosható maszk, de később más egységek is bekapcsolódnak a programba. Nagykanizsán a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató Kanizsa Rehab Nonprofit Kft. szintén szájmaszkok gyártására állt át, első körben 10 ezer előállítása a cél.

A magyar államnak egyébként van egy hasonló, meglehetősen kiterjedt, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégcsoportja. A Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft., az Erfo Közhasznú Nonprofit Kft. és a Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft. együtt közel 9 ezer embert foglalkoztat, és szintén alkalmas arra, hogy bekapcsolódjon a védőeszközök előállításába. Az utóbbi cég a kérdésemre ugyan nem válaszolt, de később az MTI-n keresztül közölte, hogy találtak háromezer méternyi egészségügyben használt alapanyagot, amelynek felhasználásával első körben négy telephelyen, száz varrónővel 30 ezer mosható higiéniai kendő gyártását kezdték meg. A kapacitásuk alapján akár naponta gyárthatnának ennyit, de ehhez további nagy mennyiségű alapanyag kell.

A jelek szerint azonban a gazdaság átállítása haditermelésre nem áll meg a könnyűfegyverzetnél. Magyarországon a lélegeztetőgépek*pontosabban a feleslegesnek tűnő kiadások erre való átszámolása 2002 óta a politikai populizmus szimbólumává váltak, ám most hirtelen kiderült – például Észak-Olaszországban -, hogy ezek mennyisége lehet az egyik szűk keresztmetszet a kritikus állapotú betegek megmentésében.

Idehaza remélhetőleg igaz lesz a kormány és az operatív törzs állítása, hogy van elég készülék, az Egyesült Államokban azonban nem akarnak semmit a véletlenre bízni. A Ford és a General Motors például vizsgálja annak lehetőségét, hogy lélegeztetőgépeket és más orvosi készülékeket gyártson azokban az üzemekben, ahol most – egyelőre a hónap végéig – leállította az autók gyártását. Erre valószínűleg szükség is lesz, mert például New Yorkban háromezer lélegeztetőgéppel ellátott, intenzív ellátást nyújtó kórházi ágy van, miközben a járvány másfél hónap múlva várható csúcsán 37 ezerre is szükség lehet.

Az országban egyébként nem csak átvitt értelemben beszélhetünk hadigazdaságról, Donald Trump tegnap bejelentette, hogy életbe lépteti a – koreai háború idején elfogadott – védelmi gazdasági törvény rendelkezéseit, amelyek alapján amerikai vállalatok egészségügyi felszerelések gyártására is utasíthatók. Erre a veszélyhelyzet múlt heti kihirdetése után már idehaza is van lehetőség, például azokon a honvédelmi irányító törzseken keresztül, amelyek 71 vállalathoz már ki is települtek.*Igaz, ezek jobbára közlekedési, pénzügyi, víz- és energiaszolgáltatók, és többségük amúgy is állami vagy önkormányzati tulajdonban van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyüttműködés. Önzetlenség. Készüljünk a legrosszabbra!A cikkben bemutatott becslés szerint április közepén jut el a magyar egészségügyi rendszer a fizikai kapacitáskorlátaihoz. Emberéletek ezrei múlnak azon, hogy mit teszünk most azonnal.

Vállalat fertőtlenítőszer hadigazdaság járvány koronavírus szájmaszk Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Fabók Bálint
2020. október 19. 09:30 Vállalat

A Wizz Air szembe ment a norvég jóléti állammal, de kénytelen meghátrálni

Rosszul indult a magyar gyökerű cég betörése a norvég piacra: a miniszterelnök bojkottálja őket, egy miniszter pedig személyeskedve bírálja Váradi Józsefet.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.

Jandó Zoltán
2020. október 15. 06:57 Adat, Vállalat

Kormányközeli cégeknél landol a magyar reklámpénzek harmada

A Facebook és a Google a NER nyomába sem ér a reklámpiacon, amelynek olyan szegmense is van, ahol a Fidesz-közeli szereplők részesedése az 50 százalékot is meghaladja.