Magyarországon minél öregebb és környezetszennyezőbb az autód, annál kevesebb adót fizetsz
Három éve robbant ki a dízelbotrány, de még mindig 43 millió súlyosan környezetszennyező gázolajüzemű jármű közlekedik Európa útjain. A Transport & Environment nevű civil szervezet felmérése szerint a súlyosan környezetszennyező dízelautók száma csak tavaly óta 5 millióval, a csalószoftveres botrány 2015-ös kirobbanása óta pedig 14 millióval nőtt.*A legnagyobb európai autógyártó vállalat, a Volkswagen az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) vizsgálatainak hatására 2015-ben ismerte el, hogy bizonyos dízelüzemű járműveibe olyan szoftvert telepített, amellyel kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátási előírások. A botrány mintegy 11 millió gépjárművet érintett, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el. A szervezet szerint azért sokkolóak az adatok, mert ezek a gépjárművek még évtizedekig károsítani fogják az európai városok levegőjét.
A dízeles autók körülbelül kilencszer több nitrogén-oxidot bocsátanak ki a határértéknél valós vezetési körülmények között. Ez még azokra a dízelautókra is igaz, amelyek átmentek a nem laboratóriumi, hanem használat közbeni méréseken alapuló új uniós teszteken.
Magyarországon jelenleg 193 ezer ilyen dízelautó rója az utakat. Sőt, ez a szám csak emelkedni fog. A nyugat-európai használt autók nagy része ugyanis – Afrika mellett – Kelet-Közép Európában kötnek ki. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy ma már több használt autó érkezik Nyugat-Európából, mint amennyi új autót eladnak a magyar piacon.
A legtöbb új autót közvetlenül a gazdasági válság kirobbanása előtt, 2007-ben adták el Magyarországon. Akkor 176 ezer új gépjármű talált gazdára, és további 24 ezer importból származó használt kocsit helyeztek üzembe. 2012-ben viszont már ugyanannyi új autót adtak el, mint amennyit behoztak, majd a következő évtől az import lehagyta az újautó-értékesítéseket. Ebben jelentős szerepet játszik az Országgyűlés 2012-es döntése is, amikor az új és az öreg autók esetében is egyaránt mérsékelték a regisztrációs adót.
A szakmai szervezetek már tavaly összeraktak egy olyan módosításokat tartalmazó javaslatcsomagot, amellyel csökkenteni lehetne a hazai autók átlagosan 14,5 éves életkorát. Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke szerint a legnagyobb gond nem a regisztrációs adóval van, hanem a környezetvédelmi díjakkal.
„Azt szeretnénk elérni, hogy kisebb károsanyag-kibocsátással bíró gépjárművek vegyenek részt a közúti forgalomban” – mondta a G7-nek a szakember. Gablini Gábor szerint az adórendszert kellene úgy módosítani, hogy az fokozottabban vegye figyelembe a környezetterhelést. A szakmai szerveztek célja, hogy mérséklődjön a környezetszennyező autók importja és korszerűbbé váljon a mostani magyar autópark.
Miközben a legtöbb európai országban az új és kisebb teljesítményű autók után kell a legalacsonyabb gépjárműadót fizetni,
Magyarországon az a furcsa helyzet alakult ki, hogy minél öregebb egy autó, vagyis minél több káros anyagot bocsát ki, annál kevesebb adót kell utána fizetni.
A gépjárműadóról szóló törvény szerint így alakulnak a lépcsőfokok:
- 3 évnél fiatalabb autó esetében: 345 Ft/kilowatt,
- 4-7 éves autó esetében: 300 Ft/kilowatt,
- 8-11 éves autó esetében: 230 Ft/kilowatt,
- 12-15 éves autó esetében: 185 Ft/kilowatt,
- 16 évnél idősebb autó esetében: 140 Ft/kilowatt.
Nem csoda, hogy Magyarország vált a nyugati használt autók egyik legfontosabb felvevőpiacává. Amit ott már nem éri meg fenntartani a magas adó és a drága karbantartási költségek miatt, új otthonra lel valamelyik kelet-európai országban.
Van még egy fontos grafikon, amelyben Magyarország dobogós helyen szerepel. Ez azt mutatja meg, hogy mennyire egészségtelen a levegő minősége. És bár tucatnyi módon – a pollenektől a levegő szénhidrogén-, vagy szén-monoxid tartalmán át a szálló por kibocsátásig – lehet mérni a levegő minőségét, beszédes az Egészségügyi Világszervezet felmérése.
Eszerint az EU-ban Bulgária és Románia után Magyarországon a legmagasabb a légszennyezés miatt elvesztett egészséges életévek száma. Százezer lakosra számítva hazánkban 1639 évet veszítünk a levegő szennyezettsége miatt.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
