A Telenor magyar hálózata részben a kínai ZTE-re épül, ami mindjárt összeomlik
A Telenor Magyarország 2010-ben adott egy 200 millió eurós megrendelést a kínai ZTE-nek, hogy cserélje le mobilhálózatának bizonyos elemeit, amelyeket korábban az Ericsson és a Nokia-Siemens Networks szállított neki. A ZTE akkoriban a világ egyik legígéretesebben fejlődő távközlési eszközgyártójának számított, és bár volt még némi óvatoskodás a kínai technológia alkalmazásában, az eset nem volt egyedi, hiszen például a Vodafone magyar leánya már 2007-ben bizalmat szavazott a szintén kínai, és szintén akkoriban feltörekvő Huawei-nek.
A ZTE azonban most gyakorlatilag az összeomlás szélén áll. A Trump adminisztráció elvágta a vállalatot az amerikai beszállítóitól, márpedig a ZTE mobil állomásait amerikai processzorok hajtják, hálózatának optikai elemei szintén amerikai gyártásúak, de még a mobiltelefonjainak Android operációs rendszere is amerikai. A társaság elvileg gyorsan találhatna az USA-n kívüli beszállítókat, de szakértők szerint a gyakorlatban ez nem lehet megoldás. Így ugyanis nem tudná ugyanazt a minőséget garantálni amit eddig, és a globális versenyben hamar alulmaradna.
A kínai társaság sencseni üzeme szerdán gyakorlatilag leállt. A New York Times tudósítója szerint a dolgozók nagy része csak ténfereg a gyárban, próbálnak nekik értelmes elfoglaltságot találni, de ez nem mindig sikerül. A termelés leállása elsősorban helyi, kínai probléma, a cég esetleges bedőlése viszont érzékenyen érintheti azokat a mobilcégeket is, amelyek (legalább részben) erre a technológiára építették a hálózatukat.
A Telenor a különösen érintett szolgáltatók között van, mert a fejlődő világban számos hálózata épült ZTE eszközökre. A norvég cég vezérigazgatója egyelőre csak annyit mondott, hogy “közelről figyeli az eseményeket”. A társaság nemrég jelentette be, hogy többek között a magyar leányvállalatát is eladja, és amikor az üzletet nyélbe ütötték, a vevő (Petr Kellner cseh milliárdos PPF nevű cége) még aligha tudhatta, hogy ilyen terhet vesz a nyakába.
Egyelőre a magyar Telenor sem tudott többet mondani, minthogy tájékozódik a helyzetről és “vizsgálja az export tilalom és a ZTE bejelentésének hatását”.
Az amerikai beszállítók letiltásának oka az, hogy Washington szerint a ZTE megsértette az amerikai exportkorlátozásokat, amikor termékeit eladta Iránnak. A tiltás hét évre szól, a kínaiak pedig egyelőre nem tudtak enyhítést elérni a Trump adminisztrációnál.
A lépés ugyanakkor egy jóval nagyobb játszma része, az amerikaiak ugyanis évek óta jelentős nemzetbiztonsági kockázatnak tartják a ZTE és a Huawei amerikai piaci jelenlétét. Ezzel párhuzamosan a tiltás abba az intézkedéssorozatba is illeszkedik, amelynek részeként sok kínai árura védővámot vetettek ki. Mivel Kína ellenintézkedéseket vezetett be, a világ új kereskedelmi háborúról beszél, és ennek végső soron az is az egyik célja, hogy a technológiai iparágakban Kína előretörését az Egyesült Államok megakadályozza. Ha a ZTE tönkremegy, vagy nagyon meggyengül, az tökéletesen szolgálja ezt a célt.
A magyar Telenornak az utóbbi napokban nincs nagy szerencséje, úgy érezheti magát, mint a szegény ember, akit az ág is húz. Nem sokkal azután, hogy a norvég tulajdonos kivonulását bejelentették, a Vodafone megállapodott a UPC megvételéről. Ezzel pedig hamarosan létrejöhet a Magyar Telekom után a második olyan vállalat Magyarországon, amely házon belül egyesíti a mobil és vezetékes szolgáltatást.
Így már csak a Telenornak hiányzik a vezetékes technológiai ága, ami különösen azok után lehet fájó, hogy az utolsó jelentősebb hálózattal rendelkező cégnek számító Invitelt a Digi elhalászta az orra elől. Erre a tranzakcióra a Gazdasági Versenyhivatal éppen ma bólintott rá, bizonyos, marketing szempontból előnytelen, de nem teljesíthetetlen feltételekkel.
Vállalat
Tartozáshegy alatt roskad össze egy százéves magyar gyár
Ha nem sikerül megmenteni a nagyatádi cérnagyárat, akkor több mint 200 ember marad munka nélkül, és a település költségvetése is nehéz helyzetbe kerülhet.
Európai üzemek zárnak be, romlanak a kilátások az olajiparban
Az év eleji optimizmus után az olajipar komoly nehézségekkel küzd a globális gazdasági problémák miatt, Európában pedig különösen borúsak a kilátások.
Tarthatatlan a helyzet a palackvisszaváltó automatáknál, lépnek a boltok
Sok pénzbe fog kerülni, de elkezdik kiköltöztetni a visszaváltó automatákat az eladótérből, már amennyiben tudják.
Fontos
Az EU egyik leginkább vízfejű gazdasága a magyar
Majdnem negyedével lenne alacsonyabb Magyarországon az egy főre jutó GDP Budapest nélkül.
Vannak olyan országrészek, ahol több eső esett egy nap alatt, mint a megelőző három hónapban
Az ország nagy részén 24 óra alatt több csapadék hullott, mint a megelőző 30 napban, de voltak olyan mérőpontok, ahol az előző háromhavi mennyiséget is túlszárnyalta.
Európa legelmaradottabb vidéke lett a magyar kifektetés fő célpontja
A magyar külpolitika által megcélzott nyugat-balkáni országok évtizedek óta alig közelednek Európához, ami kérdéseket vet fel a megtérüléssel kapcsolatban.
