Név szerint említi Mészáros Lőrincet az egyik legnagyobb európai energetikai konszern, az RWE kedden közzétett féléves beszámolója. Az egykori felcsúti gázszerelő mint a Mátrai Erőmű egyik vevője kerül elő a jelentésben, amely arról ír, hogy a létesítményt egy cseh befektetők kezében lévő cég, illetve Mészáros vásárolta meg tőlük. Ez persze nem újdonság, mindössze annyiban érdekes, hogy a magyar vállalkozó sem közvetlenül, hanem több cégen (illetve tőkealapon keresztül) vásárolt, sőt a tranzakció idején még a pontos tulajdoni részesedését sem lehetett ismerni, őt valamiért mégis fontosnak tartották külön megemlíteni.
Más kérdés, hogy azóta nagyjából teljesen Mészárosék irányítása alá került az erőmű, egészen pontosan az annak többségi, 72 százalékos részesedését megvásárló cég. A csehek ugyanis alig egy héttel a tranzakció lezárása után kiszálltak.
Az ügyletet egyébként még tavaly év végén jelentették be, de a versenyhivatali jóváhagyások, illetve egyéb papírmunkák miatt egészen márciusig elhúzódott*Ami egyébként egyáltalán nem sok, ennél jóval hosszabb ideig is eltarthat egy hasonló ügylet lezárása.. Éppen ezért ez az első olyan RWE-jelentés, amiben már magáról az ügyletről is írnak, igaz, túl sok részlet nem derül ki a közölt adatokból.
Ami biztosnak tűnik, hogy nem annyiért adták el az erőművet Mészároséknak, amilyen értéken nyilvántartották azt a könyveikben, hanem valamivel az alatt. A féléves jelentés szerint ugyanis az RWE 25 millió eurót veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a tranzakció miatt. A korábbi beszámolók alapján a létesítményt működtető cégben tavaly 128 millió eurónyi eszközt tartott nyilván az RWE, így*Ha azt feltételezzük, hogy az eladóra jutó kötelezettséget átvállalta az új tulajdonos. nagyjából 100 millió eurót kaphatott 51 százalékos részesedéséért a német csoport.
Mészárosék az RWE többségi pakettje mellett a szintén német EnBW 22 százalékos csomagját is megvették, ami így logikusan 44-45 millió eurót, márciusi árfolyamon nagyjából 14 milliárd forintot érhetett. Ez némileg kevesebb annál, mint amennyit utóbbi vállalat állítólag remélt a csomagért. A Népszabadság ugyanis bő két éve arról írt, hogy korábban az állami MVM is tett kísérletet az EnBW-részesedés megszerzésére, de ez meghiúsult, mivel a németek 15 milliárdot szerettek volna, az MVM azonban csak 10-et akart adni.
Mindenesetre most inkább úgy tűnik, hogy a korábbi 50 milliárdot súroló becslésünknél kevesebbért cserélt gazdát Magyarország második legnagyobb erőműve*Egészen pontosan az azt működtető cég 72 százaléka.,
a vételár inkább 40 milliárdhoz lehetett közelebb.
Az továbbra sem egyértelmű, hogy Mészárosék hosszabb távon mit akarnak kezdeni a létesítménnyel. A Mátrai Erőmű eléggé leharcolt állapotban van, 50 éves blokkjainak üzemideje 2025-ben lejár, arra pedig rengeteget kellene költeni, hogy tovább működhessen. A jelenlegi környezetvédelmi előírások mellett olyan drága technológiát kellene alkalmazni, ami még egy nagyon jó hatásfokú, feketekőszenet égető erőműnél sem térülne meg, egy lignitalapúnál – mint amilyen a Mátrai – pedig végképp nem. Ágazati szakértők épp ezért nem lennének meglepve, ha 2025-ben egyszerűen bezárnák az erőművet, és megkezdenék a terület rekultivációját, ami több tízmilliárdos projekt lehet.
Pénz
Egy százaléknál magasabb GDP-növekedés idén csoda lenne
A járműgyártás stabilizálódhat, de visszapattanni nem fog – vélik a CIB Banknál.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
A jelenlegi nukleáris technológia egy üzleti zsákutca
Az atomenergia reneszánszához technológiai áttörés kell, a hagyományos erőművek építésével az államok veszteséges projekteket támogatnak.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Kellett még egy magánrepülő az állami százmilliárdokkal kitömött vállalatcsoportba
A Tiborcz István üzleti körével bizniszelő Balázs Attila romániai vállalata vett egy másfélmilliárdos repülőt, a csoporton belül legalább a másodikat.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
