Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. július 2. 06:51 Pénz, Vállalat

Burkolt állami támogatás lehet a Fradi rejtélyes kétmilliárdja

Soha egyetlen magyar futballcsapat sem gazdálkodhatott annyi pénzből, mint 2017-ben a Ferencváros. Az együttest működtető FTC Labdarúgó Zrt. kasszájába jóval több mint öt milliárd forint folyt be tavaly, ami elképesztő növekedés a hét évvel ezelőtti 726 millió forint után. Ehhez hasonló nagyságrendű pénzből csak a Videoton (újonnan Mol-Vidi) csapata mögött álló Fehérvár FC gazdálkodhat, a maradék tíz együttesnek 1-2 milliárd forinttal kell beérnie.

 


A Fradi dominanciáját jól mutatja, hogy míg 2011-ben az NB1-be áramló pénznek csak a 9 százaléka került hozzájuk, az elmúlt néhány évben azonban már 20-25 százalék volt a részesedésük.

De hogy honnan lett a Fradinak ennyi pénze, azt eddig nem tudhattuk (a cég nem igazán fejtette ki beszámolójában a bevételek eredetét). Egy megállapodás miatt nem nyilvános például, hogy mekkora összegben értékesítenek belépőket a Fradi-meccsekre, több mint 2 milliárd forint eredetéről pedig még külön kérésre sem mondott semmit a cég.

A növekedésben egész biztosan jelentős szerepet játszott a Groupama Aréna felhúzása. Persze nem azért, mert ennek köszönhetően dől a jegyeladásból származó pénz a csapathoz, hanem mert az FTC egy elég jó megállapodást kötött a stadion fenntartójával. Az arénát a Lagardere Unlimited Stadium Solutions Kft. üzemelteti, és a Fradival folytatott üzleti együttműködésükről annyit lehet tudni, hogy ők gondoskodnak a stadion állapotáról és értékesítik a reklámfelületeket, illetve szervezik az ott tartott rendezvényeket. A bevételeket viszont nem tartja meg magának a Lagardere, a cég minden évben egy garantált fix díjat fizet a ferencvárosi fociklubnak, amely ezen felül még a Lagardere nyereségéből is részesülhet. 

 

Azt nem lehet tudni pontosan, hogy mekkora összeg kerülhet így a Fradihoz, de a két cég beszámolói alapján nem lenne meglepő, ha több százmilliós, vagy akár az egymilliárdot is meghaladó tételről lenne szó. Ez adhatja a Fradi árbevételének legnagyobb részét, de ezen kívül is vannak még forrásiak: tavaly például jelentősen megugrott a szponzori bevételük*Nyilván az, amit nem érint a LUSS-szal kötött megállapodás..

Mindezek ellenére a hagyományos üzleti tevékenységből még az NB1-ben sem a Fradihoz folyik be a legtöbb pénz. A már említett Fehérvár FC árbevétele ugyanis rendre magasabb, ám a Fradi ezt a lemaradását egyéb bevételekkel behozza. Azt azonban nem verik nagy dobra, hogy ezek az egyéb bevételek – amelyek 2017-ben meghaladták a 2,8 milliárd forintot – miből származnak.

Ezen a soron a legtöbb csapat elsősorban különböző – jellemzően állami – támogatásokat mutat ki a taótól kezdve a szövetségi dotáción át az önkormányzati támogatásokig. Az is ilyen, amit a Fradinál nevesítettek, hiszen az FTC Zrt. is kapott 152 milliót az UEFA-tól, illetve 386 milliót az MLSZ-től. A maradék 2,3 milliárd forintról azonban semmit nem tudni. Márpedig ez egyéb bevételből kiugróan sok, nincs is más olyan csapat, amely ekkora összeget mutatott volna ki ezen a soron.

Természetesen rákérdeztünk a Fradinál a rejtélyre, ám a cégtől nem kaptunk válaszokat. Pedig korábban a társaság nem titkolózott ennyire, két évvel ezelőtt még elmondták, honnan származott az akkori 1,8 milliárdos ilyen bevétel. A legérdekesebb tétel pedig egy közel félmilliárdos tulajdonosi támogatás volt. Az FTC Labdarúgó Zrt. ugyanis 99 százalékban a Ferencvárosi Torna Club tulajdonában áll, azaz a cég az egyesülettől kapta a hatalmas összeget. Márpedig az FTC többnyire állami pénzből gazdálkodik.

Nem volt ez másképp tavaly sem. A klub 5,5 milliárd forintból gazdálkodhatott, és bár a beszámoló tanulsága szerint ebből „csak” 1,2 milliárd volt költségvetési támogatás, a tételesen felsorolt támogatások alapján valószínűleg jóval több. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól három tételben közel 3 milliárdot kaptak, amiből 1,4-et használtak fel 2017-ben, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig négy részletben utalt közel 1,7 milliárdot, amiből közel 1 milliárd jutott az elmúlt évre.

 

Ehhez jött még 70 millió a fővárosi, a ferencvárosi és kőbányai önkormányzatoktól, illetve 32 millió a szintén jelentős részben állami forrásokból gazdálkodó sportszövetségektől. A többi pénz valószínűleg valóban vállalkozási tevékenységből, vagy más piaci forrásból származott, bár a céges támogatások sem teljesen függetlenek az államtól és a politikától. A Fradi legnagyobb vállalati támogatója például az Opál Zrt.*Valamiért a beszámolóban Kft-ként hivatkoznak rá, de nem találtunk olyan vállalatot, amely ezen a néven működik, és adhatott ekkora támogatást a klubnak., amely a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában van, vezetői pedig az új nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea férje, illetve a Rogán Antal bizalmasa, Kertész Balázs.

Az FTC bevételeinek nagy része tehát az államtól érkezik, így ha a két évvel ezelőttihez hasonlóan továbbra is százmilliós, esetleg milliárdos tételben nyújt tulajdonosi támogatást a Fradi labdarúgó csapatát működtető cégnek, akkor azt elég nehéz nem burkolt állami támogatásként értelmezni. Ez viszont egy keményebb UEFA-ellenőrzésnél akár bajba is sodorhatná az együttest. Az európai szövetség szabályai (az úgynevezett pénzügyi fair play) szerint ugyanis elvileg nem indulhat nemzetközi kupában olyan csapat, amelynek piaci bevételei nem fedezik a kiadásait. Márpedig a burkolt állami támogatás nem piaci, az ilyen egyéb bevételei nélkül pedig az FTC Labdarúgó Zrt. súlyosan veszteséges lenn.

 

Korábban ez azért nem jelentett problémát a magyar csapatoknak, mert a szabály csak 5 millió euró feletti büdzsénél ép életbe, 2012 előtt pedig nem volt olyan magyar együttes, amely ennél többől gazdálkodott volna.

Nagy szerencse, hogy az UEFA maga sem veszi nagyon komolyan a saját szabályait, mivel ha így tenne, valószínűleg számos nagy nyugati csapatot is kénytelen lenne kizárni a Bajnokok Ligájából vagy az Európa Ligából. Míg azonban a szerencsésebb nyugaton arab milliárdosok tömik be a focicsapatok büdzséjén tátongó lyukakat, addig nálunk a magyar adófizetők.

Pénz Vállalat állami támogatás bevétel Ferencváros FTC labdarúgás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2021. január 18. 10:20 Pénz

Februárra újabb hideghullámot áraznak az energiapiacon

Az egy évvel ezelőttihez képest a feje tetejére állt az európai energiapiac jó része, de ebben elsősorban nem a koronavírus-járvány a ludas, hanem az időjárás.

Váczi István
2021. január 7. 10:24 Pénz

Az előző válság 13 ezer milliárd dolláros adósságát kell törleszteni idén

A hét legnagyobb fejlett gazdaságnak plusz négy nagy feltörekvőnek mennyi államadósságot kell visszafizetnie, mint bármikor az utóbbi tíz évben.

Váczi István
2021. január 6. 14:40 Pénz

Visszatért a 20 évre fixen kamatmentes lakáshitel Dániában

Dániában van a legrégebben negatív tartományban a jegybanki alapkamat, ami egy ideje a lakossági hitelek árazásában is tükröződik.

Fontos

Stubnya Bence
2021. január 20. 06:54 Vállalat

Már a februári minimálbér-emelést is veszélyezteti a tárgyalási patthelyzet

Közel van egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói szervezetek ajánlata, mégsem tudtak eddig megegyezni az emelés mértékéről.

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.