Donald Trump amerikai elnök a hétvégén két elég meglepő twitter üzenetet is kiküldött a Kínával folytatott kereskedelmi háborúval kapcsolatban. Az elsőből azt tudhattuk meg, hogy a kínai elnökkel közösen dolgoznak a ZTE nevű távközlési óriás megmentésén, a második pedig már arról szólt, hogy jól halad a munka. Mindez azért elég furcsa, mert éppen Trump közelmúltbeli intézkedései juttatták csőd szélére a céget, és ha tönkrement volna, akkor ez lett volna az első igazán nagy ütés a kínai-amerikai kereskedelmi és politikai vitában.
A ZTE, amely egyébként a magyarországi Telenor hálózat egyik legnagyobb beszállítója, a múlt héten azért állította le a termelését, mert Trump elvágta a céget az amerikai alkatrész beszállítóitól. A társaság nem tud amerikai alkatrészek nélkül létezni, és ha tönkremegy, annak nem csak szimbolikus jelentősége van, hanem 75 ezer alkalmazottja is utcára kerül.
A büntetést azért rótták ki Washingtonban a ZTE-re, mert titokban Iránnak és Észak-Koreának is szállított amerikai részegységeket tartalmazó berendezéseket, vagyis megszegte az amerikai embargót.
President Xi of China, and I, are working together to give massive Chinese phone company, ZTE, a way to get back into business, fast. Too many jobs in China lost. Commerce Department has been instructed to get it done!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) May 13, 2018
Úgy tűnik azonban, hogy a Trump kormányzat sem mérte fel jól, mit jelentene a ZTE bedőlése. Trump a jövő hónapban találkozik Kim Dzsongun észak-koreai elnökkel, de a megbeszélések közvetítője éppen Kína. A ZTE vártnál sokkal könnyebb térdre kényszerítése valószínűleg olyan sokkot okozna Kínában, ami miatt a fontos koreai egyeztetés is veszélybe kerülne.
Másrészt az sem biztos, hogy a második legnagyobb kínai távközlési óriás földbe gyalulása a nemzetközi kereskedelemben jól mutatott volna. Ahogy a New York Times is írja, Trumpnak nem könnyítené meg a dolgát, ha a kínai nagyvárosokban hirtelen tömegek kezdtek volna az utcákon iPhone-okat földhöz vagdosni.
Az amerikai visszatáncolást most megpróbálják elsősorban a 75 ezer veszélyben lévő munkahely megvédésével indokolni, a valóságban azonban sokkal inkább arról lehet szó, hogy a ZTE sokkal többet jelent Kínának, mint munkahelyek ezrei, és ezt nem vették kellő mértékben számításba. A ZTE a kínai technológiai fejlesztések egyik központja, és a kínai technológia külföldi elterjesztésének egyik kulcsa. Még akkor is, ha egyébként jelentős mennyiségű amerikai szabadalmat bitorolva indították a fejlesztéseket.
Az amerikai kongresszusi képviselők azonban keményen kritizálják Trump taktikáját, rögtön azt kérdezték, hogy mi lenne, ha az elnök inkább a nemzetbiztonsággal törődne a kínai munkások helyett. Az amerikai álláspont szerint ugyanis a kínai állam rejtett segítségével fejlődő ZTE és a Huawei amerikai távközlési piaci jelenléte súlyos kockázatokat rejt.
Trump egyelőre nem fedte fel, hogy a ZTE életben tartásáért cserébe milyen komplex előnyökre számít, de úgy tűnik, hogy az ügy rendezése egy tágabb tárgyalási csomag részeként lesz értelmezhető. Ennek mind az észak-koreai tárgyalásokhoz, mind a Kínával szembeni kereskedelmi tárgyalásokhoz köze lehet.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
