Hiába vezethet világjárványhoz ami a víruslaborokban zajlik, hiányzik a rájuk vonatkozó nemzetközi szabályozás
Világszerte egyre több laboratóriumban végeznek biológiai kockázatokkal járó kísérleteket, a kórokozókkal foglalkozó – a veszélyeket tekintve legmagasabb, BSL-4 besorolású – intézmények száma 25-ről 69-re nőtt egy évtized alatt a Bloombergen idézett statisztikák szerint. A tendenciát a szabályozás azonban nem követi, nemzetközi szinten legalábbis hiányoznak a közösen elfogadott és betartatott előírások, figyelmeztet az amerikai lap.
Persze mindez nem jelenti az óvintézkedések hiányát, évente akár dollármilliókat is elköltenek a biztonsági rendszerekre a laboratóriumok, ám azok mostanra több, mint 25 országban, zömmel városokban működnek, ahol gyorsan terjedhetnek az esetlegesen kijutó kórokozók. Mindeközben amerikai, ázsiai és európai szakértők évtizedek óta igyekeznek a nemzetközi irányelvek és szabványok kidolgozásán, amiben tucatnyi szervezet is részt vett, de azok érvényesítésére senkinek sincs felhatalmazása.
A közös munkát ráadásul visszavetette a koronavírus-járvány, aminek időszakában
a dolgok valamelyest szüneteltek
– fogalmazott az egyik legnagyobb amerikai intézmény volt vezetője a Bloombergnek. Az együttműködést a covid eredetét övező viták is hátráltatták: míg korábban a vuhani víruslaboratóriumban amerikai finanszírozású kutatások is folytak, napjainkban a hétmillió ember halálát okozó vírus kifejlesztésével hozzák gyanúba az intézményt, amiről élénk vitát folytatnak tudósok és politikusok egyaránt. A problémával kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet is csak visszafogottan nyilvánul meg, óvakodva az esetleges félreértésektől.
Az orosz agresszió sem kecsegtet fényes kilátásokkal a helyzetet illetően, Vlagyimir Putyin ugyanis 2021-ben 15 BSL-4-es laboratórium létesítését jelentette be Oroszországon belül és kívül – igaz, erősen kérdéses a projekt megvalósulása, de már a felvetés nyomán is megmutatkoztak a kutatóközpontok körüli aggodalmak. A lap továbbá beszámol brazil, kazah, Fülöp-szigeteki, szingapúri és spanyol laborépítési tervekről is, amelyeket nemzeti presztízsberuházásokként értékel az Obama-kormány egyik szakpolitikusa, Andrew Weber. Weber hozzátette, hogy a helyzet rendezetlenségéről árulkodik , hogy az országok hivatalos jelentései helyett a tudományos világ közlései alapján lehet nyomon követni a laboratóriumok létesítését és munkáját.
Tech
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán
Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
