Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. április 22. 07:50 Vállalat

Megnyitották a magyar pénztárcákat a nemzetközi divatmárkák

Magyarországon is hódít a fast fashion, a gyorsan változó kínálatú olcsó ruhák kereskedői egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból. A H&M nemcsak a legnagyobb cég a ruha-kiskereskedelemben, de gyorsan is nő a nagyok közül: öt év alatt duplázva már 47 milliárdos árbevételt ért el. Amíg a 25 legnagyobb cég 10 milliárdos nyereséget tudott elérni, a közel 6 ezer versenytársuk ugyanekkora veszteséget.

Dinamikusan növekszik a magyarok ruházati kiadása: amíg 2013 és 2017 között a teljes kiskereskedelmi forgalom évente 5,3 százalékkal bővült a KSH adatai szerint, addig ugyanebben az időszakban 15,1 százalékkal nőtt a ruhára fordított vásárlói kiadás. 2012-ben még csak a teljes kiskereskedelmi forgalom 4 százalékát tette ki a ruhára fordított összeg, 2017-re már 5,7 százalékra nőtt ez az arány.

A gazdasági növekedés és az emelkedő bérek hatására a magyarok egyre többet költenek ruházkodásra.

Ruhákat sok helyen lehet ma már kapni, nemcsak ruházati üzletekben és piacon, hanem szuper- és hipermarketekben is. Összehasonlítottuk ezért a ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó cégek árbevételét*A 4771’08 TEÁOR kódú ruházati kiskereskedelmet főtevékenységként végző cégek összesített árbevételét a www.nemzeticegtar.hu/interaktiv-grafikon oldalon kértük le. a KSH adataival, és meglepő eredményt kaptunk: csupán a ruházati kiadások 67 százaléka folyt be a ruházati kiskereskedelmi cégeknél 2013-ban, és 2017-re tovább csökkent 57 százalékra ez az arány. Ezek alapján egyre több ruhát vásárolunk szuper- és hipermarketekben, valamint más, ruhákat is árusító boltokban, ami nem is csoda, mivel ezen időszakban nagyon megnőtt a diszkontáruházak száma, amelyek ezen termékeket is árusítják.

Hiába nőtt az árbevétel azonban dinamikusan: az alkalmazottak száma a cégeknél alig változott, csupán 2,3 százalékkal nőtt öt év alatt. Az egy alkalmazottra jutó árbevétel 12,7-ről 18,4 millió forintra nőtt.

A ruha-kiskereskedő cégek árbevétele messze átlagon felül nőtt, évi 10,4 százalékkal. A legnagyobb 25 szereplő azonban ennél is jobban teljesített, 2013-ban a szektor árbevételének 52 százalékát adták, 2017-ben viszont már az 55 százalékát.

Hiába a gyors bővülés, a ruhakereskedelem összességében nem olyan nagy üzlet: az összes cég 5 év alatt 9 milliárd forintos veszteséget termelt 1411 milliárd forintos árbevétel mellett. Eközben az üzletek száma 19 ezerről 15 ezerre csökkent.

 

Nem mindenki járt azonban rosszul, a 25 legnagyobb cég minden évben jelentős profitot termelt, a profitrátájuk a 2012-es kerek egy százalékról 5 évvel később már 5,8-re nőtt, ami a kereskedelemben elég jó eredménynek számít.

Alig van olyan iparág, ahol ilyen kevés a nagyobb méretű hazai szereplő: a 25 legnagyobb cég közül csupán négy magyar (Szinga-Sport, Budmil, Dockyard Islands és Roland Divatház). Ezek a top 25 árbevételének 11 százalékát adják, ez nem változott érdemben az elmúlt öt évben.

A legnagyobb növekedést 2013 és 2017 között a Massimo Dutti (229 százalék), a Reserved márkát birtokló lengyel LPP Hungary (217 százalék) és az Orsay üzleteket üzemeltető MDO Kft. tudta felmutatni (121 százalék). Bár az Orsay egy német márka, a magyar és a német cég tulajdonosa is a holland MHV Handelmaatschappij N.V. – feltehetően az adózási előnyök kihasználása miatt. Negyedik helyen áll a növekedésben a svéd H&M 116 százalékkal.

A piac eléggé széttagolt, hiszen összesen 5825 ruha-kiskereskedelemmel foglalkozó cég volt, ami így is jelentős visszaesés a 2013-as 7425-höz képest.

A butikokra rossz idők járnak, az elmúlt 5 évben 1600 kisebb ruhakereskedő cég és 3620 üzlet szűnt meg.

A változások miatt egyre inkább koncentrált a piac, a 25 legnagyobb céget nem számítva egy vállalkozás átlagos árbevétele 15,6-ról 31,5 millió forintra nőtt. Érdemes megnézni, hogyan alakult a piaci részesedés: a leglátványosabb változás, hogy a H&M-nél köt már ki minden hetedik ruhaboltban elköltött forint.

(A grafikonon egy-egy elem adatsora kiemelhető a kurzort a neve fölé mozgatva, kattintással pedig el is lehet tüntetni.)

 

A magyar cégek összességében megőrizték a 11 százalékos piaci részedésüket, de csak a Playersroom áruházakat üzemeltető és a DRK márkát felfuttató Szinga-Sport Kft.-nek köszönhetően, a többi 3 szereplő veszített a piaci részesedéséből. A Roland Divatház például 5 év alatt csupán 3 százalékkal tudta bevételét növelni, így 1,1-ről 0,7 százalékra csökkent a piaci részesedése.

A cégek közül a Zara, a Peek & Cloppenburg és a Bershka nemcsak az árbevételét, de a nyereségét is ütemesen gyarapította. A német C&A éveken át csak szenvedett, hiszen hiába a második legnagyobb piaci szereplő, 4 év alatt 2,8 milliárdos veszteséget halmozott fel. 2017-ben viszont nagyot ugrottak, és 1,7 milliárdos nyereséget értek el. A magyar Szinga-Sport még nagyobb kiugrást produkált, hiszen ők közel megtízszerezték az üzemi eredményüket öt év alatt.

 

Csupán egyetlen luxusmárka fért be a legnagyobb árbevételű cégek közé, a Gucci: ők 2 milliárd forintos árbevétel mellett félmilliárdos üzemi eredményt értek el. Ezzel a Gucci tudta a legnagyobb profitrátát felmutatni, őket a magas minőségű és árazású szegmensben működő Peek & Cloppenburg követte 19,1 százalékkal. Harmadik helyen viszont a fast fashion kategóriába tartozó Pull & Bear követte, 13,8 százalékkal. A magyar cégek közül a Szinga-Sport érte el a legjobb eredményt 4,6 százalékkal.

A H&M hiába tudott növekedni, nem termel túl sok profitot: a 2013-as 4,3 százalékos profitráta 3,2 százalékra olvadt 2017-re. A svéd fast fashion cégnek egyre több problémája van világszerte, nagy port vert fel például, hogy elégetik az el nem adott ruhákat, és kínai börtönökben is dolgoztathatnak beszállítóik. De nemcsak nekik okoz komoly PR-problémát a szegény országokban található beszállítóknál tapasztalható gyermekmunka és a borzasztó munkakörülmények, hanem szinte mindenkinek a fast fashion ágazatban. Ez azonban a vásárlókat – legalábbis Magyarországon – nem igazán érdekli, hiszen egyre többet költenek ezeknél a cégeknél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKínai börtönökben gyártják a H&M, a C&A és a 3M csomagolásait, állítja egy volt brit rabAmiről szerinte a cégeknek fogalmuk sincs. Mindhárom vállalat vizsgálatot indított.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzén helyett H&M ruhákat éget egy svéd erőműAz északi ország 2020-ig teljesen el akarja felejteni a fosszilis üzemanyagokat.

Vállalat Bershka C&A divat Gucci h&m Pull & Bear Reserved ruha Stradivarius Zara Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2019. május 22. 15:57 Vállalat, Világ

Izland sokkot kapott a Malév-szindróma miatt

Nagyon ritka, hogy egyetlen cég bedőlése magával rántsa egy egész ország gazdaságát, de mintha éppen ez történne Izlandon.

Jandó Zoltán
2019. május 22. 12:34 Közélet, Vállalat

Birkózás kezdődött a TV2 irányításáért

Átalakították a cég vezetését, hogy Mészáros Lőrinc bizalmi embere mindenre rálásson. Közben Orbán Viktor vejének vállalatánál is hasonló változások voltak.

Jandó Zoltán
2019. május 21. 06:46 Közélet, Vállalat

Körbezártak minket az oroszok, és a kormány önként sétál a karjaikba

Gázkörgyűrű építésével foglalja vissza Kelet-Közép-Európát a Gazprom. Bár a magyar hatóság a régióban egyedüliként résen volt, a kormány ezt az előnyt is eldobhatja.

Fontos

Tóth István János
2019. május 21. 17:48 Adat, Közélet

Nyolc ábra egy magyar csodáról

Ha piacgazdaság van, akkor kétségtelenül Mészáros Lőrinc cégei a legjobbak az országban, és nekik kellene nyerniük az összes közbeszerzést. De van alternatív magyarázat is.

Váczi István
2019. május 20. 16:22 Világ

Jó időre meghatározza Európa sorsát a hétvégi választás

Hosszú időre lekerül a szorosabb integráció a napirendről, ha az euroszkeptikus pártok nagyon megerősödnek az Európai Parlamentben.

Jandó Zoltán
2019. május 20. 11:41 Tech, Vállalat

Gyakorlatilag kicsinálják a magyarok második kedvenc okostelefon-márkáját

A magyar okostelefon-piacot is felboríthatja a Huawei-botrány. Itthon az elmúlt hónapokban minden negyedik készüléket a kínai gyártó adta el.