Hiába vezethet világjárványhoz ami a víruslaborokban zajlik, hiányzik a rájuk vonatkozó nemzetközi szabályozás
Világszerte egyre több laboratóriumban végeznek biológiai kockázatokkal járó kísérleteket, a kórokozókkal foglalkozó – a veszélyeket tekintve legmagasabb, BSL-4 besorolású – intézmények száma 25-ről 69-re nőtt egy évtized alatt a Bloombergen idézett statisztikák szerint. A tendenciát a szabályozás azonban nem követi, nemzetközi szinten legalábbis hiányoznak a közösen elfogadott és betartatott előírások, figyelmeztet az amerikai lap.
Persze mindez nem jelenti az óvintézkedések hiányát, évente akár dollármilliókat is elköltenek a biztonsági rendszerekre a laboratóriumok, ám azok mostanra több, mint 25 országban, zömmel városokban működnek, ahol gyorsan terjedhetnek az esetlegesen kijutó kórokozók. Mindeközben amerikai, ázsiai és európai szakértők évtizedek óta igyekeznek a nemzetközi irányelvek és szabványok kidolgozásán, amiben tucatnyi szervezet is részt vett, de azok érvényesítésére senkinek sincs felhatalmazása.
A közös munkát ráadásul visszavetette a koronavírus-járvány, aminek időszakában
a dolgok valamelyest szüneteltek
– fogalmazott az egyik legnagyobb amerikai intézmény volt vezetője a Bloombergnek. Az együttműködést a covid eredetét övező viták is hátráltatták: míg korábban a vuhani víruslaboratóriumban amerikai finanszírozású kutatások is folytak, napjainkban a hétmillió ember halálát okozó vírus kifejlesztésével hozzák gyanúba az intézményt, amiről élénk vitát folytatnak tudósok és politikusok egyaránt. A problémával kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet is csak visszafogottan nyilvánul meg, óvakodva az esetleges félreértésektől.
Az orosz agresszió sem kecsegtet fényes kilátásokkal a helyzetet illetően, Vlagyimir Putyin ugyanis 2021-ben 15 BSL-4-es laboratórium létesítését jelentette be Oroszországon belül és kívül – igaz, erősen kérdéses a projekt megvalósulása, de már a felvetés nyomán is megmutatkoztak a kutatóközpontok körüli aggodalmak. A lap továbbá beszámol brazil, kazah, Fülöp-szigeteki, szingapúri és spanyol laborépítési tervekről is, amelyeket nemzeti presztízsberuházásokként értékel az Obama-kormány egyik szakpolitikusa, Andrew Weber. Weber hozzátette, hogy a helyzet rendezetlenségéről árulkodik , hogy az országok hivatalos jelentései helyett a tudományos világ közlései alapján lehet nyomon követni a laboratóriumok létesítését és munkáját.
Tech
Mire jó az energiacímke, ha ekkora káosz van mögötte?
Itt egy A kategóriás mosógép, ajánlunk hozzá egy A+++-20%-os szárítót, tévéből viszont a G kategóriás a legújabb. Érthető? Nem csoda, ha nem, és erről nem a fogyasztók tehetnek.
Kapzsi fiatalokat, hiszékeny időseket és céges profikat is csőbe húznak az online csalók
Egyre kifinomultabban és gyorsabban dolgoznak az online pénzügyi csalók; ha túl jó egy ajánlat ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az átverés.
Nyolc eltékozolt év után vége a személyi igazolványhoz járó e-aláírásnak
Túl bonyolult volt igényelni, nem segítették a terjedését, értelmetlenné is vált, és most más jön helyette.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
