Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. április 22. 07:50 Vállalat

Megnyitották a magyar pénztárcákat a nemzetközi divatmárkák

Magyarországon is hódít a fast fashion, a gyorsan változó kínálatú olcsó ruhák kereskedői egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból. A H&M nemcsak a legnagyobb cég a ruha-kiskereskedelemben, de gyorsan is nő a nagyok közül: öt év alatt duplázva már 47 milliárdos árbevételt ért el. Amíg a 25 legnagyobb cég 10 milliárdos nyereséget tudott elérni, a közel 6 ezer versenytársuk ugyanekkora veszteséget.

Dinamikusan növekszik a magyarok ruházati kiadása: amíg 2013 és 2017 között a teljes kiskereskedelmi forgalom évente 5,3 százalékkal bővült a KSH adatai szerint, addig ugyanebben az időszakban 15,1 százalékkal nőtt a ruhára fordított vásárlói kiadás. 2012-ben még csak a teljes kiskereskedelmi forgalom 4 százalékát tette ki a ruhára fordított összeg, 2017-re már 5,7 százalékra nőtt ez az arány.

A gazdasági növekedés és az emelkedő bérek hatására a magyarok egyre többet költenek ruházkodásra.

Ruhákat sok helyen lehet ma már kapni, nemcsak ruházati üzletekben és piacon, hanem szuper- és hipermarketekben is. Összehasonlítottuk ezért a ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó cégek árbevételét*A 4771’08 TEÁOR kódú ruházati kiskereskedelmet főtevékenységként végző cégek összesített árbevételét a www.nemzeticegtar.hu/interaktiv-grafikon oldalon kértük le. a KSH adataival, és meglepő eredményt kaptunk: csupán a ruházati kiadások 67 százaléka folyt be a ruházati kiskereskedelmi cégeknél 2013-ban, és 2017-re tovább csökkent 57 százalékra ez az arány. Ezek alapján egyre több ruhát vásárolunk szuper- és hipermarketekben, valamint más, ruhákat is árusító boltokban, ami nem is csoda, mivel ezen időszakban nagyon megnőtt a diszkontáruházak száma, amelyek ezen termékeket is árusítják.

Hiába nőtt az árbevétel azonban dinamikusan: az alkalmazottak száma a cégeknél alig változott, csupán 2,3 százalékkal nőtt öt év alatt. Az egy alkalmazottra jutó árbevétel 12,7-ről 18,4 millió forintra nőtt.

A ruha-kiskereskedő cégek árbevétele messze átlagon felül nőtt, évi 10,4 százalékkal. A legnagyobb 25 szereplő azonban ennél is jobban teljesített, 2013-ban a szektor árbevételének 52 százalékát adták, 2017-ben viszont már az 55 százalékát.

Hiába a gyors bővülés, a ruhakereskedelem összességében nem olyan nagy üzlet: az összes cég 5 év alatt 9 milliárd forintos veszteséget termelt 1411 milliárd forintos árbevétel mellett. Eközben az üzletek száma 19 ezerről 15 ezerre csökkent.

 

Nem mindenki járt azonban rosszul, a 25 legnagyobb cég minden évben jelentős profitot termelt, a profitrátájuk a 2012-es kerek egy százalékról 5 évvel később már 5,8-re nőtt, ami a kereskedelemben elég jó eredménynek számít.

Alig van olyan iparág, ahol ilyen kevés a nagyobb méretű hazai szereplő: a 25 legnagyobb cég közül csupán négy magyar (Szinga-Sport, Budmil, Dockyard Islands és Roland Divatház). Ezek a top 25 árbevételének 11 százalékát adják, ez nem változott érdemben az elmúlt öt évben.

A legnagyobb növekedést 2013 és 2017 között a Massimo Dutti (229 százalék), a Reserved márkát birtokló lengyel LPP Hungary (217 százalék) és az Orsay üzleteket üzemeltető MDO Kft. tudta felmutatni (121 százalék). Bár az Orsay egy német márka, a magyar és a német cég tulajdonosa is a holland MHV Handelmaatschappij N.V. – feltehetően az adózási előnyök kihasználása miatt. Negyedik helyen áll a növekedésben a svéd H&M 116 százalékkal.

A piac eléggé széttagolt, hiszen összesen 5825 ruha-kiskereskedelemmel foglalkozó cég volt, ami így is jelentős visszaesés a 2013-as 7425-höz képest.

A butikokra rossz idők járnak, az elmúlt 5 évben 1600 kisebb ruhakereskedő cég és 3620 üzlet szűnt meg.

A változások miatt egyre inkább koncentrált a piac, a 25 legnagyobb céget nem számítva egy vállalkozás átlagos árbevétele 15,6-ról 31,5 millió forintra nőtt. Érdemes megnézni, hogyan alakult a piaci részesedés: a leglátványosabb változás, hogy a H&M-nél köt már ki minden hetedik ruhaboltban elköltött forint.

(A grafikonon egy-egy elem adatsora kiemelhető a kurzort a neve fölé mozgatva, kattintással pedig el is lehet tüntetni.)

 

A magyar cégek összességében megőrizték a 11 százalékos piaci részedésüket, de csak a Playersroom áruházakat üzemeltető és a DRK márkát felfuttató Szinga-Sport Kft.-nek köszönhetően, a többi 3 szereplő veszített a piaci részesedéséből. A Roland Divatház például 5 év alatt csupán 3 százalékkal tudta bevételét növelni, így 1,1-ről 0,7 százalékra csökkent a piaci részesedése.

A cégek közül a Zara, a Peek & Cloppenburg és a Bershka nemcsak az árbevételét, de a nyereségét is ütemesen gyarapította. A német C&A éveken át csak szenvedett, hiszen hiába a második legnagyobb piaci szereplő, 4 év alatt 2,8 milliárdos veszteséget halmozott fel. 2017-ben viszont nagyot ugrottak, és 1,7 milliárdos nyereséget értek el. A magyar Szinga-Sport még nagyobb kiugrást produkált, hiszen ők közel megtízszerezték az üzemi eredményüket öt év alatt.

 

Csupán egyetlen luxusmárka fért be a legnagyobb árbevételű cégek közé, a Gucci: ők 2 milliárd forintos árbevétel mellett félmilliárdos üzemi eredményt értek el. Ezzel a Gucci tudta a legnagyobb profitrátát felmutatni, őket a magas minőségű és árazású szegmensben működő Peek & Cloppenburg követte 19,1 százalékkal. Harmadik helyen viszont a fast fashion kategóriába tartozó Pull & Bear követte, 13,8 százalékkal. A magyar cégek közül a Szinga-Sport érte el a legjobb eredményt 4,6 százalékkal.

A H&M hiába tudott növekedni, nem termel túl sok profitot: a 2013-as 4,3 százalékos profitráta 3,2 százalékra olvadt 2017-re. A svéd fast fashion cégnek egyre több problémája van világszerte, nagy port vert fel például, hogy elégetik az el nem adott ruhákat, és kínai börtönökben is dolgoztathatnak beszállítóik. De nemcsak nekik okoz komoly PR-problémát a szegény országokban található beszállítóknál tapasztalható gyermekmunka és a borzasztó munkakörülmények, hanem szinte mindenkinek a fast fashion ágazatban. Ez azonban a vásárlókat – legalábbis Magyarországon – nem igazán érdekli, hiszen egyre többet költenek ezeknél a cégeknél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKínai börtönökben gyártják a H&M, a C&A és a 3M csomagolásait, állítja egy volt brit rabAmiről szerinte a cégeknek fogalmuk sincs. Mindhárom vállalat vizsgálatot indított.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzén helyett H&M ruhákat éget egy svéd erőműAz északi ország 2020-ig teljesen el akarja felejteni a fosszilis üzemanyagokat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Bershka C&A divat Gucci h&m Pull & Bear Reserved ruha Stradivarius Zara Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. július 10. 13:31 Közélet, Vállalat

Hiába az állami tulajdon, a budapesti reptér zsúfoltságát még nagyon sokáig nem enyhíti új terminál

A nemrég kivásárolt üzemeltető korábbra tervezte a hármas terminál megvalósítását, de a friss bejelentés szerint erre legalább 2032-ig várni kell.

Stubnya Bence
2024. július 10. 05:02 Közélet, Vállalat

Komoly probléma vagy autóipari kamu, hogy nincs elég elektromos töltő?

A szigorúbb klímavédelmet követelők azzal vádolják az autóipart, hogy ürügyként használja az infrastruktúra hiányát, hogy késleltesse az elektromos átállást. De mit mutatnak a számok?

Torontáli Zoltán
2024. július 9. 16:54 Közélet, Vállalat

A kormány mint biztosítási ügynök: vásárlás után eladás Tiborcznak és az osztrákoknak

A tavalyi eladással messzebbre került a többségi magyar tulajdon a biztosítási szektorban, de most legalább Tiborcz István cégbirodalmát sikerül gyarapítani.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 15:54 Pénz, Világ

Nem erőltetik, ami nem megy, 20 év után adta fel romániai ambícióit az OTP

A nagy terjeszkedés közben távozott a bankcsoport azokról a piacokról, ahol nem sikerült nagyra nőni, és erre esélyt sem látott a vezetőség.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.