Van egy lényeges különbség a magyar és az ingatag német Vapiano éttermek között
A Vapiano SE, vagyis az olasz ételekre alapozott nemzetközi étteremláncot 2002-ben elindító német vállalat hosszas tárgyalások után 30 millió eurós hitelhez jutott. A Die Welt cikke szerint ez körülbelül megegyezik azzal a veszteséggel, amelyet 2017-ben hozott össze a cég, a 2018-as számokat pedig még nem lehet tudni, mert azokat csak júniusban hozzák nyilvánosságra.
Korábban a német sajtó alapján már mi is írtunk arról, hogy a Vapiano üzleti modelljén változtatni kell, mert a romló pénzügyi eredményeket a frankfurti tőzsdén alaposan büntetni kezdték a befektetők. Miután azonban most már a magyar sajtó is egyre sűrűbben foglalkozik az étteremlánccal, elmentünk a magyar Vapianóhoz, hogy tisztázzuk, üzletileg hogyan kapcsolódnak a német vállalathoz.
Kell-e például attól tartanunk, hogy ha nem megy jól a németek szekere, akkor a magyar éttermek is bajba kerülnek? A kérdésre azért nem egyértelmű rögtön a válasz, mert az ehhez hasonló nemzetközi franchise rendszerek olykor egész bonyolult szerkezet szerint működnek.
A magyar Vapiano éttermeket nem a német Vapiano SE üzemelteti, de még nem is a Vapiano SE magyar leányvállalata, olyan ugyanis nincs.
A négy budapesti és egy győri éttermet a VAP Magyarország Kft. építette és üzemelteti, ez pedig Sári Péter ügyvezető és német üzlettársa tulajdonában van. A franchise megállapodás, amelyet még 2006-ben kötöttek a német Vapianóval, kizárólagos jogot biztosít a két üzletembernek arra, hogy a márkát (a hozzá tartozó tartalmi és formai követelményeket szigorúan betartva) Magyarországon fejlesszék.
Sári Péter azt mondta nekünk, hogy a franchise díj arányos a forgalommal, vagyis az éttermek a bevétel egy bizonyos százalékát fizetik ki a német partnernek. Ám hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, ez a partner nem a most 30 milliós tőkebevonásra szorult Vapiano SE, hanem a Vapiano Franchising International GmbH., amelynek Luxemburgban van a székhelye.
Mivel a Luxemburgba utalt franchise díjon felül a magyar cégnek nincs semmilyen pénzügyi függősége és kapcsolata a németekkel, sem közvetlen előnye, sem hátránya nem származik abból, ha a tőzsdén jegyzett német cégnek éppen jobban vagy rosszabbul megy az üzlete. Amíg Vapiano márka létezik, a magyar egység függetlenül működhet, csak a forgalomarányos franchise díjat kell költségként elkönyvelnie.
A német Vapiano SE részvényeinek árfolyama euróban, az elmúlt két évben. Forrás: Google Finance
Ebből következően a magyar éttermek sorsát leginkább saját üzleti eredményeik befolyásolhatják. A cégcsoport tavaly 3 milliárd forint bevétel mellett több mint 100 millió forint adózás utáni eredményt mutatott ki.
Sári Péter azt mondja, szükségszerűen hosszú távra terveztek már kezdettől fogva, mert látták, hogy a Vapiano éttermek kialakítása és a márka itthoni megismertetése komoly összegeket emészt majd fel. A német cég egyébként a honlapján azt írja, hogy egy új piacon az első étterem beindítása 2-2,5 millió euróba, azaz 650-800 millió forintba kerül, de ebben még nincsenek benne az egyéb, helyi sajátosságokból fakadó költségek. Ezek a német beruházási összegek természetesen Magyarországon szolidabbak, de ettől függetlenül a magyar piacon is invesztícióigényes az éttermek beindítása.
Sári Péter azt mondta nekünk, amikor az első éttermet a Deák Ferenc utcában megnyitották (ez azóta a Vörösmarty térre költözött), a budapesti ingatlanpiac annyira túl volt árazva, hogy közel 40 százalékkal drágább volt az euróban számolt bérleti díj, mint Bécsben.
A Vapiano szabályozza, hogy az éttermek milyen minősített beszállítóktól vásárolhatják az alapanyagokat, ami pénzügyi szempontból azért lényeges, mert ahogy Sári Péter mondja,
nem fordulhat elő, hogy leugrok a sarokra, és veszek 15 kiló akciós lisztet a pizzához.
Mindez persze azért érdekes, mert így a költségek jelentős része nyugati/nemzetközi szinten van, az ételek árát viszont nem lehet a bécsi vagy a hamburgi szinthez igazítani. Az első pár évben a magyar Vapiano a tulajdonosok várakozásával összhangban nem is termelt nyereséget, de a második budapesti étterem megnyitása óta sikerült pozitív tartományba fordítani a cégcsoportot.
Vállalat
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
